Uruguayban egyre kevesebb gyermek születik, miközben a lakosság rohamosan idősödik. A dél-amerikai ország bevándorlók betelepítésével próbálja fenntartani magát, azonban a népesség ennek ellenére is folyamatosan csökken. Sokan nagyon aggódnak az ország jövőjéért.
2023-ban népszámlálást tartottak Uruguayban, amelyből az derült ki, hogy a nagyjából 3 és fél millió lelket számláló országban az utóbbi 10 év alatt annyira visszaesett a születések száma, hogy a népesség elkezdett csökkenni. A legutóbbi, 2011-es népszámláláshoz képest ugyan még egyszázalékos növekedés könyvelhető el, azonban a javuló számokhoz leginkább az a 62 ezer bevándorló járult hozzá, aki az utóbbi évtizedben érkezett a Río de la Plata folyó torkolatánál elterülő államba. Az eredmények miatt sokan világvégeváró hangulatban vannak, azonban a folyamatra már régóta utaltak jelek. A korábbi elnök, José Mujica már 2011-ben arra figyelmeztette az uruguayi nyilvánosságot, hogy:
a kihalás veszélyes jeleit mutatjuk.
Az alagút végén azóta sem látni a fényt, pedig az adatok alapján az ország döntéshozóinak tényleg van miért aggódnia.
2016 ÓTA A TERMÉKENYSÉGI ráta, AZAZ A NŐK EGY FŐRE VETÍTETT GYERMEKVÁLLALÁSA 2,0-RÓL LESÚJTÓ, 1,2 DARAB GYERMEKRE CSÖKKENT.
Egy fenntartható társadalomhoz minimum fejenként 2,1 születés szükséges, és ez is csak egy nagyon lassú növekedést jelentene. Összehasonlításképpen Magyarország hasonló problémákkal küzd, azonban ez a szám még itthon is magasabb, 1,59 volt 2021-ben.
Statisztikai szinten Uruguay Dél-Amerika egyik legfejlettebb állama, a HDI-je (humán fejlettségi indexe, amely egyfajta életszínvonal-mérőszám) hazánkéhoz hasonló, tőlünk egy kicsivel elmaradottabb ország. Viszont a vagyon korosztályok és társadalmi osztályok szerinti eloszlása sokkalta egyenlőtlenebb.
A dél-amerikai országban a fejlett országokra jellemző demográfiai hanyatlás uruguayi kiadása figyelhető meg. Azzal fűszerezve, hogy az országban egyszerre vannak jelen az Európából ismert brutális jóléti kiadások a Latin-Amerika több országában hatalmas gondot jelentő extrém szegénységgel. Előbbi a társadalom elöregedését, utóbbi a nélkülözők termékenységi arányának drasztikus megugrását eredményezte.
A sok, szegénységbe születő ember problémája miatt az utóbbi 10 évben a kormányok több olyan közpolitikai intézkedést is végrehajtottak, amely elősegíti a felelős családtervezést. Például az egészségügyi rendszer keretében
ingyenes fogamzásgátlást biztosítanak a rászoruló nőknek.
Ezeknek az új rendelkezéseknek köszönhető, hogy – a népszámlálás adatai szerint – a 25 év alatti nők csoportjában volt a legnagyobb a visszaesés a gyermekvállalásban. Az összes visszaesés mintegy fele náluk figyelhető meg, ebbe a kategóriába tartoznak a nem szándékos tinédzserterhességek is.
Másrészt a társadalom gondolkodásmódja és anyagi lehetőségei is jelentősen megváltoztak. A nők számára a munka és a gyermeknevelés összeegyeztetése sokszor nehézkes, de ugyanígy nem könnyű később elhelyezkedniük a munka világában. Többé nem az anyaság és háziasszonyság az egyetlen választható életforma, azonban, pontosabban fogalmazva,
a gazdasági környezet miatt az élet nem is túlságosan fenntartható egyetlen szülő jövedelméből.
