A Magyar Külügyi Intézet keleti évértékelőt tartott kedden délután. A szakértők szerint a keleti régióban a tavalyi év az eszkalációról szólt, azonban ez ma már kevésbé van így.
A Magyar Külügyi Intézet keleti évértékelőjének résztvevői: Buzna Viktor kutató, Goreczky Péter vezető elemző, Salát Gergely vezető kutató, Trembeczki Zsolt kutató és a moderátor, Mezei Tibor voltak.
Goreczky Péter elmondása szerint az eszkaláció nem folytatódott, bár az év elején – gondoljunk csak az USA felett feltűnt kémballonokra – még ez nem így tűnt. Egyre több amerikai vezető – például Jenet Yellen pénzügyminiszter – igyekezett csökkenteni a kereskedelmi háború esetleges kialakulásának esélyét. Emellett az év közepén a két fél krízismegelőzésre kapcsolt, ami azt jelentette, hogy sürgették a személyes találkozókat. Ennek volt legkézzelfoghatóbb jele az amerikai elnök és a kínai vezető San Franciscó-i találkozója.
Hszi Csin-ping azzal nyitotta akkor a csúcstalálkozót, hogy két lehetőséget vázolt fel vendéglátójának: az egyik egy Amerikával vívott hidegháború, a másik pedig az együttműködés, azaz a modus vivendi. A kínai elnök szerint országa az utóbbit preferálná, azonban a labda most az Egyesült Államok térfelén pattog.
Buzna Viktor szerint az Egyesült Államokat egyre jobban fojtogatja Kína, amely folytatja nukleáris projektjét is. Peking egyértelműen jelezte, hogy számára az országban élők elégedettsége a legfontosabb. A megnyugvás inkább befelé szóló üzenet, ugyanis tisztában vannak az egzisztenciális veszélyekkel is.
Salát Gergely elmondása szerint az Egy út, egy övezet projekt eredetileg Európát célozta meg, de akkor még a „régi világrend" volt érvényben.
Ezt az is jól mutatja, hogy az évfordulós rendezvényre az alapító európaiakat Orbán Viktor kivételével nem hívták meg.
Majd Goreczky Péter vette át a szót, aki szerint a projekt sokat változott, módosult, és következő tíz éve teljesen más lesz, azonban nem tudni, hogy hova fog kifutni, ugyanis azt el kell ismerni, hogy a kínaiak az infrastruktúra fejlesztésben igazán jók. Az Egy út, egy övezet projektben India nem vesz részt, bár erre történtek törekvések, de eredménytelenül, mert Kína nem tartja Indiát egyenrangú félnek.
Salát Gergely hozzátette, ne feledjük el, hogy a két ázsiai óriás pragmatikus, és a multipoláris világrendben gondolkodik.
Thaiföldön a progresszív párt nyerte meg a választásokat, de nem ők alakíthattak kormányt. A hadsereg tehát továbbra is pozícióban maradt és figyel. Jövőre Indonéziában lesznek választások, ahol egyelőre az autokratáknak áll a zászló. Érdekes módon egyébként a térségben inkább az autoriter rezsimek erősödnek, az iszlamista radikalizmussal együtt.
Bár a térséget Kína és az Egyesült Államok küzdelme határozza meg, azonban az ottani országokra az a jellemző, hogy nem akarnak oldalt vagy felet választani, akihez csatlakozniuk kellene.
Salát Gergely szerint két dolog ad aggodalomra okot a térségben. Az egyik Mianmar, ahol a kínai hadsereg közös hadgyakorlatokat tart a junta egységeivel. Ha ebből konfliktus lesz, akkor 50 év után először fog Kína külföldön harci cselekményekbe bonyolódni.
A másik problémát a Dél-Kínai tenger jelenti. Itt a kínaiak már vízágyúval locsolják más országok halászhajóit, valamint az Egyesült Államok haditengerészete is a térségben tartózkodik. Ráadásul a legújabb kínai térképeken már az ő felségterületükként jelölik a Dél-Kínai tenger mintegy 80 százalékát, amely hivatalosan nemzetközi víznek számít.
A szimpózium után Buzna Viktor – aki korábban az Index külpolitikai szakújságírója volt – lapunknak a kínai miniszterek és tábornokok eltűnéséről elmondta, véleménye szerint ez az unipoláris világrend megszűnésének helyi lecsapódása. Kínában általában hosszú távon gondolkodnak, vagyis amikor a világpolitikában gyorsan változnak a dolgok, akkor – mivel Kínában a mai napig tervgazdaság van – a bürokrácia hajlamos lefagyni.
Az amerikaiak ezt tudják, és ezért nagyon proaktívak. Kína azonban megpróbál külpolitikájában erre reagálni. Tehát ezek a leváltások annak a jelei, hogy átalakulóban van a kínai katonai igazgatás. Amikor eltűnik valaki, az nem azt jelenti, hogy őt heteken keresztül kínozzák egy kamrában. Valószínűleg egész egyszerűen letiltják mindenféle szereplésről a médiában.
(Borítókép: Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozója San Franciscóban 2023. november 15-én. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)