A rafahi offenzíváról már az utóbbi napokban is sokszor esett szó. A támadás terve miatt az ENSZ is tiltakozott, és Washington is figyelmeztette Izraelt, hogy nem támogatják az akciót, amíg nincs garancia arra, hogy a civileket nem éri bántódás. Sőt, legutóbb a magyarországi benzinárak növekedésével kapcsolatban is szó esett a Rafah elleni légicsapásokról, amelyek már hetek óta zajlanak.

A Reutersnek most négy, az izraeli tervekre rálátással bíró, de anonimitást kérő izraeli tisztviselő beszélt arról, hogy mi lehet Izrael terve. Állításuk szerint az izraeli katonai vezetés jelenleg úgy kalkulál, hogy

A katonai vezetők úgy vélik, hogy ez alatt az idő alatt jelentős károkat tudnak okozni a Hamász megmaradt katonai képességeinek, és ezt követően a konfliktus alacsonyabb intenzitással folytatódhat (többek közt célzott légicsapásokkal és különleges műveleti akciókkal).

Avi Melamed egykori izraeli hírszerző szintén nyilatkozott a hírügynökségnek, és elmondta, hogy miért van szükség erre az offenzívára.

Rafah a Hamász ellenőrzésének utolsó bástyája, és Rafahban még mindig vannak olyan zászlóaljak, amelyeket Izraelnek fel kell számolnia, hogy elérje céljait ebben a háborúban

– fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya szerinte a nemzetközi kritikák ellenére sem fogja lefújni a szárazföldi támadást.

Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter még pénteken, egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Hamász harcosai, parancsnoki központjai és alagútjai ellen irányul majd a rafahi offenzíva, de azt nem árulta el, hogy mikor kezdődhet meg. Hangsúlyozta, hogy „rendkívüli intézkedéseket” tesznek a civil áldozatok elkerülése érdekében, bár azt nem fejtette ki, hogy ez mit takar. 

24 regionális zászlóalj volt Gázában – 18-at felszámoltunk közülük. Most Rafah a Hamász következő súlypontja

– fogalmazott. Benjamin Netanjahu korábban azt mondta, hogy a civileknek engedélyezik a harci övezet elhagyását az offenzíva előtt. De egyelőre sem ő, sem a hadsereg nem közölt konkrét tervet arról, hogy miként képzelnék el a Rafah térségében összegyűlt menekültek áttelepítését. (A városban több mint egymillió ember, vagyis az övezet lakosságának legalább a fele tartózkodhat jelenleg.)

Mindeközben egy Katarban tartózkodó Hamász-tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a négy hónapja tartó konfliktusban eddig 6 ezer harcosukat vesztették el, ami fele az izraeliek által közölt 12 ezres számnak. Hozzátette azt is: fel vannak készülve arra, hogy elhúzódnak a harcok Rafahban és Gázában, és hogy az izraeliek akkor sem tudják megsemmisíteni őket, ha egész Gázát megszállják.

Egy módon lehetne elkerülni az offenzívát 

Benni Gantz korábbi védelmi miniszter, az izraeli hadikormány tagja vasárnap egy utolsó határidőt még adott a Hamásznak. A tárcavezető azt mondta a BBC szerint: 

Az eddig látottak alapján nem valószínű, hogy a Hamász ezt megtenné. A korábbi nyilatkozataik szerint ezt legfeljebb egy tűzszünetért cserébe lennének hajlandóak meglépni.

Ugyanakkor Gantz kijelentése abból a szempontból jelzésértékű, hogy az említett időpontig vélhetően nem indul meg a támadás. A politikus azt is hozzátette, hogy ha sor kerül a támadásra, akkor Izrael „amerikai és egyiptomi partnereinkkel párbeszédet folytatva” fog cselekedni „a civil áldozatok minimalizálása érdekében", megkönnyítve ezzel a lakosság evakuációját. 

A brazil elnök holokausztról beszélt, ezért nemkívánatos személy lett Izraelben

Vasárnap meglepő kijelentést tett a gázai eseményekkel kapcsolatban Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök (aki nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnököt is megvédte Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban).

Az államfő Etiópiában, az Afrikai Unió 37. csúcstalálkozójának vendégeként azt mondta: „Ami a Gázai-övezetben történik a palesztin néppel, annak nincs párhuzama más történelmi eseményekkel.”

A következő mondatban viszont mégis történelmi párhuzamot vont, és a holokauszthoz hasonlította a történteket: 

Valójában akkor történt ilyesmi, amikor Hitler úgy döntött, hogy megöli a zsidókat.

Minderről videó is készült:

Lula kijelentése nagy port kavart: Brazília izraeli nagykövetét behívta az izraeli külügyminisztérium, Benjamin Netanjahu pedig „szégyenteljesnek és súlyosnak” minősítette a brazil államfő szavait egy közleményben.

Hétfőn Israel Katz izraeli külügyminiszter azt is közölte: Lula egészen addig persona non grata (vagyis nemkívánatos személy) lesz Izraelben, amíg nem vonja vissza fenti mondatait. 

Nem felejtünk és nem bocsátunk meg. Ez egy súlyos antiszemita támadás. Az én nevemben és Izrael polgárainak nevében mondják meg Lula elnöknek, hogy persona non grata Izraelben, amíg vissza nem vonja [a kijelentést]

– fogalmazott Katz a Reuters szerint.