Az Északi Áramlat elleni támadást vizsgáló nyomozók azt remélik, hogy az új lengyel kormány segíthet fényt deríteni az ügy részleteire, mivel az előző kabinet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a potenciálisan kulcsfontosságú bizonyítékokat.
2022 szeptemberében víz alatti robbantássorozat érte a balti-tengeri Északi Áramlat 2 gázvezetéket. A német, svéd, dán, lengyel, sőt orosz rendőrök és hírszerző szolgálatok azóta is próbálják megfejteni a támadás rejtélyeit, amelyben most úgy tűnik, áttörés jöhet – írja a The Wall Street Journal.
A nyomozók szerint az előző lengyel kormány tisztviselői lassan szolgáltattak információkat, és visszatartottak kulcsfontosságú bizonyítékokat az állítólagos szabotőrök lengyel területen való mozgásáról is.
Ezért most abban reménykednek, hogy a 2023 decemberében hivatalba lépett új varsói kormány segíthet fényt deríteni a támadás részleteire.
Az európai nyomozók régóta úgy vélik, hogy a támadást Ukrajnából indították Lengyelországon keresztül. De mint mondták, Varsó teljes körű együttműködésének elmaradása miatt nehéz megállapítani, hogy a támadás a korábbi lengyel kormány tudtával vagy anélkül történt.
Egyes magas rangú európai tisztviselők szerint azt fontolgatják, hogy Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnökének hivatalához fordulnak segítségért a szabotázsakció kivizsgálásában.
A lap hozzáteszi, hogy bármilyen feltételezés, miszerint Lengyelország, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja esetleg információkat titkol el egy szövetséges elleni támadásról, alááshatja a bizalmat a szövetségben, amely fennállása óta az egyik legnagyobb próbatétele előtt áll, ugyanis
ha kiderül, hogy Lengyelországnak bármilyen szerepe is volt a szabotázsban, azt Moszkva a NATO agresszív akciójaként foghatja fel.
A nyomozóknak nincs bizonyítékuk arra, hogy a lengyel kormánynak köze lehet a robbantásokhoz, de úgy vélik, hogy még ha egyes lengyel tisztviselők részt is vettek benne, az a politikai vezetés tudta nélkül történhetett.
Ugyanakkor kiemelték, hogy a lengyel tisztviselőknek a nyomozásuk akadályozására tett erőfeszítései egyre gyanúsabbá tették őket Varsó szerepével és indítékaival kapcsolatban.
A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Oroszország úgy véli, hogy az Egyesült Államok felelős a támadásért, amit az Egyesült Államok tagadott.
A Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálat eddig megállapította, hogy a csővezetéket egy hatfős legénység, köztük mélytengeri búvárok robbantották fel, akik az Andromeda nevű szabadidős jachton utaztak. Az Andromeda a nyomozók szerint mindhárom országban, valamint Lengyelországban is megállt.
A lap szerint számos lengyel ügynökség nem volt hajlandó megosztani az európai nyomozókkal azokat a felvételeket, amelyeket a gyanúsítottakról rögzítettek a biztonsági kamerák, miközben a jacht Lengyelország egyik kikötőjében horgonyzott.
Míg az ügyet vizsgáló két lengyel ügynökség, az ügyészek és a határőrség együttműködőnek tűnt, más szervek, köztük az ABW belbiztonsági hivatal tisztviselői, nem válaszoltak a kérdésekre, elhomályosított, vagy egymásnak ellentmondó információkat adtak – közölték európai tisztviselők.
Egy esetben a lengyel ügyészek azt mondták európai kollégáiknak, hogy nem találtak robbanóanyagot az Andromedán, bár törvényszéki vizsgálatra nem került sor. Ennek ellenére a lengyel belbiztonsági szolgálat azt közölte az európai nyomozókkal, hogy a legénységet ellenőrző határőrök soha nem szálltak fel a hajóra, ami ellentmond az ügyészek állításának.
Szeptemberben Stanislaw Zaryn, a lengyel biztonsági szolgálatok felügyeletével megbízott magas rangú tisztviselő elutasította azokat a megállapításokat, amelyek szerint az Andromeda legénysége állt a szabotázs mögött, mondván, hogy a legénység nem rendelkezett katonai kiképzéssel, és csupán turisták voltak, akik „szórakozni jöttek”.
Nagyjából ugyanebben az időben a lengyel belbiztonsági szolgálat az európai nyomozókkal közösen olyan állítólagos értesüléseket terjesztett, amelyek szerint az Andromeda kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely szerintük a támadás mögött állt. Az európai nyomozók ezt dezinformációnak minősítették.
Zaryn egy nemrégiben adott interjúban azt mondta, hogy a lengyel érintettség valószínűtlen, mivel a szabotázs mögött vélhetően Oroszország állt.