Éhezés, zsúfolt sátortáborok, megszűnő egészségügyi ellátás és folyamatos bombázás – ez jellemzi a Gázai övezet nagy részét, ahol már 1,9 millióan menekültek el az otthonaikból. A lakosság nagy része az egyiptomi határ mentén fekvő Rafahban zsúfolódott össze, ahol azonban az izraeli hadsereg bármikor bekövetkezhető rafahi offenzívájától rettegnek a palesztinok.
A jelentések szerint csaknem kétmillió gázai lakos, azaz a lakosság több mint 85 százaléka menekült el az otthonából az elmúlt négy hónapban, vagyis azóta, hogy Izrael megkezdte katonai műveletét válaszul a Hamász október 7-i halálos támadásaira – írja a BBC.
A Gázai övezet 2007 óta áll a Hamász ellenőrzése alatt, és Izraelnek feltett szándéka, hogy megsemmisítse az országa elpusztítása mellett elkötelezett iszlamista csoport katonai és kormányzati képességeit. A 41 km hosszú és 10 kilométer széles, sűrűn lakott enklávé az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője szerint „egyszerűen lakhatatlanná vált”.
Izrael figyelmeztette a civileket, hogy inváziója előtt ürítsék ki a Gázai övezet Vádi Gáza folyótól északra eső részét. Az evakuálási terület magában foglalta Gáza városát – amely a Gázai övezet legsűrűbben lakott területe. Az északi, Izraelbe vezető Erez határátkelőt lezárták, így az evakuációs övezetben élőknek nem volt más választásuk, mint a déli városrészek felé venni az irányt.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Gázai övezet déli részére összpontosítják műveleteiket. A fő déli területeket – Khan Júniszt és Rafahot – bombázták, és az izraeli csapatok összecsaptak a Hamász harcosaival a helyszínen. A palesztinoknak, köztük azoknak is, akik az északi harcok elől menekültek, azt mondták, hogy költözzenek egy úgynevezett biztonságos területre, al-Mawasiba, egy keskeny, főként mezőgazdasági területből álló sávba a Földközi-tenger partján, közel az egyiptomi határhoz. Az ENSZ szerint a Khan Júniszban és Deir al Balahban zajló harcok már több tízezer embert kényszerítettek arra, hogy a déli Rafah kerületbe meneküljön, ahol több mint egymillió ember szorult egy rendkívül zsúfolt területre.
Az ENSZ szerint Gáza lakosságának valamivel több mint 75 százalékát – mintegy 1,7 millió embert – már azelőtt menekültként regisztrálták, hogy Izrael figyelmeztette a palesztinokat, hagyják el Gáza északi részét. A menekültek közül több mint 500 ezren már eddig is az övezet zsúfolt táboraiban éltek, Izrael figyelmeztetései nyomán azonban a kitelepítettek száma gyorsan emelkedett, és az ENSZ adatai szerint október 7. óta 1,9 millióan menekültek el az otthonaikból. A konfliktus előtt Gázában átlagosan több mint 5700 ember élt négyzetkilométerenként, most ez a szám több mint 9000 Gáza város legsűrűbben lakott területén.
Az ENSZ szerint Gáza lakosságának több mint fele az eredetileg 250 ezer lakosú Rafahban zsúfolódott össze. Az életkörülményeik szörnyűek – a túléléshez nélkülözhetetlen alapvető szükségletek nem állnak rendelkezésre, éhség, betegség és halál leselkedik az emberekre – mondta Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési koordinátora. Figyelmeztetett továbbá, hogy a Gáza középső és déli részén elhelyezkedő szükségszállásokon is egyre komolyabb gondot okoz a túlzsúfoltság.
Izrael már több száz légicsapást mért Gázára, a konfliktus kezdete óta több mint 29 ezer bombát és rakétát vetett be, jelentős károkat okozva az épületekben és az infrastruktúrában. Gázai tisztviselők szerint a helyi otthonok több mint fele megsemmisült, lakhatatlanná vált vagy megrongálódott a konfliktus kezdete óta, és megközelítőleg 500 ezer embernek nem lesz hová visszatérnie. Legalább 150 ezer épület károsodott a Gázai övezet egész területén. Észak-Gáza és Gáza város viselte a legnagyobb terhet, a két északi régióban az épületek legalább 70 százaléka károsodott, csak Khan Júniszban pedig 62 százaléka.
