Az elnök biztos abban, hogy Amerika „jól felkészült”, és erre figyelmeztette is.
Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság péntek hajnalban két csapást is mért a jemeni húszik partmenti állomásaira, majdnem 30 célpontot támadva. A harmadik támadás szombat hajnalban történt, amely egy radart célzott meg.
Ezzel a harmadik támadással az amerikai elnök szerint „privát üzenetet” küldtek Iránnak, majd (mindenféle egyéb magyarázat nélkül) hozzátette, hogy
privátban szállítottuk ki, és biztosak vagyunk benne, hogy jól felkészültünk.
– írja a BBC.
Irán tagadja ugyan, hogy részt vett volna a húszik Vörös-tengeri támadásaiban ám Teheránt többen is azzal gyanúsítják, hogy fegyverekkel látja el a húszikat. Az Egyesült Államok szerint
az iráni hírszerzés kritikus fontosságú ahhoz, hogy lehetővé tegyék számukra a hajók megcélzását.
David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „nincs más választása”, mint hogy katonai lépéseket tegyen a jemeni húszik ellen, válaszul a Vörös-tengeren hajókat ért támadásaikra.
A Telegraphban azt mondta, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök beleegyezett az Egyesült Államok azon kéréséhez, hogy segítsen a „korlátozott és célzott” csapások lebonyolításában. A húszik szóvivője azt mondta a Reutersnek, hogy a csapások nem voltak jelentős hatással a csoport azon képességére, hogy befolyásolják a hajók szállítását.
Az Egyesült Államok kormánya hivatalos álláspontja szerint
a húszi célpontok elleni légicsapások teljesen elkülönülnek a gázai háborútól.
Ezek „szükséges és arányos választ” jelentenek a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen irányuló provokálatlan és elfogadhatatlan húszi támadásokra.
Jemenben és a tágabb értelemben vett arab világban meglehetősen másként tekintenek a csapásokra. Ott úgy vélik, hogy
az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csatlakozik a gázai háborúhoz Izrael oldalán,
mivel a húszik kijelentették, hogy tevékenységeik szolidaritást vállalnak a Hamásszal és a gázai néppel.
Egy elmélet még azt is mondja, hogy „a Nyugat Netanjahu parancsát teljesíti”. Továbbra is lehetséges, hogy ezek a légicsapások rontják a húszi lázadók támadási képességeit, de minél tovább tartanak, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egy újabb konfliktusba kerül Jemenben.
A szaúdiaknak több mint nyolc évbe telt, mire kiszabadultak onnan, miután beavatkoztak az ország polgárháborújába – és a húszik most elszántabbak, mint valaha.
Az Egyesült Államok szerint a globális tengeri kereskedelem mintegy 15%-a a Vörös-tengeren halad át. Ez magában foglalja
a globális gabona 8%-át, a tengeri olaj 12%-át és a világ cseppfolyósított földgázának 8%-át.
Az Egyesült Államok szerint a csoport eddig 28 alkalommal kísérelt meg hajókat támadni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. Néhány nagy hajózási társaság azóta beszüntette tevékenységét a régióban, a biztosítási költségek pedig tízszeresére emelkedtek december eleje óta.
Akik pedig továbbra is szállítanak, azoknál az áremelkedésben közrejátszik, hogy amíg a Vörös-tengeren át közlekedő hajók 25 nap alatt érnek Tajvanból az Egyesült Királyságba – 16 tengeri csomóval közlekedő, konténerszállító hajókról van szó –, addig Afrika megkerülésével ez az út már 34 napig tart. Ráadásul nemcsak az eltelt idő, de a megtett út is növekszik, hiszen Afrikát megkerülve majdnem 6000 kilométerrel tesznek meg többet a hajók, mintha a Vörös-tengeren át jönnének.
(Borítókép: Iráni tüntetők brit és amerikai zászlót égetnek a palesztin néppel és az Irán által támogatott jemeni lázadókkal való szolidaritás jegyében tartott demonstráción a teheráni brit nagykövetség előtt 2024. január 12-én. Fotó: Atta Kenare / AFP)