Szerda délelőtt lezuhant egy orosz Iljusin–76-os katonai repülőgép Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő Belgorodi területen. Az eset részleteiről ellentmondásos beszámolók láttak napvilágot, egyelőre nem tudni, mi az igazság.
Cikkünk állandóan frissül. Eddig többek közt ezekről írtunk:
A BBC szerint az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a gépen 65 ukrán hadifoglyot szállítottak. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség pedig azt közölte, hogy rajtuk kívül 9 orosz volt a gépen.
Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó közölte, hogy értesítették az esetről, de részleteket még nem árult el. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is ugyanezt nyilatkozta a sajtónak.
Az esetről egy videó is napvilágot látott. Úgy tudni, hogy a gép Jablonovo falu közelében zuhant le, és egy nagy robbanás is látható a videón.
Az Ukrajinszka Pravdának katonai források megerősítették, hogy valóban lezuhant egy Il–76-os utasszállító Belgorodnál, sőt azt állították, hogy ők maguk lőtték le.
A források viszont azt mondták, hogy az oroszok állításával szemben
A GÉP NEM UKRÁN HADIFOGLYOKAT SZÁLLÍTOTT, HANEM OLYAN RAKÉTÁKAT AZ SZ–300-AS RAKÉTARENDSZERHEZ, AMELYEKKEL A HARKIVI TERÜLETET LÖVIK AZ OROSZ KATONÁK.
Anton Herascsenko belügyminiszteri tanácsadó a Telegram-oldalán szintén azt írta, hogy a gépet az ukrán légvédelem lőtte le, és az oroszok csak az arcvesztést akarják elkerülni azzal a hazugsággal, hogy ukrán hadifoglyok voltak a gépen.
A tanácsadó azt is megjegyezte, hogy két orosz Telegram-csatorna is arról számolt be korábban, hogy a gépen 63 ember utazhatott, akik mind meghaltak. Egy harmadik, rendszerint az orosz légierőről író csatorna pedig azt írta korábban, hogy 76 ember és rajtuk kívül a gépen utazó személyzet is meghalt. Az utóbbi csatorna bejegyzését azóta törölték.
Eközben a Telegramon megjelent két olyan fotó is, amelyeken állítólag közelről láthatóak a gép roncsai:
Az Ukrajinszka Pravda fentebb idézett cikkének szövegén időközben egy lényeges változást hajtottak végre:
A MOSTANI VÁLTOZAT SZERINT AZ UKRÁN KATONÁK MÁR CSAK AZT ERŐSÍTETTÉK MEG, HOGY A GÉP LEZUHANT, DE már NINCS SZÓ benne ARRÓL, HOGY ŐK LŐTTÉK LE.
A lap nem sokkal később jelezte is azt, hogy előzőleg még a gép lelövéséről írtak a cikkükben. A frissítésben hozzátették: egy másik forrásuk „nem tudta megerősíteni” azt, hogy a gépet tényleg az ukránok lőtték le.
Ezzel párhuzamosan az ukrán védelmi minisztérium azt közölte a Szuszpilne hírportállal: egyelőre nem tudják megerősíteni azt, hogy az ukrán légvédelem lőtte le a gépet, jelenleg még ők maguk is gyűjtik az információkat az esetről. Anton Herascsenko a korábban idézett posztjában továbbra is azt írja, hogy „az ukrán hadsereg munkája” volt a gép lelövése, viszont azóta megosztotta a Szuszpilne információját is ezzel kapcsolatban, és azt is, hogy az Ukrajinszka Pravda információit közben módosították.
Vagyis röviden: továbbra is nagyon nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi is történt pontosan, és a két fél beszámolója ellentmond egymásnak.
Eközben az orosz SHOT! Telegram-csatorna azt írja, hogy szerdán 192 orosz hadifoglyot cseréltek volna ki 192 ukránra a Belgorodi területen, de a támadás miatt ezt az egészet lefújták.
Állításuk szerint egy másik Il–76-os is 80 hadifoglyot vitt a helyszínre, ez a gép visszafordult, amikor a másikat találat érte. Hozzátették azt is, hogy a gépet három rakétával – véleményük szerint amerikai Patriot vagy német Iris–T rakétákkal – lőhették le.
A három rakétáról szóló információt Andrej Kartapolov, az orosz törvényhozás (Állami Duma) védelmi bizottságának vezetője is megerősítette a RIA Novosztyi szerint. A politikus a SHOT!-nak nyilatkozva hozzátette azt is: szerinte az ukrán hadsereg tudta, hogy hadifoglyok vannak a gépen, és direkt lőtték le, hogy Oroszországot okolhassák a haláluk miatt. Elmondása szerint az ukrán légierő is tudhatta, hogy hol fog repülni a gép, ezért kizárt, hogy összetévesztették valami mással.
