Donald Trump volt amerikai elnököt, aki újbóli elnökjelöltségre pályázik, szívesen látják Kijevben, ha valóban véget tud vetni 24 óra alatt a háborúnak − mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Channel 4 brit televíziónak nyilatkozva.
A teljes terjedelmében szombaton ismertetett interjúban Zelenszkij − szavait közvetlenül Trumphoz intézve − úgy fogalmazott: „Donald Trump, meghívom önt Ukrajnába, Kijevbe, ha meg tudja állítani a háborút 24 óra alatt, az elég (indok) lenne arra, hogy eljöjjön bármelyik nap, én itt vagyok.”
Zelenszkij arra a riporteri felvetésre reagált, hogy Donald Trump többször is kijelentette, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke, 24 óra alatt véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak − írja az MTI.
Az ukrán elnök hangsúlyozta,
Ukrajna legfeljebb néhány hónapig tudta volna tartani magát az Egyesült Államok és a többi nyugati ország segítsége nélkül, két évig semmiképpen. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ígéretekhez képest nem tartja elégségesnek a tényleges segítséget.
Az ukrán elnök elismerte, hogy a nyugati országok sokat segítettek, de hozzátette: még több segítséget nyújthatnának ahhoz, hogy Ukrajna győzhessen.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Litvánia és Lengyelország szorosabb katonai együttműködésről állapodott meg vasárnap – számolt be az MTI.
„Erősíteni fogjuk a katonai együttműködést. Közös hadgyakorlatokat fogunk tartani. Hadseregeink közös kiképzésének további lehetőségeit fogjuk keresni, javítani fogunk a katonai mobilitáson” – mondta Gitanas Nauseda litván elnök vasárnap lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával tartott találkozóján Vilniusban.
Andrzej Duda – az Orosz Birodalom elleni, 1863. januári lengyel–litván felkelés 161. évfordulóján tett látogatásakor – arról beszélt, hogy Lengyelország és Litvánia együttes kötelessége támogatni Ukrajnát és kikényszeríteni a biztonságot saját európai térségükben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Bendarzsevszkij Anton az Index megkeresésére elmondta, hogy Donald Trump döntéséről senki nem tud biztosat, és az, hogy Zelenszkij kijevi meghívásának eleget tett a volt amerikai elnök, még nem jelenti azt, hogy nem fog Oroszország oldalára állni abban az esetben, ha újraválasztják elnöknek, ám a nyugati szankciók eddig még nem érték el céljukat.
Az orosz remények szerint mivel a háború Ukrajna területén történik, az ukrán társadalom előbb-utóbb belefárad, és elfogadja az orosz ultimátumot. Az idő elhúzódásával a Nyugat kihátrál Ukrajna mögül, és Kijevnek nem lesz más választása, mint a tárgyalás – természetesen orosz feltételeken alapulva
– mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, aki azt is megjegyezte, ezt a reményt az is erősíti, hogy Moszkva izolációja nem sikerült, Ukrajna nyugati szövetségeseinél pedig több fontos politikai választásra is sor kerül a következő időszakban.
A teljes erről szóló cikk ide kattintva érhető el.
Az olaszországi Lazio régióban található Viterbo városa a kritikák nyomán lemondta a Tanú című orosz propagandafilm vetítését, amely hazugságokat tartalmaz az Ukrajna elleni orosz háború eseményeiről.
A Tanú február 18-i viterbói vetítésének bejelentését az oroszbarát olasz nyelvű Donbass Italia Twitter-fiók és Andrea Lucidi oroszbarát tudósító tette közzé. Az eseményt a tervek szerint a San Leonardo Színházban tartották volna − írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt követően a helyi médiában megjelent Giacomo Barelli helyi ügyvéd és politikus rovata, amelyben a filmet hazugságokkal telítettnek bírálta, szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, és a színház vezetőségének és mindazoknak a beavatkozására szólított fel, akiknek befolyása van a döntésre.
Ezt követően a színház vezetőségének közleménye jelent meg, amely szerint a vetítésre nem kerül sor.
A San Leonardo Színház, miután megkapta az ajánlatot, úgy döntött, hogy az a helyes, ha nem járul hozzá a vetítéshez, mivel felismerte, hogy a legtöbb ember ellentmondásosnak fogja érezni a filmet
− áll a közleményben.
Négy túlélője van az Afganisztán északkeleti részén lezuhant, Falcon–10-es típusú sugárhajtású kisrepülőgépnek – adta hírül az MTI a Roszaviacija orosz légügyi hatóság közleményét.
