Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kiakadt a német pénzügyminiszter Ukrajna támogatása miatt;
• Lezuhant egy utasszállító gép az ukrán határnál, az oroszok szerint 65 ukrán hadifogollyal a fedélzeten;
• Fogolycserét készített volna elő Oroszország és Ukrajna;
• Nyilatkozott a Kreml Putyin egyik legnagyobb vetélytársáról;
• Közleményt adott ki az ukrán hírszerzés a lezuhant orosz repülőgépről.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követeli az Il–76-os orosz katonai repülőgép Belgorod régióban történt lezuhanása miatt, amely – az oroszok szerint – fogolycsere céljából szállított ukrán hadifoglyokat – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New York-i sajtótájékoztatóján szerdán.

Ahelyett, hogy a csere megtörtént volna, az ukrán fél végzetes légvédelmi rakétacsapást mért a repülőgépre egy Harkiv környéki területről

– fogalmazott.

Lavrov szerint a körülmények feltárása még folyamatban van, de az ukrán fél az ENSZ Biztonsági Tanácsában „elmondhatja, hogyan történt mindez”.

Az ukrán hatóságoknak nincs információjuk arról, hogy az Oroszország és Ukrajna határvidékén lezuhant Il–76-os fedélzetén ukrán katonák tartózkodtak volna, de elismerték, hogy a cserére valóban szerdán került volna sor – írja az Ukrajinszka Pravda.

Németország azt tervezi, hogy 2024-ben legalább 10 ezer ukrán katonát képez ki, továbbá tankokat és más felszereléseket kíván szállítani Ukrajnának – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán.

A miniszter szerint az Ukrajnának nyújtott német segítség fő prioritása továbbra is a légvédelmi rendszerek. Németország elsősorban további IRIS-T légvédelmi rendszereket és Gepard légvédelmi önjáró lövegeket kíván adni Ukrajnának még az idén.

Pistorius elismerte, hogy Németországnak fel kell gyorsítania a fegyvergyártást, és hozzátette, Berlin kész vállalni ezt a feladatot.

Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit itt és most fedezzük fegyverekkel, anyagokkal és kiképzéssel

– hangsúlyozta.

Mint az Unian írja, a német védelmi miniszter tüzérségi lőszerek és több mint 80 Leopard 1 harckocsi, páncélozott személyszállító járművek, hídfektető járművek, aknamentesítési rendszerek, drónok, radarok és felderítőrendszerek szállítását is ígérte Ukrajnának.

Miközben Donyeck környékén kedvezőbb elülső állásokat foglalt el, három frontszakaszon 9 ukrán rohamot vert vissza az orosz haderő az elmúlt napon, közülük ötöt Kupjanszk térségében – közölte szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén mintegy 870 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 260-an Liman körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két lőszerraktárt, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer rádiólokátorállomását, egy francia SAMP-T rakétavédelmi rendszert, hét harckocsit, 18 páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint egy brit FH–70-es, egy amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, továbbá egy BM–21-es Grad sorozatvetőt, nyolc HIMARS-rakétát és 51 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az ezeknél mélyebben fekvő Orjol megye légterében négy pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet semmisített meg az orosz légvédelem – írja az MTI.

Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter szerint nehéz lesz meggyőzni Orbán Viktort, hogy jövő héten támogassa az Ukrajnának nyújtott uniós segélyt. Bettel a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy Ukrajnának katonai és pénzügyi segítségre egyaránt szüksége van az Oroszország elleni háborúban.

Luxemburg külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az Európai Unió érdeke is az ukrán gazdaság megsegítése, mivel a 27 tagú blokk úgy döntött, hogy keleti szomszédja egy nap tagállamként csatlakozik.

Xavier Bettel szerint rossz benyomást keltett, hogy közvetlenül a decemberi csúcstalálkozó előtt, amikor a magyar miniszterelnök támogatására lett volna szükség Ukrajnával kapcsolatban, az Európai Unió 10 milliárd eurót szabadított fel Magyarország számára, amelyet addig befagyasztottak.

Az Európai Unió vezetői február 1-jén újra összeülnek Brüsszelben, hogy megállapodásra jussanak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról.

Ez nehéz. Jól ismerem Orbán Viktort… nem lesz könnyű meggyőzni őt

– mondta Bettel, hozzátéve, reméli, hogy a jövő héten létrejön egy megállapodás.

Lengyelország 3,5 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajna számára az orosz–ukrán háború kitörése óta – közölte Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva szerdán.

Varsó a háború kezdete óta 40 alkalommal adott át fegyverszállítmányt Ukrajna számára – részletezte a miniszterhelyettes.     