Ezek után semmilyen fogolycseréről nem lehet szó
– mondta a politikus.
Az esetről készült fenti videón állítólag látható a jablonovói középiskola épülete is. Az iskola igazgatója nemrég azt mondta a RIA Novosztyinak: az eset tőlük messze történt, és semmit sem érzékeltek a zuhanásból, őt magát például a kollégái tájékoztatták arról, hogy mi történt.
A helyi templom papja, Georgij atya eközben azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy szerinte a településtől 5-7 kilométerre zuhanhatott le a gép a mezőn. Hozzátette: ő maga nem látta a zuhanást, viszont a videón is látható robbanást már hallotta.
Ugyancsak a RIA Novosztyi szerint Leonyid Szluckij orosz törvényhozó az esetet kommentálva azt mondta: az olyan háborús bűnökért, mint a hadifoglyokat szállító gépek „embertelen” lelövése, „a washingtoni és brüsszeli” törvényhozók a felelősek.
A Telegram-oldalán megjelent bejegyzések szerint Szluckij ezzel lényegében egy korábbi felszólalását ismételte meg a mostani eset apropóján. A felszólalásban beszélt, hogy a Nyugat hozta létre a jelenlegi ukrán kormányzatot, és ezért övék a felelősség azokért a háborús bűnökért, amelyeket az ukránok elkövetnek (a bejegyzés szövege szerint a politikus egész pontosan úgy fogalmazott, hogy „egyenlő mértékben” terheli felelősség a washingtoniakat, brüsszelieket a történtek miatt, mint az ukránokat).
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó most, magyar idő szerint dél körül közölte, hogy mindenki meghalt, aki a gép fedélzetén tartózkodott.
Az orosz fél korábbi kijelentéseinek tükrében ez 74 főt jelenthet. Az ukránok viszont továbbra is azt állítják, hogy (az orosz fél állításával szemben) egyáltalán nem voltak ukrán hadifoglyok a gépen.
A közösségi médiában arra hívták fel a figyelmet egyes felhasználók, hogy a lezuhant gép azonosító száma RA-78830 lehetett. Ez azért érdekes, mert ha ez valóban így van,
akkor ugyanez a gép alig pár órája irán, majd egyiptom és a Földközi-tenger térségében járt.
Mindez látható például a Radarbox nyilvánosan elérhető adataiból is. A gép Irán felől ment Egyiptomba, és onnan indult tovább Törökország irányába (a további útvonala nem látszik, vélhetően amiatt, hogy kikapcsolták a jeladót).
A FlightRadar24-en részletesebben is látható az útvonala. E szerint a gép kedden repült Oroszországba Iránba, ahonnan szerdán indult vissza az említett kerülővel.
Ha ez igaz, és valóban a fenti azonosítóval rendelkező gép zuhant le Belgorodnál, akkor nem valószínű, hogy ukrán hadifoglyok lehettek a gépen. Az viszont ismert, hogy Oroszország számos katonai eszközt vásárol Irántól.
Azt, hogy nem ukrán hadifoglyok voltak a gépen, megerősíteni látszik az is, hogy a videót időközben állítólag földrajzilag ellenőrizték, és ebből az látszik, hogy a gép északkeleti irányban haladt, amikor lezuhant – vagyis nem Ukrajna felé tartott, hanem pont hogy távolodott.
A The Kyiv Independent az esettel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az Il–76-ot egyaránt használják katonai eszközök és katonák szállítására nagy hatótávolságon (ha katonákat szállít, akkora személyzete akár 100 fő is lehet).
Mint írták, a gép előnye az, hogy használható olyan reptereken is, ahol nem állnak rendelkezésre hosszú kifutópályák vagy modern eszközök a rakomány ki- és bepakolásához (emiatt gyakran természeti katasztrófáknál is használják humanitárius segítségnyújtásra).
Hozzátették: egy belorusz megfigyelőoldal még 2022 őszén írt arról, hogy az orosz fél ezeket a gépeket már akkor is Sz–300-as rakéták szállítására használta Belaruszban.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője azt írta a Telegramján az esetről, hogy szerinte a gép megsemmisítése „a kijevi neonáci elit belső harcainak az eredménye”. Posztjában hősöknek nevezte az orosz gép pilótáit, és azt írta, hogy szerinte az ukrán vezetés direkt bombáztatja le a saját településeiket is a hatalomért és a pénzért.
Pjotr Tolsztoj, az orosz Állami Duma házelnökhelyettese eközben azt mondta: a történtek után egyáltalán nem lehet tárgyalni a kijevi vezetéssel.