A helyi kereső-mentő szolgálatok megtalálták az Oroszországban bejegyzett gép roncsait és előzetes információk szerint négy túlélőt – köztük a pilótát – különböző fokú sérülésekkel – ismertette a Roszaviacija a kabuli orosz nagykövetség információira hivatkozva.
A légügyi hatóság hozzátette, hogy a fedélzeten lévő másik két személy sorsát még igyekeznek tisztázni.
Két tálib tisztségviselő Badahsán tartományban azt mondta, hogy a lezuhant gép két utasa meghalt.
Hán Mohammad, a tartományi kormányzó kabinetfőnöke szerint a négy túlélő most a helyi hatóságokkal van. Zabiullah Amiri, az észak-afganisztáni tartomány tájékoztatási osztályának vezetője megerősítette az áldozatok és a túlélők számát.
A Falcon–10 négyfős személyzetével és két utasával a fedélzetén szombat éjjel tűnt el a radarernyőkről Afganisztán és Tádzsikisztán határán. A Roszaviacija szerint a Thaiföldről Moszkvába tartó gép fedélzetén lévők között két orosz állampolgár volt.
A szerencsétlenül járt kisrepülőgép egy súlyos beteget és kísérőjét szállította haza Oroszországba Pattaja thaiföldi üdülőhely egyik kórházából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Channel 4 News brit televíziós csatornának adott interjút, amelyben kiemelte, hogy Oroszország soha nem akart békét – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A politikus szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát el akarja foglalni, emellett nem írna alá egy olyan békeszerződést, amellyel elveszítheti a Krím és a Donbász területeit.
Hozzátette, hogy Európában csak akkor lehet béke, ha mindenki megérti, hogy Ukrajna valóban független.
Oroszország határozottan elítéli az ukrán hadsereg vasárnap reggeli, donyecki támadását, és felszólítja a nemzetközi struktúrákat és kormányokat, hogy ítéljék el azt − közölte az orosz külügyminisztérium.
Az ukrán csapatok január 21-én reggel csapást mértek Donyeck Kirov kerületére. Mint arról Gyenyisz Pusilin, a DNR vezetője beszámolt, a halálos áldozatok száma a legfrissebb adatok szerint 25 fő, további húszan pedig megsebesültek, köztük két gyermek − írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az orosz fél kategorikusan elítéli ezt a polgári lakosság elleni csapást. A Nyugat féktelen vágya, hogy Oroszországnak »stratégiai vereséget« okozzon az ukrán bábok keze által, amelyeket kész eszetlenül és korlátlanul támogatni, egyre vakmerőbb lépésekre sarkallja a kijevi rezsimet, beleértve a terrorcselekményeket, a nemzetközi humanitárius jog tömeges megsértését és a háborús bűncselekményeket
− áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Robbanások rázták meg vasárnap a Kijevtől 300 kilométerre található Kropivnickij városát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrij Rajkovics, az ukrán Kirovohrad régió kormányzója megerősítette, hogy a város közelében ballisztikus rakétákat észleltek.
Az ukrán légierő megerősítette az orosz támadást, de egyelőre találatokról nem számoltak be. A támadásban senki sem sérült meg.
Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek három ukrán repülőgép-rakétát a Fekete-tenger felett a Krím nyugati partjainál – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Idén január 21-én moszkvai idő szerint körülbelül 14 órakor meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy repülőgép-irányított rakétákkal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen
– idézte a közleményt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Később a tárca közölte, hogy az orosz légvédelmi erők moszkvai idő szerint 14 óra 30 perc körül lelőttek egy másik ukrán rakétát a Fekete-tenger felett a Krím nyugati partjainak közelében.
Szevasztopolban ismételt légiriadót rendeltek el, amiről Mihail Razvozsajev, a város kormányzója számolt be Telegram-csatornáján – írja a TASZSZ.
A városban felfüggesztették a vízi és a szárazföldi tömegközlekedést.
Kedves utasok, a tengeri és szárazföldi tömegközlekedés leállt
– olvasható a Szevasztopol közúti és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével foglalkozó igazgatóság Telegram-csatornáján.
Emellett az autópályák információs központjának a Krími híd autós megközelítései és az ellenőrzés előkészületei helyzetéről szóló tájékoztatás szerint egy nap alatt másodszorra is leállt a forgalom a hídon határozatlan időre.
A Belgorod régió Sebekinszkij városi kerületében több települést is megtámadtak az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kamikazedrónjai – írja a TASZSZ.