Katonai szakértők szerint a háború kitörése óta Lengyelország 300 harckocsit és harci járművet, 14 vadászrepülőgépet, helikoptereket, légvédelmi rendszereket és lőszert adott át Kijevnek.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyire haladtak előre a közös lengyel–ukrán fegyvergyártásról szóló tárgyalások, Tomczyk csak annyit felelt: „jól haladnak”, de tartalmuk bizalmas.

Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Kijevben tett látogatást, ahol arról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje Ukrajna győzelmi esélyeit az Oroszországgal folytatott küzdelemben – írja az MTI.

Szlovákia támogatni fogja az Európai Bizottság javaslatát egy 50 milliárd eurós ukrán alap létrehozásáról, amely 2024 és 2027 között segítené Ukrajnát – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegramon Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélése után szerdán.

Smihal leszögezte, hogy Ficóval számos kérdésben sikerült megállapodniuk. Emellett a szlovák miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna európai integrációs törekvéseit.

A szlovák kormány nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna fegyvereket és felszereléseket vásároljon vállalataitól

– hangsúlyozta Smihal.

A két ország a védelmi vonalak építéséhez szükséges felszerelések szlovák cégtől történő szállítása ügyében is együttműködik az ukrán kormányfő szerint – írja az Unian.

Ukrajna sorsa nagyban függ nyugati szövetségeseitől, főként 2024-ben – véli Grant Shapps brit védelmi miniszter.

Shapps kijelentette, hogy Oroszország növeli a háborúra fordított kiadásait, és nem aggódik amiatt, hogy nem tud több katonát a frontra küldeni. A védelmi miniszter hangsúlyozta, mindezek ellenére a világ nem hagyhatja, hogy Putyin nyerjen.

Putyin úgy gondolja, hogy a Nyugat elnyűhető. Úgy véli, nincs elég stratégiai türelmünk. Azonban be kell bizonyítanunk, hogy tévedett. A demokrácia eme kiemelkedő évében Ukrajna sorsa a Nyugat kezében van, és mi nem lehetünk azok, akik cserbenhagyjuk őket

Shapps szerint az Egyesült Királyság továbbra is hosszú távú segítséget nyújt Ukrajnának.

„Fenn kell tartanunk a lendületet. Ehhez pedig több diplomáciai, gazdasági és katonai támogatásra van szükség. Lehetetlen megengedni, hogy Putyin nyerjen. Ez nemcsak bizalmat ad neki és veszélyezteti kelet-európai partnereinket, hanem jelzést is küld Kínának. Nem lehet „középen manőverezni”, és megvárni, hogy „merre fúj a szél” – mondta a miniszter.

Az orosz parlament szerdán elfogadott egy törvénytervezetet, amely lehetővé teszi pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzását azoktól, akik „szándékosan hamis információkat” terjesztenek a háborúról – írja a Sky News.

Ahhoz, hogy a törvénytervezet hatályba lépjen, a parlament alsóháza elé kell kerülnie, majd az elnöknek alá kell írnia.

Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke szerint a törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa az ország biztonságát.

Az „orosz hadsereg lejáratása” elleni, jelenleg is hatályos törvény keretében már több aktivistát és bloggert ítéltek börtönbüntetésre.

Mint ahogy korábban megírtunk, január 20-án Jelizaveta Kotljar 16 éves ukrán teniszező kezet fogott az orosz Vlada Mincsevával a 2024-es Australian Open junior teniszbajnokságon.

Az Ukrán Teniszszövetség „kellemetlen incidensnek” nevezte a juniorok közötti kézfogást, míg Dajana Jasztremszka, az ukrán teniszező fiatalságát és tapasztalatlanságát okolta a pillanatért − írja a Sky News.

A sportági szövetség hangsúlyozta, hogy támogatja az ukrán teniszezők közös álláspontját, mely szerint nem fognak kezet „az agresszor országok képviselőivel”.

Játékosainkat tájékoztattuk erről, és támogatják ezt az álláspontot. De hibák mindig előfordulhatnak. Ilyen hiba történt ma a mi játékosunkkal

− mondta a szövetség.

Öt ország bűnüldöző hatóságai felszámoltak egy feltételezett holland nemzetközi csempészhálózatot, amelyet az Oroszországba irányuló exportszankciók megsértésével vádoltak.

A hatóságok vagyontárgyakat foglaltak le és letartóztattak három személyt, akiket a művelet irányításával vádoltak – jelentette be az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) hétfői közleményben.

A holland hatóságok 2023 végén számolták fel az orosz szankciók kijátszására, elektrotechnikai és laboratóriumi berendezések kivitelére vonatkozó exporttilalom megkerülésére használt vállalkozásokat, melyek hálózatát katonai célokra is lehetett használni –  idézi az Eurojust közleményét a Kyiv Independent.

