Orbán Viktor már számos akadályt próbált gördíteni Ukrajna európai uniós csatlakozásának útjába, ezúttal levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez. Ebben azt javasolja, hogy a jövő heti EU-csúcson ne vegyék napirendi pontra ezt a kérdést. Egy tervezet szerint azonban a cél az, hogy a vezetők megállapodjanak Moldova és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak ügyében.
A Bloomberg birtokába jutott egy levél, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett hétfőn. A kormányfő ebben azt javasolja, hogy a jövő heti állam- és kormányfői csúcstalálkozón ne kerüljön napirendi pontra Ukrajna EU-csatlakozásának megvitatása.
Vannak olyan elvárások, hogy az Európai Tanács ez alkalommal dönthet és döntenie kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. Tekintettel a politikai és technikai előkészületek jelenlegi szintjére, ezek a várakozások alaptalanok
– fogalmaz a levélben Orbán.
A portál betekintést nyert a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezetébe is, amelyből kiderül, hogy a vezetők a brüsszeli találkozón meg kívánnak állapodni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával. Az Európai Bizottság javaslata szerint a blokk akkor kezdje meg a hivatalos tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról, ha az ország teljesítette az elé támasztott elvárásokat.
Orbán levelében úgy vélekedik, hogy a bizottság javaslata az EU bővítési politikájának, mint objektív és érdemeken alapuló eszköznek a végét jelenti. A magyar kormányfő a tagsági tárgyalások megkezdése mellett ellenezte, hogy további segélyeket adjanak Kijevnek. A miniszterelnök levele az új uniós költségvetéssel kapcsolatban is hasonlóan élesen fogalmazott, mondván, hogy „az eddigi megbeszélések túlságosan is a bizottság megalapozatlan, kiegyensúlyozatlan és irreális javaslatára összpontosítottak”.
Ez volt Orbán Viktor második kísérlete, hogy rákényszerítse az EU Tanácsának vezetőjét, gondolja át Ukrajna csatlakozásának támogatását. Korábbi levelében egy Ukrajnáról szóló „stratégiai megbeszélés” összehívását követelte Charles Micheltől. Orbán Viktor azt is szóvá tette a levélben, hogy az Ukrajnának szánt európai támogatások ügye attól is függ, hogy Washington folytatja-e Ukrajna támogatását.
A Politico nemrég arról írt, Orbán Viktor a blokkolópolitikával szétzilálhatja az EU-t, ezért az uniós diplomaták arra helyezik a hangsúlyt, hogyan lehetne megkerülni Orbán vétóját. Néhány lehetőségről már korábban is írtunk.
Talán a legradikálisabb ezek közül, hogy az uniós országok Magyarországra is alkalmazhatnák a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét, amely a jogállamiság megsértése esetén az uniós tagállamok szavazati jogának felfüggesztéséről rendelkezik. Ez a kérdés már régóta az EU asztalán van.
Brüsszel most úgy véli, hogy a 7. cikkely alkalmazása Orbán Viktorral szemben negatív eredményt hozhatna az EU számára – a populizmust szítaná, és előidézné Magyarország kilépését az unióból.
Egy másik elképzelés szerint az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény minden tagállamot arra kérne, állítsa össze saját segélycsomagját Kijevnek, amelyek együttesen elérnék az 50 milliárd eurós értéket. Ugyanakkor ez sem ideális lehetőség, mivel nehezebben tervezhető és kevésbé biztos Ukrajna pénzügyi helyzete, valamint rossz politikai jelzés lenne az EU megosztottságára.