Minél hamarabb semlegesítjük a terroristákat, annál kevesebb idejük lesz bajt okozni. Tárgyalásnak nincs helye, csak a börtön vagy a megsemmisülés várhat rájuk
– közölte. Mindeközben az Állami Duma már azt is javasolta, hogy kezdjék meg Ukrajna terrorista állammá nyilvánításának folyamatát is a történtek miatt.
Eközben az orosz külügyminisztérium ukrán háborús bűnökkel foglalkozó megbízottja, Rodjon Mirosnyik szintén azt mondta: az eset után megkérdőjeleződött az, hogy bármilyen egyezséget köthetnek-e Kijevvel, mert szerinte nem kétséges, hogy meg fogják szegni az ígéreteiket. Mirosnyik azzal vádolta meg az ukránokat, hogy 2014-ben ők lőtték le az MH17-es maláj utasszállítót (nemzetközi bírósági ítéletek szerint ezzel szemben valójában a kelet-ukrajnai, oroszpárti szakadárok voltak felelősek azért az incidensért).
Az Ukrajinszka Pravda szerint Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman és az ukrán hadifoglyokért felelős koordinációs központ egy közleményt adott ki az esetről, amelyben azt írták: jelenleg vizsgálják az incidens részleteit és a rendelkezésre álló információkat.
Arra szólították fel az ukrán sajtót és állampolgárokat, hogy ne vonjanak le idő előtt következtetéseket, csak a hivatalos információforrásokban bízzanak, és ne osszanak meg ellenőrizhetetlen értesüléseket a történtekről. Azt ígérte, hogy a későbbiekben további tájékoztatást adnak.
A Pravda eközben úgy értesült egy forrásoától, hogy szerdán valóban terveztek egy orosz-ukrán fogolycserét. Azt viszont a forrás nem árulta el, hogy erre hol, mikor került volna sor, és hány foglyot érintett volna.
Eközben Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés tisztviselője a Radio Szvobodának nyilatkozva szintén megerősítette, hogy tényleg terveztek egy fogolycserét mára. Ezzel kapcsolatban mindössze annyit árult el, hogy a fogolycsere mostanáig nem történt meg. Hozzátette, hogy még ők is vizsgálják azt az állítást, miszerint hadifoglyok lehettek a gépen.
A BBC-nek (műholdas felvételeket, az időjárást és egyéb adatokat figyelembe véve) sikerült megerősítenie azt, hogy a gép zuhanásáról készült videó tényleg eredeti lehet és valóban ma tölthették fel először.
Mindeközben a BBC orosz hírportáljának katonai szakújságírója, Pavel Akszenov azt írta: egyelőre nem világos, hogy mitől zuhant le a gép. Az orosz oldalak állítását (miszerint egy rakéta lőtte le), csak akkor lehetne igazolni, ha erről is előkerülne egy videót, de ilyen felvételt még nem láttunk.
Bizonyíték hiányában nehéz megmondani, hogy mi történhetett pontosan. Akszenov felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételen látszik a zuhanó repülőgép, és egy ponton látható, hogy egy nagy darab leszakad belőle, és ezután csaphattak fel lángok a gép bal szárnyánál.
Az is tény, hogy a gép az ukrán határtól 90-100 kilométerre zuhant le. Akszenov szerint ez azt jelenti, hogy az ukrán légvédelem egy Patriot-rendszer még valóban elérhette a gépet, az viszont valószínűtlen, hogy a német Iris-rakétával képesek lettek volna erre, mert annak nem elég nagy a hatótávolsága.
Margarita Szimonjan, az orosz kormányzat szócsövének tekinthető Russia Today főszerkesztője egy neveket, születési évszámokat tartalmazó listát osztott meg a Telegramon arról a 65 hadifogolyról, akik az orosz fél szerint a gépen voltak.
Ugyanakkor a közösségi médiában ukránbarát felhasználók arra hívták fel a figyelmet, hogy a listán szereplő hadifoglyok közt legalább egy olyan ember is van, aki január 3-án már visszatérhetett Ukrajnába egy másik fogolycserének köszönhetően.
Az orosz védelmi minisztérium eközben terrortámadásnak minősítette az akciót, é azt közölték, hogy két rakéta légvédelmi indítását észlelték ukrán részről, amely aztán el is találták a repülőt.
Ukrán részről továbbra sincs hivatalos állásfoglalás az esettel kapcsolatban, erre még várni kell.
(Rendőrök a repülőgép lezuhanásának helyszínétől nem messze 2024. január 24-én. Fotó: Stringer / Reuters)