A gyanúsítottak közül ketten a fő kereskedelmi vállalat ügyintézői voltak. A harmadik gyanúsított egy külső vállalkozó alkalmazottja, aki a gyanú szerint tudott az exporttilalom megsértéséről. A szóban forgó kereskedelmi vállalatot jelenleg egy oroszországi ügyvezető irányítja, aki egyben az egyedüli részvényes is.

Az Eurojust megjegyezte, hogy Németország, Lettország, Litvánia és Kanada bűnüldöző tisztviselői segítették Hollandiát a nyomozásban.

A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására – írja az RBC Ukraine. 

A lettek véleményét a Norstat kutatóközpont által az LSM-mel együttműködésben végzett felmérés keretében vizsgálták egy január 2. és 11. között végzett felmérésben. A felmérésben 1006 válaszadó vett részt.

Véleményüket a következő állítással kapcsolatban fejezték ki:

Az országnak törekednie kell arra, hogy a háború után az ukrán menekülteket megtartsa, hogy enyhítse a lett demográfiai és munkaerő-problémákat.

A megkérdezettek 6 százaléka „határozottan egyetértett” ezzel az állítással, további 14 százalékuk pedig „valamelyest egyetértett”. Semleges álláspontot a válaszadók 31 százaléka képviselt. „Részben nem ért egyet” a válaszadók 24 százaléka, és 17 százalékuk „nem ért egyet” azzal, hogy az ukránokat hosszú ideig Lettországban kellene tartani. A 40–49 évesek inkább ellenezték a menekültek hosszú távú tartózkodását, 23 százalékuk „határozottan nem értett egyet”.

A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 32 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván a lett településeken. A háború ideje alatt nőtt az ukránok támogatottsága Lettországban, az ország lakosainak több mint a fele adományozott már számukra.

Megérkezett Ukrajnába Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, ahol Denis Smihal ukrán külügyminiszterrel tárgyal – írta az Unian.

Ma Ungváron találkozunk Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Napirenden lesz országaink kétoldalú kapcsolata és az európai kezdeményezések támogatása is. Konstruktív és gyakorlatias párbeszédet várunk

– mondta Denis Smihal ukrán miniszterelnök.

Petr Pavel cseh államfő szerint Ukrajna jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy az orosz erőket belátható időn belül ki tudná űzni saját területéről. A köztársasági elnök szerint ezért a demokratikus országoknak segíteniük kellene, hogy Ukrajna minél jobb kompromisszumot köthessen.

Realista módon kellene szemlélnünk a helyzetet, és nem rózsaszínű szemüvegen keresztül, mint eddig. Oroszország nem egyszerű, és nem is gyenge ellenfél. Oroszország agresszív és arrogáns módon viselkedik. Igyekeznünk kellene, hogy Ukrajna minél jobb eredményt tudjon elérni, és amíg lehet, megtartsa a demokratikus világ támogatását

– jelentette ki Petr Pavel hétfőn este a nyugat-csehországi Stríbro kisvárosban egy lakossági fórumon kérdésre válaszolva.

„Béketárgyalás majd csak abban az esetben lesz, ha mindkét fél azt gondolja, hogy a harctéren már nem tud jobb eredményt elérni” – tette hozzá Petr Pavel a lakossági fórumon. Mint mondta, szerinte jelenleg egyik fél sem gondolja, hogy már kialakult volna ez a helyzet.

Kemény ellencsapást helyezett kilátásba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután – saját közlése szerint – legkevesebb 18 civil meghalt és 130 megsebesült a szerdára virradóra végrehajtott orosz légicsapásokban Kijevben és a kelet-ukrajnai Harkivban.

A támadások több mint kétszáz különböző helyszínt értek, köztük volt 139 lakóház, és súlyos károk keletkeztek az infrastruktúrában is. Sokan meghaltak egy többemeletes lakóházban, amelyet rakétatalálat ért – részletezte Zelenszkij a Telegramon közzétett tájékoztatójában. Jelezte, hogy pillanatnyilag 18 halálos áldozatról tudnak, de ez a szám emelkedhet.

Az ukrán mentőszolgálat videófelvételt tett közzé, amelyen látható, ahogy a mentőegységek vizsgálják egy összedőlt lakóház romjait, és kutatnak esetleges túlélők után. A rendőrség szerint a kutatást éjfél előtt fel kellett függeszteni, mert attól lehetett tartani, hogy a mentők is a romok alá szorulnak.

Az ukrán főügyészség azt közölte, hogy az orosz erők 44 rakétát indítottak el ukrajnai célpontok felé, a hadsereg ebből 22-t tudott elhárítani, nagyrészt Kijev fölött.

