Lezárta a svéd ügyészség az Északi Áramlat–1 és Északi Áramlat–2 gázvezetékeknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége az ügyben – jelentették be a svéd hatóságok szerdán.
Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta, átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Kiemelte, hogy
nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről.
Korábban Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. Az MTI beszámolója szerint Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket majd bizonyítékként tudnak felhasználni.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 gázvezeték vonalán 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.
Azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst eddig nem neveztek meg.
Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Az Északi Áramlat–1 2012-től működött, az Északi Áramlat–2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött el.
Arról, hogy akkor mégis ki robbanthatta fel tavaly előtt az Északi Áramlatot, számos elmélet született, amelyekről az alábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk. A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Oroszország az „angolszász országokat” tette felelőssé a történtekért.