Joe Biden amerikai elnök butának, szégyenletesnek és amerikaiatlannak minősítette Donald Trump NATO-kritikáját. A 95 milliárd dolláros segélycsomaggal kapcsolatban azt mondta, akik nem fogadják el, „Putyin kezére játszanak”. A Biden és Trump közötti ellentétek az ukrajnai segélyek és az Egyesült Államok–NATO témájában a közelgő elnökválasztás frontvonalait rajzolhatják meg.
Joe Biden elnök butának, szégyenletesnek és amerikaiatlannak minősítette 2024-es választási kihívója, Donald Trump NATO-kritikáját – írja a BBC. A demokrata Trumpot azon kijelentése miatt támadta, mely szerint bátorítja Oroszországot, hogy támadjon meg minden NATO-tagot, amely nem teljesíti a védelmi kiadási kvótáját.
Biden szerint a megjegyzések rávilágítottak a 95 milliárd dolláros (csaknem 35 000 milliárd forintos) külföldi segélycsomag sürgős elfogadásának fontosságára az Egyesült Államok szövetségesei (a támogatás legnagyobb részét Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánják) számára. Az erről szóló törvényjavaslatot a demokrata vezetésű amerikai szenátus kedd hajnalban már elfogadta, azonban azt a republikánusok által ellenőrzött képviselőházba küldik, ahol az elfogadás esélyei jóval kisebbek a politikai ellenszél miatt.
KEDDEN JOE BIDEN KIJELENTETTE A FEHÉR HÁZBAN, HA NEM FOGADJÁK EL A CSOMAGOT – AMELY 60 MILLIÁRD DOLLÁRT TARTALMAZ UKRAJNA SZÁMÁRA –, „PUTYIN KEZÉRE JÁTSZANAK”.
Szerinte megnőtt a tét Trump hétvégi veszélyes kijelentése miatt.
A történelemben egyetlen másik elnök sem hajolt meg orosz diktátor előtt. Hadd mondjam ki ezt olyan világosan, amennyire csak tudom: soha nem is teszek így. Az isten szerelmére! Hülyeség. Szégyenletes. Veszélyes. Nem amerikai
– mondta Biden.
A republikánus Trump egy szombati dél-karolinai tüntetésen bírálta a NATO-tagok „törvénytelen” kifizetéseit. Azt állította, hogy egy meg nem nevezett NATO-találkozón azt mondta egy másik államfőnek, hogy az Egyesült Államok az ő vezetése alatt nem véd meg egyetlen olyan országot sem, amely nem teljesíti kötelezettségeit.
Az egyik nagy ország elnöke felállt, és azt kérdezte: „Nos, uram, ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket, megvéd minket?”
A volt elnök úgy válaszolt: „Nem, nem védem meg önöket. Sőt, arra bátorítanám őket, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Fizetniük kell. Ki kell fizetnetek a számláikat.”
Joe Biden szerint elődje védelmi pajzsként kezelte a katonai szövetséget, és úgy nyilatkozott, hogy „amíg én vagyok az elnök, ha Putyin megtámad egy NATO-szövetségest, az Egyesült Államok megvédi a NATO területének minden centiméterét”.
Az amerikai elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az 5. cikk alkalmazására – mely szerint a NATO-tagok egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek – a NATO történetében csupán egyszer került sor, az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően. Az al-Káida nemzetközi terrorszervezet felelősségének megállapítása után Lord Robertson NATO-főtitkár 2001. október 3-án bejelentette, hogy a támadás kimerítette az 5. cikkben foglaltakat, ami a szövetségnek a nemzetközi terrorizmus elleni fellépéséhez vezetett, beleértve az afganisztáni háborúban való szerepvállalást.
A képviselőház republikánusainak szóló üzenetében az elnök azt kérdezte: „Ukrajna vagy Putyin mellé akarsz állni? Amerika vagy Trump mellett fogsz állni?”
Biden és Trump viszálya az ukrajnai segélyek és az Egyesült Államok–NATO-kapcsolatok miatt rávilágít arra, mi lehet az egyik meghatározó megosztottság a közelgő elnökválasztásban.
A BBC a Financial Times beszámolójára hivatkozva megjegyzi, a NATO várhatóan szerdán bejelenti, hogy 31 tagjából 18 idén eléri azt a célt, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítsa védelmi költségvetésére. A tagok közül csak egy, Lengyelország költi GDP-jének nagyobb részét védelemre, mint az Egyesült Államok. 2016-ban mindössze öt NATO-tag teljesítette ezt a célt, ami kemény kritikát váltott ki Trump részéről, aki többször is felvetette, hogy az Egyesült Államok kiléphet a szövetségből.