Az ukrán fővárosban lakóházak mellett iskolák és egészségügyi létesítmények is megrongálódtak. A mentők közölték, 22 ember megsebesült, köztük négy gyerek.

Az ukrán hadsereg vezérkara arról számolt be szerda reggel, hogy az előző éjjel hat orosz kamikazedrón támadta Ukrajnát, amelyek közül egyet sikerült lelőnie a légvédelemnek – írja az rbc.ua.

A dróntámadások mellett számos tüzérségi csapást is végrehajtottak az oroszok, többek közt a Szumi területen is.

Ivan Muzsnyuk ukrán tengerész őrmester és mentőápoló szerint az orosz erők direkt orvosokra lőnek a fronton – írta az Unian.

Muzsnyuk szerint az oroszok tisztában vannak vele, hogy az orvosok munkája rendkívül fontos a sérült katonák megmentéséhez, ezért próbálják lelőni őket.

Az orosz védelmi minisztérium szerda reggel közölte, hogy négy ukrán drónt elfogott a légvédelem az Orjoli területen.

A helyi kormányzó, Andrej Klicskov szerint nem sérült meg senki a támadásban, de a drónok lezuhanása miatt katasztrófavédelmi egységek dolgoznak a helyszíneken. Orjol polgármestere azt közölte, hogy néhány többemeletes épületben károk keletkeztek a becsapódások miatt, és a lakosoknak távozniuk kellett otthonaikból addig, amíg a helyreállítás tart.

Nem sokkal később a Belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy Belgorodnál is lelőttek egy ukrán drónt. Ott sem sérült meg senki, azt viszont még nem tudni, hogy mekkora kár keletkezett.

Oroszország együttműködik Iránnal, amelyet a terrorizmus támogatójaként ismernek el: iráni drónokkal gyilkolják a civil ukránokat – idézi az RBC Ukraine Gilad Erdant, Izrael állandó ENSZ-képviselőjét.

Gilad Erdan az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szólította meg Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminisztert.

Mint mindannyian tudjuk, iráni drónokat használ Oroszország az ukrán civilek lemészárlására. Az iráni terror mindannyiunkat elér, még Oroszország által is, aki nyilvánvalóan együttműködik Iránnal

– mondta a képviselő.

Erdan a kijelentésével Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Nyugat elleni vádjaira reagált, aki szerint „az Oroszországgal folytatott háború folytatását szorgalmazzák azzal, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának”.

Az orosz politikus szerint ugyanis az „igazságosság megteremtése” érdekében a nyugati országoknak fel kellene hagyniuk Ukrajna segítésével. Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában több mint 40 kormány képviselői ítélték el Oroszország „képmutatását”.

Oroszország egyébként aktívan használja az iráni Shahed típusú drónokat Ukrajna területére indított támadásaiban. Kezdetben az országok tagadták együttműködésüket, annak ellenére, hogy számos bizonyíték van rá, de 2022 novemberében Teherán megváltoztatta álláspontját, és elismerte. A múlt hónapban Oroszország újabb adag iráni kamikazedrónt kapott Irántól. Összesen 250 Shahed típusú pilóta nélküli légi járművet.

Az Európai Unió úgy döntött, újabb korlátozásokat vezet be Iránnal szemben az Oroszországnak szállított drónok miatt. A szankciós listán iráni katonatisztek, üzletemberek és vállalatok is szerepelnek.

Az orosz hadsereg kedden öt települést is folyamatos tűz alatt tartott Szumi térségében

– írja az ukrán Interfax a helyi katonai közigazgatás beszámolója alapján.

Összesen 158 robbanást rögzítettek. Junakivszka, Bilopolszka, Krasnopilszka, Velikopysarivszka, Sveszka közösségek kerültek tűz alá

– áll a közleményben.

Az orosz hadsereg kedden 394 embert és 54 katonai felszerelést veszített a Tavria szektorban – közölte az Interfax Olekszandr Tarnavszkij, a térségben szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnokának bejelentése alapján.

Jelentése szerint öt harckocsi, 14 páncélozott jármű, 15 tüzérségi rendszer, egy MLRS rakétatüzérségi eszköz, egy légvédelmi rendszer, 16 jármű és két egység speciális felszerelés szerepel.

 Az Ukrán Védelmi Erők felszámoltak továbbá egy lőszerraktárat, egy üzemanyag- és kenőanyagraktárat és egy másik fontos létesítményt is.

Ugyanakkor az oroszok 39 légicsapást és 36 harci bevetést hajtottak végre, valamint 919 tüzérségi lövést adtak le.

A videón az látszik, amint egy orosz URAL 4320 típusú teherautót semmisítenek meg az ukrán csapatok egy Sz–60-as gépágyúval.