Miután Andrzej Duda köztársasági elnök megvétózta a Donald Tusk vezette kormány költségvetéssel kapcsolatos törvényét, érdekes helyzet állt elő a lengyel közmédiával kapcsolatosan, az ugyanis így költségvetés nélkül maradna. Duda azzal érvelt, Tusk kultúrminisztere törvény- és alkotmányellenesen próbálta elindítani a lengyel közmédia reformját, ami miatt szerinte a közmédia költségvetését tartalmazó törvény is az lenne – közben benyújtott egy saját törvényjavaslatot a költségvetésről. Hogy a közmédia ne zárja be a kapuit, a kultúrminiszter felszámolás alá helyezte, az ugyanis így kikerül a költségvetés alól. De miről is szól a mostani vita, és hogyan lehet ebből akár előrehozott választás? Elmagyarázzuk!
Tovább bonyolódik a lengyel kormányváltás óta a lengyel közmédia sorsa. Mint arról az Indexen beszámoltunk, az elmúlt nyolc évben az előző, jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány szócsöveként működő közmédiát az új kormány meg szerette volna változtatni, azonban ez a PiS kemény ellenkezését váltotta ki.
Annak ellenére, hogy a TVP adásai jelenleg szünetelnek, két elnöke is van.
A kultúráért felelős minisztérium ugyanis nemrég megszüntette a TVP felügyelőbizottságát, hogy a közmédium felügyeletének a kompetenciáját – az egyébként PiS-es többségű – a Nemzeti Műsorszolgálati Tanácsnak visszaadják. Karácsonykor a TVP immáron nem létező felügyeleti bizottsága új elnököt nevezett ki, miközben a Nemzeti Műsorszolgálati Tanács is így tett.
Ugyanakkor nem kizárólag a közmédiában vannak furcsaságok, hanem a közmédiáról szóló politikai harcokban is – ráadásul utóbbiak még fontosabbak is.
A Donald Tusk vezette kormány ugyanis egy költségvetéssel kapcsolatos törvénnyel finanszírozta volna a közmédia működését, azonban a PiS által támogatott Andrzej Duda elnök ezt megvétózta.
A köztársasági elnök azzal magyarázta döntését, hogy szerinte a kultúráért felelős miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz alkotmányellenesen járt el, amikor a közmédia átalakítását egy határozattal kezdte meg, ami véleménye szerint szembemegy több lengyel jogszabállyal, illetve magával az alkotmánnyal is.
Emiatt visszadobta a Szejm által már elfogadott, a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos törvényt, hogy először a törvényellenes határozat kapcsán oldják fel az alkotmányellenességet – ha módosítani akarják a közmédiáról szóló törvényt, módosítsák, ne pedig megkerüljék, érvelt Duda.
Ameddig viszont a Szejm nem fogad el egy új törvényt a közmédiáról, addig Duda nem áll el a vétójától – az elnök vétóját a Szejm háromötödös többséggel tudná megtörni, ugyanakkor a négy pártból álló Tusk-kormánynak egyszerű többsége van a 460 fős Szejmben.
Ráadásul időközben Duda benyújtott egy saját, a 2024-es költségvetéshez kapcsolódó törvényjavaslatot, amiről a Szejmnek majd tárgyalnia kell,
így elképzelhető, hogy a vétóját a közmédiáról szóló törvény módosítása esetén se vonná vissza.
Mielőtt továbbmennénk, fontos megkülönböztetni, hogy mi a különbség a költségvetési törvény és a költségvetéssel kapcsolatos törvény között.
A költségvetési törvény leegyszerűsítve az állam tervezett bevételei – legyen az adó vagy nem adóból származó – mellett a tervezett államháztartási hiányt, az európai források mértékét, illetve sok minden egyéb mellett a tervezett állami költségvetés teljes összegét tartalmazza.
A költségvetési törvényhez általában más törvények, az ún. költségvetéssel kapcsolatos törvények is társulnak, ami a költségvetés tartalmával összefüggésben kerül elfogadásra – például, hogy az oktatásra szánt állami kiadásokat pontosan miként osztják szét.