A Sebekinszkij városi negyedben több települést is megtámadtak az Ukrán Fegyveres Erők kamikazedrónokkal. A támadás nem követelt halálos áldozatot
– írta a térség kormányzója, hozzátéve, hogy a robbanás következtében Balki községben kigyulladt egy kotrógép, Terezovka községben pedig egy civil járművet támadtak meg.
A katasztrófavédelem most is a helyszínen tartózkodik.
„A Harkiv régióban található Krahmalnoje falut felszabadították” – közölte az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai műveletekről szóló napilapjában, „sikeres műveletekre” hivatkozva.
Az ukrán szárazföldi erők szóvivője, Volodimir Fitio egy az ukrán televíziónak adott vasárnapi interjúban azt mondta, hogy a falu elfoglalásának „nincs stratégiai jelentősége” – írja a The Guardian.
Ez öt ház
– mondta, hozzátéve, hogy továbbra is az ukrán erők tartják a frontvonalat. Az AFP szerint körülbelül 45 ember élt a faluban, mielőtt Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Krahmalnoje körülbelül 30 km-re délkeletre fekszik a mintegy 30 ezer lakosú Kupjanszk regionális csomópontjától – egy háború előtt fontos vasúti csomóponttól, amelyet az orosz erők nagy erőkkel próbáltak bevenni.
Eddig csaknem 3000 embert evakuáltak az északkeleti Harkiv régióból a térségben tapasztalható súlyosbodó orosz támadásokra hivatkozva.
Megejtette első hivatalos útját az olasz kormányfő, Giorgia Meloni azóta, hogy Olaszország három hete átvette a G7-ek soros elnökségét: Isztambulba utazott, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyaljon – írja a Euronews.
A kétórás megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, de az olasz média értesülései szerint a két politikus főként az orosz–ukrán, valamint az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háborúról beszélt. De a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítéséről és a Közös Gazdasági és Kereskedelmi Bizottság még az idén esedékes üléséről, valamint a menekültválsággal kapcsolatos együttműködés szorosabbra fűzéséről is tárgyaltak.
Meloni isztambuli látogatásának célja, hogy megerősítse az olasz–török partnerség stratégiai jellegét a NATO-n belül és a Földközi-tenger medencéjében
– írja tudósításában az Ansa hírügynökség.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij igazságszolgáltatásnak tekinti a mozgósítást – idézi az elnököt az Interfax.
Vannak, akik az első naptól fogva harcolnak, és az, hogy nem panaszkodnak, nem jelenti azt, hogy nem kellene lehetőséget adni a leváltásukra, hogy szünetet tarthassanak. Megérdemlik az igazságosságot, hogy mások váltsák le őket
– mondta a brit Channel 4 csatornának adott interjúban.
Meg kell adnunk az embereknek az eszközöket, hogy mozgósítani lehessen a társadalom egy részét, de nagyon fontos, hogy ne hagyjuk őket a csatatéren. Ellenkező esetben kevesebb esélyük lesz a túlélésre. És ez helytelen, mert ők nem húsdarabok, hanem emberek
– hangsúlyozta.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása a harmadik világháború kezdete lehet, ezért ellenzi – írja a Korrespondent.
A szlovák kormányfő a tervek szerint január 24-én találkozik ukrán kollégájával, Denisz Smihallal. A megbeszélésen Robert Fico megerősíti, hogy Ukrajna humanitárius segítségre számíthat, de a szlovák hadseregtől és az állami raktárakból nem kap fegyvereket.
Kijev uniós csatlakozásával kapcsolatban Robert Fico úgy fogalmazott, hogy Szlovákia ezt tiszteletben tartja, de a feltételeket teljesíteniük kell. Ukrajna NATO-tagságát viszont kifejezetten ellenezte. Mint mondta, él a vétójoggal, mert a kezdeményezés a harmadik világháború alapja.
A donyecki piaci ágyúzás után 18 halálos áldozatról jelentettek eddig, a támadást az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hajtotta végre – írja a TASZSZ.
A régió szörnyűségeivel kapcsolatos adatokat folyamatosan frissítik. Jelenleg 18 halottról és 13 sebesültről tudunk. Folyamatosan érkeznek az információk
– írta Kulemzin, a város polgármestere.
Az orosz fegyveres erők kupjanszki irányban felszabadították a Harkivi területi Krahmalnojét – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Kupjanszk irányában a nyugati csoport csapatainak egységei sikeres akcióinak eredményeként felszabadították a Harkivi területen lévő Krahmalnoje települést
– idéz a TASZSZ.
