A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására – írja az RBC Ukraine.
A lettek véleményét a Norstat kutatóközpont által az LSM-mel együttműködésben végzett felmérés keretében vizsgálták egy január 2. és 11. között végzett felmérésben. A felmérésben 1006 válaszadó vett részt.
Véleményüket a következő állítással kapcsolatban fejezték ki:
Az országnak törekednie kell arra, hogy a háború után az ukrán menekülteket megtartsa, hogy enyhítse a lett demográfiai és munkaerő-problémákat.
A megkérdezettek 6 százaléka „határozottan egyetértett” ezzel az állítással, további 14 százalékuk pedig „valamelyest egyetértett”. Semleges álláspontot a válaszadók 31 százaléka képviselt. „Részben nem ért egyet” a válaszadók 24 százaléka, és 17 százalékuk „nem ért egyet” azzal, hogy az ukránokat hosszú ideig Lettországban kellene tartani. A 40–49 évesek inkább ellenezték a menekültek hosszú távú tartózkodását, 23 százalékuk „határozottan nem értett egyet”.
A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 32 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván a lett településeken. A háború ideje alatt nőtt az ukránok támogatottsága Lettországban, az ország lakosainak több mint a fele adományozott már számukra.
Magyarország területére 2024. január 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 3826 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4334 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Németország katonai helikoptereket szállít készleteiből Ukrajnának – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint hat darab Sea King többcélú közepes helikoptert, a hozzá való felszereléssel és alkatrészekkel adnak át a kijevi vezetésnek a német hadsereg (Bundeswehr) állományából. Németország vállalta a pilóták kiképzését is.
A döntést az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Rammstein formátumban tartott értekezletén hozták nyilvánosságra.
A Sea King egy bevált és erős helikopter, amely az ukránoknak több területen is hasznára lesz: a fekete-tengeri felderítésben egészen katonák szállításáig bezárólag. Ez az első ilyen jellegű német szállítmány
– húzta alá Pistorius.
A német tárcavezető beszélt arról is, hogy a légvédelem elsődleges fontosságot élvez az ukrán lakosság és infrastruktúra megóvásában, ezen felül fokozni kell a hadiipari termelést is.
A német védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai háború kitörése óta Berlin nagyjából hatmilliárd euró (2300 milliárd forint) értékben szállított hadfelszerelést Ukrajnának.
„Oroszország mintegy negyven különféle típusú rakétát lőtt ki az éjjel, hogy megkísérelje kijátszani a légvédelmünket” – közölte Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalán.
Mint írta, a legtöbb légi támadást sikerült az Ukrán Fegyveres Erőknek elhárítani, de így is megsérült több mint 200 különböző objektum, 130 lakóépület, jobbára polgári épületek. Közlése szerint 130 ukrán civil is megsérült, ők mindannyian segítséget kaptak, ellátták őket.
Sajnos 18 ember meghalt a támadásokban. Részvétem szeretteiknek. Az áldozatok száma még növekedhet. Harkivban még tartanak a mentési műveletek
– tájékoztatott Zelenszkij.
Az elnök elmondta, hogy dolgoznak a légvédelem megerősítésén, éppen ezért szeretnék megerősíteni nyugati szövetségeseikkel az ez irányú együttműködést. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben ez lesz a prioritás az arcvonal védelme mellett.
Ezzel a lépéssel Lengyelország – további 31 országgal egyetemben – bizonyította elkötelezettségét közös európai eszméink mellett, és megerősítette, hogy a „A mi és az önök szabadságáért” jelszó itt marad – írta Zelenszkij az X-en (korábban Twitter).
Az ukrán elnök szerint ez
erős elrettentő példaként fog szolgálni az európai kontinens elleni jövőbeli orosz támadással szemben
és figyelmeztetés is minden potenciális agresszor számára.
„Készen állunk arra, hogy továbbra is együtt dolgozzunk, Ukrajna és Lengyelország, hogy megerősítsük közös biztonságunkat” – zárta gondolatait Zelenszkij.
„Ukrajna orosz területekre vonatkozó követelései kísérletet jelentenek a kijevi rezsim és maga Volodimir Zelenszkij elnök problémáinak álcázására” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Zelenszkijnek valóban nagy problémái vannak, és már fel kellett volna ismernie, hogy mit kell tennie, hogy mindezt megállítsa, de nem akarja
– mondta Peszkov a VGTRK újságírójának, Pavel Zarubinnak arra a kérdésére, hogy Ukrajna Oroszországgal szembeni területi követeléseit csak egy újabb ostobaságként kell-e kezelni. A beszélgetésről készült képeket az újságíró Telegram-csatornáján tették közzé.
Peszkov szerint tehát Zelenszkij mindent megtesz, hogy visszahozza azt a helyzetet, amikor korlátlan mennyiségű pénzt kapott, „de ez már nem fog megtörténni”, és megpróbálja fenntartani azt a helyzetet, hogy korlátlan mennyiségű töltényt kap, „de a szponzorai kifogynak belőle”.
„Megint megpróbál abszolút domináns támogatást szerezni, nagyon szeretne hasonlítani például Putyin orosz elnökhöz, hogy minden ember támogassa, de ez nem így működik, és Ukrajnában egyre többen kezdik azt gondolni, hogy talán a kijevi rezsim valami rosszat tesz azzal, hogy folytatja ezt a teljesen értelmetlen vérontást” – mutatott rá Peszkov.
Mi pedig addig a pillanatig folytatjuk a különleges katonai műveletet, amíg minden feladatot teljesítünk
– összegezte az orosz elnöki szóvivő.
Németország hosszú távon nem képes egyedül fenntartani Ukrajna védelmi képességeit, másoknak is növelniük kell kétoldalú alapon nyújtott hozzájárulásaikat – jelentette ki kedden Christian Lindner német pénzügyminiszter.
Nem fogadható el az, hogy Németország többet tesz Ukrajna megsegítésére, miközben mások kevesebbet tesznek
– hangoztatta Lindner a Német Gazdaság Kelet-európai Egyesületének (OAOEV) rendezvényén, azt is követelve, hogy európai uniós szinten a terheket osszák el egyenlően.
Lindner szerint Ukrajna készen áll az EU-tagságra, és rendszere összhangban is van az európai értékekkel, bár még reformokra van szükség, hogy beindulhassanak a beruházások a magánszektorban. „Sok feltétel teljesítésére van még szükség ahhoz, hogy a magánszektor kezdeményezései sikerrel járhassanak” – tette hozzá.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ma is!