Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Strasbourgban kijelentette, hogy minden egyes euró, amelyet Ukrajna támogatására mozgósítanak, az saját biztonságunkba és jólétünkbe, és az Európai Unió stabilitásába történő befektetés is – írja az MTI.
Michel az Európai Parlament plenáris ülésén, a múlt heti uniós csúcs következtetéseit tárgyaló vitában hangsúlyozta: az, hogy a tanácsülésen végül egyhangú döntés született Ukrajna négyéves időszakon át tartó, 50 milliárd eurós támogatásáról, azt mutatja, hogy a tagállamok nem hagyják magukat megfélemlíteni Oroszország által, amely brutálisan megsértette Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot.
Az Európai Tanács döntése üzenet mindazoknak, akik hisznek a demokratikus értékekben és a szabadságban
– jelentette ki.
Michel beszédében felkérést intézett az Egyesült Államok képviselőházához, hogy bocsássa rendelkezésre az Ukrajna pénzügyi stabilitásának garantálásához szükséges 60 milliárd dollárt.
Felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapok nagyon fontos témája az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, sürgős, hogy Kijevet még több fegyverrel, lőszerrel támogassa az unió.
Múlt hétvégén tizennégyen próbáltak illegálisan átkelni a határon, őket a csapi határőrség tartóztatta fel – írta meg a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Állami Határőrszolgálat nyugati regionális kirendeltségének közleménye alapján. Hamis iratokkal vagy az ellenőrző pontokat kikerülve próbáltak átjutni a határon.
Öt személyt a nagybereznai határőrség munkatársai tartóztattak le a szlovák–ukrán határ közelében. Drónnal vették őket észre és a határőrség kutyáit hívták segítségül, hogy megállítsák a határsértőket.
Három férfi Ungvárnál próbált átjutni a határon, de egyikőjük sem járt szerencsével. A hamis papírokkal próbálkozó személy lebukott, a kerítésen átmászó férfit pedig a határvadászok fogták el. A harmadik szintén a zöldhatáron akart átkelni, de nem járt sikerrel.
Újkemencénél szintén a zöldhatáron fogtak el egy férfit, hármat Felsődomonyánál, ahol az elektromos kerítés jelzett, a kutyák pedig itt is segítették a határőrök munkáját. Újabb két férfit pedig Felsődomonya határában fogtak el, akiknél semmilyen iratok nem voltak, velük szemben is intézkedtek a határőrök.
Az előállított határsértőket közigazgatási eljárás keretein belül vonják felelősségre, aminek tényéről már értesítették a rendőrséget is.
Lett gazdák ezrei vonultak utcára hétfőn az orosz gabona- és más agrártermékek európai uniós importjának betiltását követelve.
„Az EU engedélyezi az orosz »vérgabona« importját közös piacunkra, valamint átszállítását az európai kikötőkön és pályaudvarokon” – nehezményezte Juris Lazdins, a tiltakozó akció szervezője a Jelgava városában tartott egyik tüntetésen az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Egyik kézzel segítünk az ukránoknak, de a másikkal engedjük az agresszor országot gabonát lopni Ukrajnában és azt nagy haszonnal értékesíteni Európának. Követeljük, hogy vágják el Oroszországot ezektől a lehetőségektől, hogy ne tudja finanszírozni háborús erőfeszítéseit
– hangoztatta Lazdins.
Lettország az orosz mezőgazdasági termékek, köztük gabona és olajosmagvak jelentős importőre. A tüntetéseket 16 városban tartották, és a szerteágazó követelések között szerepelt még a bürokratikus terhek csökkentése, illetve az általános forgalmi adó csökkentése a hazai termesztésű gyümölcsökre és bogyókra.
A tüntetők traktorain kifüggesztett transzparenseken a mezőgazdasági termelők fontosságára is felhívták a figyelmet. „Mezőgazdaság nélkül éhes, meztelen és a legrosszabb, hogy józan maradsz!” – volt olvasható az egyik humorosabb hangvételű feliraton.
A rendőrség közreműködött abban, hogy a traktorok járműoszlopai elérjék Jelgavát anélkül, hogy közlekedési fennakadásokat okoznának.
Armands Krauze mezőgazdasági miniszter az LTV helyi televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány dolgozik a problémákon, és megértéséről biztosította a gazdákat. A tüntetők kézzelfogható eredményeket követeltek, és bejelentették, hogy amennyiben ezek elmaradnak február 12-ig, úgy Riga felé vonulnak.
Olekszij Neizspapa, az ukrán haditengerészet parancsnoka abban bízik, hogy a krími híd nem fog kitartani az év végéig – írja a Stana.ua.
Arra a kérdésre, hogy a krími híd potenciálisan „halottnak” tekinthető-e, igennel válaszolt.
Korábban Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetője is azt mondta, hogy a krími híd „halálra van ítélve”. Elmondta, hogy az SBU hogyan ássa alá a hidat a Sea Baby tengeri drónok segítségével.
Az amerikai hadsereg volt parancsnoka pedig azt nyilatkozta, hogy az ukrán hadsereg akkor semmisíti meg a krími hidat, amikor ATACMS és Taurus rakétákat kapnak.
Az első robbanás a krími hídon 2022. október 8-án történt. Akkor egy robbanóanyagot szállító teherautó robbant fel más rakomány álcája alatt. Július 17-én éjjel a krími hidat másodszor is megtámadta két felszíni drón.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!