Emiatt a gyermekvállalási életkor kitolódik, vagy soha nem jön el. Leginkább azért, mert azoknak az uruguayiaknak, akik felelősségteljesen szeretnének gyereket vállalni, nincs elég pénzük vagy stabil párjuk ahhoz, hogy ezt megtegyék.
Ez azt is eredményezi, hogy a rosszabb körülmények között élők, a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, továbbra is hajlandóbbak gyermeket vállalni, hiszen nincsenek annyi információ birtokában, hogy nyomasszák őket a gyermekvállalással járó anyagi nehézségek.
Egy 2009-es kutatás szerint az alacsonyabb iskolázottságú uruguayi nők és azok, akik kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, jóval több gyermeket vállaltak a tanultabb és jómódúbb társaiknál. Ezért
a 3 és fél millió lakost számláló országban jelenleg is mintegy 157 ezer gyermek él a szegénységi küszöb alatt.
Leginkább nyomornegyedekben, ahol sokszor még a tiszta ivóvízhez sincs hozzáférésük. Ezeknek a kiskorúaknak a környezetük nem teszi lehetővé, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, ezért a legtöbben kibuknak az iskolából. A szegény városrészekben felnőttek gyűjtögetésből, üvegvisszaváltásból és szervezett bűnözésből tengődnek. Mindez előrevetít egy széles körű társadalmi válságot, amint ennek a generációnak munkaképes korba kellene lépnie.
A korábban hivatkozott kutatás arra is kitér, hogy míg a 6 és 12 év közötti gyermekek mintegy 40 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt 2008-ban, 65 év felett ez az arány mindössze 6 százalékos volt. Ez főképp a nyugdíjaknak köszönhető, ugyanis
Uruguay szociális ellátórendszerét a végletekig leterhelik az öregségi ellátások,
ráadásul úgy, hogy a legnépesebb generációk még erejük teljében, dolgozókorban vannak. Az új termékenységi arány miatt az ország korfája várhatóan drasztikusan el fog öregedni, ennek ellenére a szakértők továbbra is megfelelőnek tartják a kormányokon átívelő szociálpolitikát.
Számítottunk a termékenység visszaesésére, de arra nem, hogy ennyire gyors lesz
– ismerte el az 1,2-es termékenységi arány sokkoló mivoltát egy uruguayi társadalomtudós, Ignacio Pardo az El Paísnak.
Pardo azonban hozzátette, hogy nem feltétlenül baj az, hogy nem minden gyermek jön világra, és csökken a népesség. Ugyanis így több forrás jut annak a 157 ezer szegénységben élő gyereknek, aki már most szörnyű körülmények között él. Véleménye szerint a szociális ellátórendszer átszervezése szükséges, hogy a fiatalok kitörhessenek a nyomorból, és nem a születéseket kell ösztönzni, ugyanis eleve ezek visszaszorítására hozták az intézkedéseket.
Egyesek szerint túllőttek a célon. 2011-ben mintegy 46 ezer ember született Uruguayban. Még ebben az évben a Nemzeti Statisztikai Hivatal úgy jósolta, hogy 2022-ben már csak 44 ezer gyerek fog születni. Aztán eljött 2022, és valójában csak 32 ezren jöttek világra, miközben 39 ezren haltak meg.
A folyamatosan elpárolgó lakosságot a társadalomtudósok és a politikusok most bevándorlókkal akarják pótolni. Az elmúlt 12 évben csaknem 62 ezer külföldön született személy telepedett le Uruguayban, akik főként Venezuelából, Argentínából és Kubából érkeztek. A migráció Uruguay lakosságának csak csekély, 1 százalékos népességnövekedését hozta el.
Remélhetőleg új bevándorlási hullám kezdődik, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy fenntartsa lakosságát, és növelje azt
– mondta Isaac Alfie, az Országos Népszámlálási Bizottság elnöke a népszámlálás előzetes eredményeinek ismertetésekor.
Érdemes kiemelni, hogy a népességnövekedés lassulása globális jelenség, Japánban például még súlyosabb a helyzet, mint Uruguayban, ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
(Borítókép: Eitan ABRAMOVICH / AFP)