Az elnöki vétó miatt azonban a közmédia ugye még tovább bonyolódott. Szerda este Sienkiewicz kultúrminiszter bejelentette,
az elnöki vétó – amivel felfüggesztették a közmédia finanszírozását – miatt elindítja a közmédia több cégének is a felszámolását.
Mint az erről szóló közleményben fogalmaz, a felszámolás megkezdésével lehetőség nyílik, hogy ezek a cégek a továbbiakban is működjenek költségvetés nélkül, így a közmédia alkalmazottai továbbra is megkaphatják majd a bérüket, és a kormány folytatni tudja a közmédia átalakítását. Közleményét azzal zárta, a felszámolást a tulajdonos – az állam – bármikor visszavonhatja.
Azaz Sienkiewicz célja elméletben az, hogy a felszámolás elindításával ezen cégek tovább működhessenek, hogy majd aztán a felszámolást visszavonják, amint a jogi környezetet úgy módosítják, hogy Duda visszavonhassa vétóját. Azonban emellett fontos tényező lehet az is, mint arra a lengyel Business Insider jogi elemzése rámutat, hogy
a felszámolás elindításával lehetőség nyílt, hogy a céget a felszámolással megbízott irányíthassa, és döntsön személyi kérdésekről – ezzel pedig elmozdítható a PiS-es többségben lévő Nemzeti Műsorszolgálati Tanács által kinevezett elnök.
Ugyanakkor ezzel még továbbra sem oldódik meg minden probléma, a felszámolás elindításával csak időt nyert a kormány, hogy végleges megoldást találhasson a költségvetési törvény elnöki vétójának eltörlése mellett a közmédia átalakítására is.
Amennyiben Duda nem vonja vissza elnöki vétóját és a felszámolás megindításával kapcsolatos terv sem válna be, a Tusk-kormány előtt egy másik lehetőség – mint arra a Gazeta Wyborczának Slawomir Dudek közgazdász felhívta a figyelmet –, hogy a közmédia finanszírozását nem kapcsolódó törvényként nyújtanák be, ami ellen az elnök vétót emelhet (és vétózott is ugyebár), hanem a költségvetési törvényt módosítanák, amit már nem vétózhat meg.
Ugyanakkor ettől függetlenül a közmédiával kapcsolatos törvényt mindenképpen módosítaniuk kell majd, azonban a finanszírozása kapcsán emelt vétót ily módon megkerülhetik.
Azonban, hogy a történet még tovább bonyolódjon, még ez sem oldhatja meg a közmédia körüli problémákat, sőt, annál nagyobb gondokat okozhatna – a költségvetési törvényt ugyan Duda nem vétózhatja meg, azonban normakontrollra küldheti az alkotmánybírósághoz, ahol az igazságügyi reform óta PiS által delegált tagok vannak többségben.
Ha pedig az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találná a költségvetési törvényt, drasztikus esetben Andrzej Duda akár fel is oszlathatná a parlamentet,
vagy legalább a PiS elkezdhetne erről egy jogi és közéleti vitát.
A Wyborcza értesülései szerint több PiS-es politikus, többek között a pártelnök Jaroslaw Kaczynski is úgy számol, Tuskék a költségvetési törvény módosításával szeretnék majd megkerülni Duda elnöki vétóját, ezért Kaczynskiék arra próbálják rávenni Dudát, ha ez bekövetkezne, küldje az alkotmánybírósághoz a költségvetési törvényt, aminek ezután két hónapja van elbírálnia azt.
A lap szerint ha a költségvetési törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítanák, akkor a PiS ezt érvként használná fel, hogy Duda oszlassa fel a parlamentet, ami egy előrehozott választás kiírásával is járna, amennyiben a Szejmnek nem sikerülne időben új költségvetést elfogadnia.
(Borítókép: Andrzej Duda lengyel elnök (b) és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) a Donald Tusk kormánya alatti eskütételi ceremónián a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án. Fotó: Stringer / Anadolu / Getty Images Hungary)