Lezuhant egy repülőgép Afganisztán északkeleti részén, egy hegyvidéki területen – közölte vasárnap Badaksan tartomány egyik tisztviselője anélkül, hogy az esetről részletekkel szolgált volna.
Zabiullah Amiri, az észak-afganisztáni tartomány tájékoztatási osztályának vezetője azt mondta, „lezuhant egy repülőgép, de a helyszínt nem pontosították”. Hozzátette,
a falusiak értesítettek minket.
Badaksan tartomány Tádzsikisztánnal, Kínával és Pakisztánnal határos.
A baleset a tartomány egy nehezen megközelíthető hegyvidéki területen történt, amelyet a Hindukus hegyvonulat szel át, több mint 7 ezer méter magas csúcsokkal.
A baleseti terület mintegy nyolcórás autóútra van a tartományi fővárostól, Faizabadtól – mondta Amiri.
Időközben kiderült, hogy egy Oroszországban bejegyzett, Falcon 10-es típusú sugárhajtású repülőgépről van szó. Az URA.ru orosz híroldal arról számolt be, hogy a fedélzeten két utas és négyfős személyzet tartózkodott.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség értesülése szerint a gép egy bérelt egészségügyi járat, amely az indiai Goa, az üzbegisztáni Taskent és a moszkvai Zsukovszkij repülőtér közötti útvonalon volt szolgálatban.
A Roszaviacija orosz légiügyi hatóság kapcsolatban áll Afganisztán és Tádzsikisztán légügyi hatóságaival az eltűnt repülőgép ügyében, a keresés folyamatban van.
Az oroszországi Tula területén található katonai üzemet, a Scseglovszkij Val gyárat támadás érte január 21-én, vasárnap éjjel. Többek között ebben az üzemben szerelik össze a Pancir–SZ1 orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi rendszereket is – írja a Unian.
Az biztos, hogy a katonai üzemet találat érte, a támadás következményeit azonban még pontosítják. Az ukrán hírszerzés szerint a gyár elleni csapás az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának tervezett akciója volt.
Ezenkívül Oroszország más területein is robbanásokról számoltak be, egyebek közt Szmolenszk és Orel régiókban.
Egy orosz katona felesége nyilvánosan szólalt fel Vlagyimir Putyin ellen, amiért szörnyű állapotban tért vissza férje az ukrán frontról. Ez azért számít különösen dacos gesztusnak, mert Oroszországban tilos a háború bárminemű kritizálása – írja a Reuters.
Heves szóváltásba keveredett egy nővel, aki azt mondta neki, hogy az Ukrajnában lévő orosz katonák a hazát védik, és imádkoznia kellene értük.
Most mi következik, hogy a védelmi minisztérium minden pénzt elköltött? Addig akarják facsarni a fiainkat, amíg mindegyik csonkokban jön vissza? Kit kapunk vissza? Beteg, csonkolt embereket. Hát nem tudjátok, mi folyik ott?
– fakadt ki a nő.
Felszólalt Putyin hadkötelezettségi törvénye ellen is, és azt kérdezte: „Mikor rendeli el, hogy itthon kelljen lennie a férjemnek?”
Kirill Budanov, az ukrán külső hírszerzés, a GUR vezetője egy, a Financial Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az Orosz Föderáció több fegyvert és lőszert használ, mint amennyit elő tud állítani, miközben minőségi problémákkal is küzd – szemlézte a beszélgetést az RBC Ukraine.
Budanov szerint Oroszország folyamatos, más országokkal való fegyverkereskedését ez magyarázza, és szerinte ez idáig Észak-Korea jelentős mennyiségű tüzérségi lőszert adott át Oroszországnak. Sőt, szerint e segítség nélkül egyenesen katasztrofális lenne a helyzet, holott Oroszország nem szeret más országokra támaszkodni.
Budanov szerint Oroszország másik nagy problémája az állományhiány: Moszkva nem tud annyi katonát toborozni, mint amennyit veszít.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a közeljövőben Észak-Koreába látogatni – közölte vasárnap a kelet-ázsiai ország sajtója.
A KCNA hírügynökség beszámolója szerint Putyin megköszönte Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek a Phenjanba szóló meghívást, és kifejezte hajlandóságát, hogy „egy korai időpontban” ellátogasson az országba.
A tájékoztatás szerint az észak-koreai kormány „kész a legnagyobb őszinteséggel üdvözölni a koreai nép legközelebbi barátját”.
A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Moszkva reméli, hogy a látogatás létrejön, és Putyin „belátható időn belül” Észak-Koreába utazik.
