A 2024-es választási naptár sűrű lesz. Idén nagyjából 40 különböző országban járulnak majd a választók a szavazóurnákhoz. A választások történelmi kontextusban zajlanak, mivel a közösségi média és a MI-technológia miatt egyre nehezebb megbízható információhoz jutniuk az embereknek.
A demokratikus államok politikai tájképe alaposan megváltozhat idén. Nemzetközileg is meghatározó néhány választás, így abszolút nem mindegy, hogy milyen eredmény születik például a novemberi amerikai elnökválasztáson, de parlamenti választásokat tartanak a legnépesebb demokráciában, Indiában is. Az országos politikai versenyek eredményei emberek milliárdjainak életét befolyásolhatják majd. Azonban nem csak nemzeti választások hozhatnak hatalmas újdonságokat. Rengeteg tartományi és önkormányzati választást is tartanak idén, többek között Törökországban, Spanyolországban, Németországban és itthon is, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy idén júniusban lesz az európai parlamenti választás is.
A Bloomberg becslése szerint a világ népességének 41 százaléka teheti le a voksát valamelyik párt vagy jelölt mellett 2024-ben.
Ázsiában a világ népességének mintegy 18 százalékát adó India mellett a 278 millió lakosú és 18 ezer szigetből álló Indonéziában is választások jönnek. A Kína és az Egyesült Államok közti feszültségben kulcsszereplő Tajvanon is új tisztviselőkről döntenek.
A bolygó másik felén, Észak-Amerikában a (valószínűsíthetően) Joe Biden kontra Donald Trump visszavágó mellett Mexikóban is elnökválasztás lesz, ahol az ország történelme során először választanak női elnököt, mivel mindkét jelölt a szebbik nem tagja. Dél-Amerikában a népesedési válsággal küzdő Uruguay, Afrikában pedig a Dél-afrikai Köztársaság és Algéria is új törvényhozókról fog dönteni. Európában az Egyesült Királyságban 2024 októberében tartják a parlamenti választásokat.
Ez a hatalmas, digitális világban mozgó választótömeg minden eddiginél jobban kitett a szándékosan téves információknak (dezinformációnak) a mesterséges intelligenciával manipulált hangfelvételek, képek és videók formájában. Annak érdekében, hogy saját jelöltjüket jó színben tüntessék fel, és a kihívókat lejárassák,
az etikátlan politikai kampányok valószínűleg minden eszközt bevetnek majd, amit az új technológia kínál.
Erre és más veszélyekre figyelmeztet több, választásokkal foglalkozó kutatóintézet is. Az amerikai Brookings Institute kutatása szerint a folyamatos félretájékoztatás egyik legriasztóbb hatása az, hogy a választók elveszítik a bizalmukat a demokratikus intézményekben és a választási rendszerben. Egy El Paísnak nyilatkozó spanyol politikai elemző, Carme Colomnia szerint még ennél is nagyobb a baj.
Sokan egyszerűen nem hajlandók már tájékozódni, mert az internet miatt teljesen túltelítettek és túlterheltek információval,
így egészségesebbnek tartják kivonni magukat az információdömpingből.
Ebből azonban automatikusan következik, hogy egy olyan társadalom, aminek egy jelentős része nem követi a napi eseményeket, nem tud tájékozott döntést hozni
– nyilatkozta Carme Colomnia, egy barcelonai agytröszt kutatója a lapnak.
A polarizáció, vagyis a szélsőségek mentén való véleménymegosztottság is egyre jelentősebb a jelenkori demokráciákban.
Ezt a megosztottságot egyrészt a politika és a politikai érdekekhez kapcsolt média szítja.
A végletekben való kommunikációval egy politikai kampánynak egyszerűbb áttörnie azt az információmennyiséget, ami a világban cikázik.
Ehhez kapcsolódik a közösségi oldalak nem elhanyagolható felelőssége a véleménypolarizációban és a bizalomvesztésben. A Facebookra és társaira jellemző a visszhangkamrahatás, vagyis az, hogy a social media algoritmusok direkt olyan politikai posztokat dobálnak fel nekünk, amikkel vagy egyetértünk, vagy felháborodunk rajtuk, azért, hogy ezek az erős érzelmek az oldalon tartsanak minket, így kiszolgálva a hirdetők igényeit. Ez természetesen hozzájárulhat egy szélsőségekben gondolkozó világkép kialakulásához, és egyre stabilabban bebetonozódhatnak káros és/vagy téves meggyőződések.
Az MI-technológia annyira új jelenség, hogy a kutatók is még csak találgatják, pontosan milyen hatással lesz a demokráciára. Ami tény, hogy a mesterséges intelligenciát tavaly több alkalommal bevetették politikai fegyverként. Például az Egyesült Államokban
a chicagói polgármester-választáson előkerült egy mesterséges intelligencia segítségével készült videófelvétel az egyik indulóról.
Ez a kínos mozgókép olyan színben tünteti fel a szóban forgó politikust, mintha támogatná a rendőri erőszakot. Azonban nem kell a tengerentúlra menni, hogy ilyen eset szembejöjjön velünk. Szlovákiában például egy olyan, MI által generált hangfelvétel jelent meg a tavalyi parlamenti választások előtt, amelyben a Progresszív Szlovákia párt vezetője, Michal Šimečka egy tervezett választási csalásról folytat eszmecserét egy szlovák újságíróval. Ez a fajta félretájékoztatás az új valóság része. 2024-ben emberek milliárdjainak kell a fake news tengerében döntést hozniuk az új politikai tisztviselőkről.
(Borítókép: Egy nő leadja szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)