Számos egészségügyi intézmény vált működésképtelenné a bombák okozta károk, továbbá az ellátmány és az üzemanyag hiánya miatt. Az ENSZ szerint a kórházi kapacitás túlterhelt, és Gáza 36 kórházából csak 13 működik még részben. A Hamász október 7-i támadásai miatt több mint 1200 izraeli és külföldi állampolgár halt meg. A gázai, Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint azóta több mint 27 ezer palesztin – köztük mintegy 8 ezer gyermek – halt meg izraeli légicsapások és hadműveletek következtében. A zsúfolt sátortáborok, még Rafah néhány temetőjébe is behatoltak.
Az alábbi videóban az látható, amint izraeli dróncsapás ér egy mentőautót Gázában.
Az IDF a szárazföldi hadműveleteket azzal kezdte, hogy északnyugat felől a part mentén, és északkelet felől Beit Hanoun közelében behatolt Gázába. Néhány nappal később az izraeli erők átvágtak a terület közepén, Gáza várostól délre. Páncélozott buldózerek alakítottak ki útvonalakat a harcjárművek és a csapatok számára, miközben az izraeli erők megpróbálták megtisztítani a területet a Gáza északi részén állomásozó Hamász-harcosoktól. Miután Gázát „kettévágták”, az izraeliek tovább nyomultak Gáza városába, ahol a Hamász ellenállásába ütköztek. Bár egyes területeken még mindig vannak összecsapások, a Washingtoni Hadtudományi Intézet elemzői szerint az izraeli erők megkezdték Gáza északi részének biztosítását.
Már a jelenlegi konfliktus előtt is a gázai lakosság mintegy 80 százaléka szorult humanitárius segélyre, és bár Izrael engedélyezte a segélyek bejuttatását Egyiptomból, a segélyszervezetek szerint ez közel sem elég. A Világélelmezési Program szerint a gázai lakosság fele éhezik, és a lakosság 90 százaléka rendszeresen egy teljes napig is élelem nélkül marad.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a 7 napos tűzszünet lehetővé tette, hogy a segélyszervezetek naponta átlagosan 170 teherautónyi segélyszállítmányt és 110 ezer liter üzemanyagot szállítsanak. A segélyszállító teherautók továbbra is áthaladnak a Gázai övezeten, de a WHO figyelmeztetett, hogy a segélyszállítás leküzdhetetlen kihívásokkal áll szemben, mivel a területet intenzív bombázások, a mozgásuk korlátozása, megakadt kommunikáció és üzemanyaghiány sújtja.
Ráadásul a gázai határ menti kisvárosba, Rafahba zsúfolódott palesztinok százezrei kénytelenek elgondolkodni azon, hogy ismét elhagyják a lakóhelyüket, mivel izraeli offenzíva fenyeget. A közelgő izraeli támadástól való félelmet fokozták a Rafahhoz közeli csapások, többek között az izraeli ágyúnaszádok, amelyek szerdán a városba vezető nyugati utat lőtték. Az e heti hangulatot jellemezve Raed al-Nims, a Palesztin Vörös Félhold Társaság gázai médiaigazgatója azt mondta: „Mindenki fél a rafahi szárazföldi hadművelet kiterjesztésétől.”
A növekvő kétségbeesés érzését az is növeli, hogy azon kevesek közül, akik az elmúlt napokban megpróbálták elhagyni a várost olyan területek felé, mint a Gáza középső részén fekvő Nuseirat, néhányan elvesztették a kapcsolatot családtagjaikkal. A The Guardiannek a héten nyilatkozó családok többsége azt jelezte, hogy megvárja az izraeli katonai evakuálási parancsot, abban a reményben, hogy az egy teljes körű támadás esetén biztonságos menekülési útvonalat jelöl ki. Izraeli tisztviselők azt mondták, hogy a hadsereg a rafahi szárazföldi offenzíva előtt egyeztetni fog Egyiptommal, amely egyre inkább aggódik a határán történő offenzíva kilátása miatt, és meg fogja keresni a módját annak, hogy a legtöbb kitelepített embert észak felé evakuálják. A helyszínen kialakult helyzetet tekintve azonban nem világos, hogyan. A Gázai övezet több mint fele izraeli katonai evakuálási parancs alatt áll, miközben folytatódnak a harcok, valamint az otthonok és a polgári infrastruktúra széles körű pusztítása.
Arról, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő visszautasította a Hamász tűzszüneti ajánlatát, ebben a cikkünkben írtunk.