Donald Tusk lengyel kormányfő nem kizárólag a jelenleg rendkívül túlfűtött lengyel politika miatt aggódhat, hanem amiatt is, hogy koalíciós partnereivel hiába próbálják teljesíteni az Európai Bizottság elvárásait az uniós pénzekért cserébe. A reformokat ugyanis a PiS által támogatott Andrzej Duda köztársasági elnök nem hajlandó aláírni – márpedig így a felfüggesztett források nem válnak elérhetővé. Erre a több mint 100 milliárd eurós problémára Varsó mellett Brüsszelben is keresik a választ – és lehet, hogy meg is találták.
Az Európai Bizottság és a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem kizárólag Magyarország, hanem Lengyelország számára is több uniós forrást felfüggesztett, amiért a két országot illetően több kérdés kapcsán is jogállamisági aggályok merültek fel, emellett bizonyos esetekben pedig a nemzeti törvények nem felelnek meg az uniós előírásoknak.
Lengyelországot illetően leginkább a Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) korábbi igazságügyi reformját kritizálják – emiatt egyébként kötelezettségszegési eljárás mellett még a hetes cikkely szerinti eljárást is elindították a lengyel kormány ellen –, ugyanakkor az október 15-i választás után hosszú huzavona után végül a PiS átadta a kormányrudat az addigi ellenzéki pártoknak és Lengyelország régi-új miniszterelnökének, Donald Tusknak, aki kampányígéretét betartva kormányával szeretné minél hamarabb Lengyelország számára elérhetővé tenni az uniós forrásokat.
Tuskék ennek érdekében immáron kormányon munkának is láttak, ugyanakkor a kormányát alkotó jobbközép-liberális KO, a centrista Polska 2050, az agrárius-jobboldali Lengyel Néppárt és baloldali Lewica képviselői hiába szavazzák meg a lengyel parlamentben, a szejmben az uniós jogot sértő lengyel törvények felülírását, azokat a PiS által támogatott lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda nem hajlandó aláírni.
Így Tuskék hiába szavazzák meg gyorsított eljárásban az uniós forrásokhoz szükséges törvényeket, Duda ellenállása miatt nem lehet kihirdetni azokat.
Ahhoz, hogy a források felfüggesztését feloldja az Európai Bizottság, a lengyel kormánynak teljesítenie kell az e kapcsán előírt, a kormány számára jogilag kötelező erejű ún. szupermérföldeket – azonban Duda belpolitikai ügyek miatt (a lengyel köztévé ügye; két, korrupcióval és hatalommal való visszaélés miatt elítélt PiS-es politikus letartóztatása) már korábban kijelentette: nem hajlandó az asztalára kerülő elfogadott törvények egyikét sem aláírni, amíg Tuskék be nem fejezik a szerinte alkotmányellenes döntéseiket, és nem engedik szabadon a szerinte politikai fogolyként letartóztatott két, tavaly decemberben jogerősen elítélt PiS-es politikust.
Ezt a különleges helyzetet a lengyel kormány és az Európai Bizottság is szeretné valahogy feloldani. A Financial Times és a Politico értesülései szerint
az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, az igazságügyi reformok bevezetése nélkül is feloldhatják-e a Lengyelországnak járó felfüggesztett forrásokat.
A Financial Timesnak a lengyel adminisztráció egy tagja azt nyilatkozta: abban reménykednek, hogy Duda eleget fog tenni alkotmányos feladatainak, és alá fogja írni ezeket a törvényeket, ha pedig nem, akkor az Európai Bizottság figyelembe veszi mindezt – az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vera Jourová is ebbéli reményét fejezte ki a lapnak adott válaszában.
Ugyanakkor, ha ez nem történik meg, akkor jogilag nehéz helyzetbe kerül mind a lengyel kormány, mind a bizottság:
ugyanis az előírt szupermérföldkövek jogilag kötelezik a lengyel kormányt a reformok végrehajtására, a bizottság pedig csak a reformok teljesítése után oldhatja fel a forrásokat.
A brüsszeli politikától távozni készülő Didier Reynders igazságügyi biztos ezért pénteken Varsóba látogat, ahol a lengyel igazságügyminiszterrel, Adam Bodnarral találkozik, hogy arról tárgyaljanak, Lengyelország miként férhetne hozzá a felfüggesztett forrásokhoz.
A Financial Times szerint az egyik megoldás az lehet, hogy a bizottság olyan források felfüggesztését szüntetné meg – összesen 76,5 milliárd euró értékben –, amelyek ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása miatt kerültek felfüggesztésre, azonban formailag nincsenek hozzákötve a teljesítendő szupermérföldkövekhez.
Ettől azonban a koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására létrehozott NewGenerationEU forrásai továbbra is elérhetetlenek maradnának, pedig Lengyelország a számára fenntartott 35,4 milliárd euróból már 7 milliárd eurót lehívna. Ezek kifizetésére ugyanakkor kizárólag a szupermérföldkövek teljesülése esetén kerülhetne sor, így azt nem igazán lehet megkerülni – ugyanakkor az alapból 2026-ig lehet lehívni a forrásokat.
A helyzetet azonban nem kizárólag a lengyel belpolitikai csatározások és az uniós jog nehezíti, hanem Ursula von der Leyen és Donald Tusk jó politikai kapcsolatai is.
Az EB-elnök nem akarja, hogy úgy tűnjön, amiatt, mert Tusk és Von der Leyen pártjaik az uniós politikában közös pártcsaládban, a jobbközép-konzervatív Európai Néppártban politizálnak, ezért kivételezne az új lengyel kormányfővel – márpedig ha a jogilag vállalt feltételek teljesítése nélkül jutna a lengyel kormány pénzhez, az nem vetne jó fényt a bizottság elnökére.
Ráadásul egy ilyen lehetőséget az Európai Bizottsággal szemben kritikus jobboldali és szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok nem hagynának ki, ahogy az a magyar kormány sem, ami szintén nem fér hozzá az uniós források egy részéhez, mert azokat az Európai Bizottság felfüggesztette.
(Borítókép: Ursula Gertrud von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke tárgyal Donald Tuskkal az uniós vezetők csúcstalálkozóján tartott kerekasztal-tárgyalások előtt 2019. október 18-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)