A gyűjtés apropóját a vasárnapi orosz elnökválasztás és egy külföldre menekült orosz másként gondolkodó elleni eheti brutális támadás adta. Leonyid Volkovot kedden este a lakása előtti utcán támadták meg a litván fővárosban. Alekszij Navalnij egykori közeli munkatársára kalapáccsal támadtak, az arcán, a karján és a hátán sérült meg, kórházba került. Előzőleg Volkov a közösségi médiában azt írta, hogy Putyin ölette meg Navalnijt.
Volkov – miután Vilniusban túlélte a kalapácsos támadást – megesküdött, hogy folytatja a harcot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
– Navalnij gyanús körülmények között meghal
Az orosz elnök egyik legkitartóbb ellenfele volt Alekszej Navalnij, aki a 2010-es években alapítványával az orosz vezetés és elit korrupciójára igyekezett felhívni a figyelmet. Többször megmérgezték, de túlélte, majd miután visszatért Oroszországba, letartóztatták. A 47 éves ellenzéki tizenkilenc éves börtönbüntetését töltötte egy, a sarkkörhöz közeli büntetés-végrehajtási telepen. Temetése az elmúlt évek legnagyobbszabású megmozdulása volt, moszkvai búcsúztatásán több ezer ember vett részt.
– a Putyinbarát zsoldosvezér, Jevgenyij Prigozsin halála
Egykor az orosz elnök legfőbb támogatója, Putyin séfje, aki a szentpétervári hivatali ideje alatt gyakran látta vendégül Putyint éttermében. Az elmúlt években a Wagner zsoldoscsoport vezetőjeként vált ismertté, azonban 2023 nyarán embereivel egy 24 órás lázadás keretében Moszkva ellen indult. Putyin árulónak nevezte, később állítólag rendezték a nézeteltérésüket. Mindenesetre az őt és a Wagner vezérkar tagjait szállító magángép Oroszország felett felrobbant.
– a Lukoil alenöke kiesik egy moszkvai kórház hatodik emeletéről
Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökének halálát az orosz sajtó egy része öngyilkosságként, egy másik része véletlen balesetként kezeli. Maganov a kórház egy olyan részén esett ki a hatodikról, ahol nem voltak térfigyelő kamerák, így azt, hogy pontosan mi is történt vele, nem lehet tudni. Állítólag csak rutinvizsgálatra ment be, és várakozás közben ment ki cigarettázni az erkélyre, ahonnan aztán leesett.
– Zelimhan Hangosvilit Berlin központjában lelövik
Grúz állampolgárságú, de csecsen születésű leszerelt katona volt Hangosvili, aki a második csecsen háborúban évekig harcolt az oroszok ellen. Miután kétszer is megpróbálták megölni, 2015-ben Berlinbe menekült családjával, ahol menekültstátusz iránti kérelme elbírálás alatt volt, amikor végeztek vele. A likvidálást Putyin kedvenc bérgyilkosa, Vagyim Kraszikov hajtotta végre, de a német rendőrök elfogták, és hosszú börtönbüntetést kapott. Neve akkor merült fel, amikor kiderült, Alekszej Navalnij halála előtt egy nappal nyugati egyeztetők megállapodtak egy fogolycserében Moszkvával. Ennek keretében Navalnijt és két amerikait engedtek volna el az oroszok, cserébe megkapták volna Kraszikovot.
– Szergej Szkripál ajtókilincsét idegméreggel bekenik
Szkripálra (aki kettős ügynök volt) és lányára, Juliára az angliai Salisbury egyik parkjának egy padján találtak eszméletlen állapotban. A vizsgálatok szerint novicsok idegméreggel akartak végezni velük, de mindketten túlélték a támadást. Nem így egy brit állampolgár, aki szintén mérgezést szenvedett. A brit rendőrség feltételezése szerint az idegméreggel Szkripálék házának ajtókilincsét fújhatták le a támadók.
– a Kreml közelében lelövik Borisz Nyemcovot
A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően a fiatal Nyemcov reformerként tűnt fel az orosz politikai életben. Jelcin alatt miniszterelnök-helyettes is volt, majd 2000-ben Vlagyimir Putyin lett az elnök. Eleinte támogatta, azonban idővel bírálni kezdte, így lassan kikopott a politikából. Nyemcov a 2011-es parlamenti választások után tömeges utcai tüntetéseket szervezett, és jelentéseket készített a hivatalos korrupcióról. Többször is letartóztatták.
2015 februárjának estéjén éppen egy Putyint bíráló rádióműsor felvételéről sétált haza barátnőjével a Moszkva folyó egyik hídján, amikor megállt mögöttük egy autó, amelyből négy halálos lövést adtak le. 2017-ben végül három csecsent ítéltek a gyilkosság miatt hosszú börtönbüntetésre, de az sohasem derült ki, hogy ki adott megbízást Nyemcov lelövésére.