A Moszkva és Phenjan közötti kapcsolatok elmélyülését külföldön gyanakvással és aggodalommal szemlélik az ukrajnai háború hátterében. Attól tartanak, hogy Oroszország mint katonai nagyhatalom technikai segítséget nyújthat Észak-Korea fegyverprogramjaihoz.
A hét elején, CSO SZON HUI KÜLÜGYMINISZTER HÁROMNAPOS MOSZKVAI LÁTOGATÁSAKOR Oroszország megerősítette szoros együttműködését Észak-Koreával.
A szorosabb együttműködés jeleként Kim Dzsongun észak-koreai vezető tavaly szeptemberben az orosz Távol-Keletre látogatott, és ott találkozott Putyinnal. Ezt követte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatása Phenjanban.
Donald Trump volt amerikai elnököt, aki újbóli elnökjelöltségre pályázik, szívesen látják Kijevben, ha valóban véget tud vetni 24 óra alatt a háborúnak − mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Channel 4 brit televíziónak nyilatkozva.
A teljes terjedelmében szombaton ismertetett interjúban Zelenszkij − szavait közvetlenül Trumphoz intézve − úgy fogalmazott: „Donald Trump, meghívom önt Ukrajnába, Kijevbe, ha meg tudja állítani a háborút 24 óra alatt, az elég (indok) lenne arra, hogy eljöjjön bármelyik nap, én itt vagyok.”
Zelenszkij arra a riporteri felvetésre reagált, hogy Donald Trump többször is kijelentette, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke, 24 óra alatt véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak − írja az MTI.
Az ukrán elnök hangsúlyozta,
Ukrajna legfeljebb néhány hónapig tudta volna tartani magát az Egyesült Államok és a többi nyugati ország segítsége nélkül, két évig semmiképpen. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ígéretekhez képest nem tartja elégségesnek a tényleges segítséget.
Az ukrán elnök elismerte, hogy a nyugati országok sokat segítettek, de hozzátette: még több segítséget nyújthatnának ahhoz, hogy Ukrajna győzhessen.
Szombaton az oroszok három rakéta- és négy légicsapást, valamint 58 támadást hajtottak végre több rakétavetőből – írja az Interfax az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése alapján.
Az támadásoknak halálos áldozatai és sérültjei is vannak, valamint több mint 40 lakóépület és más polgári infrastruktúra is megsemmisült vagy megrongálódott – áll a jelentésben.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója elmondta, hogy tetszik neki az az elképzelés, hogy végre békével végződne a háború.
Ugyanakkor szerinte Ukrajna akkor kezdhet tárgyalásokat Oroszországgal, ha a megszálló hadsereg bizonyos taktikai vereségeket szenved. A tárgyalások kimenetele nagyban függ a kiindulási helyzettől.
Nagyon tetszik az a formula, hogy minden háború békével végződik. Ez érthető, a kérdés az, hogy milyen pozícióban van, amikor ezeket a tárgyalásokat megkezdi. Ha a tárgyalások abban a pillanatban kezdődnek, amikor az Orosz Föderáció bizonyos taktikai vereségeket szenvedett, és elindították azokat a folyamatokat, amelyekről Danilov (Olekszij Danilov SNBO-titkár) beszél − társadalmi feszültség az ok vagy más belső lázadások – akkor igen, mindenképpen tárgyalások
− mondta az elnöki hivatal tanácsadója az Unian ukrán hírügynökség szerint
Magyarország területére 2024. január 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 4366 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Jelizaveta Kotljar, a 16 éves ukrán teniszező kezet fogott az orosz Vlada Mincsevával, akitől később vereséget szenvedett a 2024-es Australian Open junior teniszbajnokságon, január 20-án.
Az ukrán játékos az első fordulóban 6:2, 6:4 arányban maradt alul. A mérkőzést követően Kotljar kezet fogott ellenfelével.
A cselekedete sok ukrán szurkoló felháborodását váltotta ki. A történtek miatt az Ukrán Teniszszövetség egy közleményt is kiadott Jelizaveta Kotljar édesapjának kommentárjával − írja az Ukrajinszka Pravda.
A sportági szövetség hangsúlyozta, hogy támogatja az ukrán teniszezők közös álláspontját, mely szerint nem fognak kezet „az agresszor országok képviselőivel”.
Játékosainkat tájékoztattuk erről, és támogatják ezt az álláspontot. De hibák mindig előfordulhatnak. Ilyen hiba történt ma a mi játékosunkkal
− mondta a szövetség.
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!