Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését a lengyel alkotmánybíróság szerint.
A kulturális tárca szerint azonban a döntést figyelmen kívül kell hagyni – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében.
Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, mindössze egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy „magából a törvényből kifolyólag” a közszolgálati médiára is vonatkoznak – áll az ítéletben.
A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”.
A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai
kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását.
December 20-án Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják.
A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.
A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntéseinek „nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek”, a jogi gyakorlatban pedig „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők” – írja az MTI.