– Ascoti birtokán öngyilkosságot követ el Borisz Berezovszkij
A nagyvállalkozó még az 1990-es években szedte össze vagyonát, állítólag egyengette Putyin útját is az elnöki székig. Később azonban komoly nézeteltérésbe keveredtek, amely után Berezovszkij Angliában telepedett le. Folyamatosan bírálta Putyint és rendszerét, azt állította, hogy 2006-ban a Kreml engedélyével mérgezték meg a kiugrott orosz ügynököt, Litvinyenkót. Berezovszkijra bezárt fürdőszobája kádjában találtak rá, nyakában egy hurokkal, azonban a brit halottkém vizsgálata nem tudta pontosan megállapítani a halál okát.
– Natalja Jesztyemirova holttestét egy árokban találják meg
Az újságíró a Memoriel nevű emberi jogi szervezet aktivistájaként elsősorban a csecsen elnök és katonák kegyetlenkedéseit kutatta. Állítása szerint az orosz biztonsági erők és a csecsen halálbrigádok álltak a sorozatos emberrablások hátterében Csecsenföldön. A csecsen fővárosban, Groznijban lévő háza elől rabolták el. Agyonlőtték. Holttestét órákkal később találták meg a közeli Ingusföldön egy árokban.
– Sztanyiszlav Markelov és Anasztaszija Baburova halála
Markelov egy polgárjogi aktivista volt, aki a csecsen háborúban – orosz katonák által – megkínzott civileket képviselt. Ugyanakkor védett rendszerkritikus újságírókat is, például Politkovszkaját. Markelovot a Kreml közelében ölte meg egy fegyveres, aki lelőtte a férfi segítségére siető Baburovát is, aki újságíró volt a Novaja Gazetánál. A bűncselekmény elkövetésével egy neonáci csoportot vádoltak meg.
– sugárzó polónium Litvinyenkó teájában
Alekszander Litvinyenkó egykor a KGB ügynöke volt, de otthagyta a szervezetet, majd Londonba ment, ahol a KGB utódszervezetének piszkos ügyleteiről írt könyvet, egyben folyamatosan bírálta az orosz elnököt. Litvinyenkó azzal vádolta az FSZB-t, hogy 1999-ben ők álltak a több száz halálos áldozattal járó oroszországi lakásrobbantás-sorozat mögött, amely egyik indítéka volt az első csecsen háborúnak, és közvetve hatalomra juttatta Putyint.
2006-ban két orosz ügynök egy megbeszélésre csalta egy szállodába, ahol radioaktív polónium-210-et kevertek a teájába. A sugárfertőzés következtében rettenetes kínok között halt meg három héttel később.
– Anna Politkovszkajával a liftben végeznek
Az újságírónő a Novaja Gazeta című lapnak dolgozott. Súlyosan megbetegedett egy teától, amelyet egy repülőn szolgáltak fel, amikor Moszkvából Beszlánba tartott egy túszdráma helyszínére. Orosz napló című könyvében azzal vádolta Putyint, hogy rendőrállamá alakította Oroszországot. Politkovszkajával akkor végeztek, amikor beszállt a liftbe, hogy lakásába menjen. Öt embert gyanúsítottak meg a gyilkossággal, de a megbízó kiléte soha nem derült ki.
– Jurij Scsekocsihin különös halála
Jurij Scsekocsihin képviselő és újságíró volt, a Novaja Gazetának írt tényfeltáró cikket, például az 1999-es lakásrobbantásokról. A kétezeres évek elején furcsa betegség támadta meg, valószínűleg megmérgezték. Bőre lassan lehámlott, belső szervei egymás után álltak le. Az illetékes orosz hatóságok megtagadták, hogy felboncolják, orvosi leleteit titkosították, illetve egy részük eltűnt. Mindössze három nappal azelőtt halt meg, hogy az Egyesült Államokba utazhatott volna.
– a liberálisokkal is végeznek
2002-ben a Liberális Oroszország mozgalomhoz tartozó politikust, Vlagyimir Golovljovot, kutyasétáltatás közben, egy parkban támadták meg és lőtték agyon. Golovljov ellen egyébként súlyos gazdasági visszaélések gyanújával folyt eljárást, azonban ő azt állította, hogy a hatalom politikai okokból indított hajszát ellene.
Szergej Jusenkov, a Liberális Oroszország másik képviselője politkai hátteret sejtett a Golovljov-gyilkosság mögött, ám alig fél évvel később ő is gyilkosság áldozatává vált, szintén agyonlőtték. Jusenkovnak ráadásul nem voltak gyanús ügyei, mint Golovljovnak, de egyetértett azon feltételezésekkel, melyek szerint igazából az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) állt a csecsen terroristáknak tulajdonított, több száz ember életét követelő 1999-es merényletsorozat megszervezése mögött.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Moszkva melletti Novo-Ogarjovo állami rezidencián 2024. február 14-én. Fotó: Alekszandr Kazakov / Pool / AFP)