Miközben az Európai Unió vezetői Brüsszelben tanácskoznak, a belga fővárosban több száz gazda próbálja megbénítani a közlekedést mezőgazdasági járműveivel. Az agrárszektor növekvő terhei miatt tiltakozók egy csoportja össze is csapott az Európai Parlament épülete elé vezényelt rohamrendőrökkel.
A gazdák csütörtök hajnalban érkeztek meg Brüsszelbe mezőgazdasági gépiekkel, hogy tiltakozzanak a szerintük megélhetésüket veszélyeztető, az agrárszektort negatívan befolyásoló környezetvédelmi szabályozások ellen.
A járműveikkel több közlekedési csomópontot is lezártak, így elképzelhető, hogy az Európai Unió székhelyén teljesen megbénulhat a közlekedés. A tiltakozók egy csoportja az Európai Parlament épületéhez vonult, ahol később egy csoportjuk összecsapott a kivezényelt rohamrendőrökkel.
A tüntetők tüzijátékokat lőttek és petárdákat hajigáltak a rendőrsorfalnak, majd több kupac trágyát felgyújtottak.
A tüzek miatt az európai intézménynek helyt adó Luxemburg tér sűrű füstben úszik.
A hely- és időpontválasztás nem véletlen: a tüntetéssel egy időben tartják a rendkívüli EU-csúcsot, a gazdáknak pedig az volt a céljuk, hogy akciójukkal felhívják a döntéshozók figyelmét a megélhetésüket veszélyeztető problémákra.
A farmerek azért tiltakoznak, mert az agrárszektort érintő uniós környezetvédelmi szabályozások betartása egyre nagyobb költségekkel jár, ráadásul ezt az elszabaduló energiaárak és az infláció is tetézik.
Ugyanakkor az EU-ban termelő farmereknek az utóbbi időben megnőttek az adminisztrációs terheik, ami szintén költségemelkedéssel jár, azonban ezeket a pluszköltségeket nem tudják áremeléssel kigazdálkodni, mivel abban az esetben az olcsó ukrán termékek kiszoríthatják őket a piacról. Az Ukrajnából származó élelmiszerekre ugyanis nem vonatkoznak az unió szigorú környezetvédelmi és adminisztrációs előírásai, ezért a költségeik és a termékeik árai is alacsonyabbak.
Emellett az agrárszektorra a klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is hatással vannak – tavaly rengeteg termény pusztult el az erdőtüzek, viharok és árvizek miatt, tovább nehezítve a gazdák megélhetését.
A gazdák azt követelik, hogy az Európai Unió egyrészt csökkentse túlzott adminisztrációs terheiket, másrészt tiltsa meg vagy szabályozza szigorúbban az olcsó, Unión kívüli termékek behozatalát.
Annak ellenére, hogy a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem szerepel napirendi pontként a gazdákat érintő problémák rendezése, a tüntetésre több tagállam állam- vagy kormányfője is reagált, amikor beléptek a mindössze pár kilométerre található Európai Tanács épületébe.
A belga miniszterelnök, Alexander De Croo elismerte, hogy a gazdák követelése jogos, ugyanakkor beszédében nem ígért semmi konkrétat.
Gondoskodnunk kell arról, hogy a gazdák az általuk kínált kiváló minőségű termékeknek megfelelő árat szabhassanak, valamint arról, hogy csökkentsük az adminisztratív terheiket.
Ennél kicsit részletesebben beszélt Leo Varadkar, az ír taoiseach – ez az ír miniszterelnöki poszt neve –, aki rövid sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy jelenlegi formájában nem szabad elfogadni az EU és több dél-amerikai ország között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, mert az negatívan érintené az unión belül termelőket. Továbbá kijelentette:
a prioritás a meglévő szabályok és rendeletek végrehajtása kell hogy legyen, és nem az, hogy az elkövetkező néhány évben újabbakat kényszerítsünk a gazdákra.
Az egyre nehezebb helyzetben lévő farmerek tiltakozása még január közepén kezdődött Németországban, amihez azóta már több uniós ország mezőgazdászai is csatlakoztak – elsősorban Franciaországban és Olaszországban. A gazdák követelései mindenhol kicsit eltérőek – Németországban például leginkább a dízeltámogatás eltörlését ellenzik –, ugyanakkor mindenhol visszatérő elem a megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése, a környezetvédelmi szabályok enyhítése, illetve felszólaltak az olcsó ukrán gabona importja ellen is.