Annalena Baerbock német külügyminiszter azon dolgozik, hogy megváltoztassa Olaf Scholz kancellár véleményét a nagy hatótávolságú Taurus-rakéták Ukrajnának való átadását illetően, vagy megoldja, hogy ez megtörténjen – írja az Ukrajinszka Pravda a der Spiegel egyik értesülése alapján.
A német lap szerint Baerbock az utóbbi hónapokban szándékosan nem kommentálta nyilvánosan a Taurus-ügyet, hogy ne helyezzen nyomást Scholzra, de más módokon próbálja meggyőzni a kancellárt.
Mint írták, ennek egyik példája lehetett az, amikor David Cameron brit külügyminiszter interjút adott a német sajtónak, és azt az ajánlatot tette: átadják a saját Storm Shadow rakétáikat Ukrajnának, ha ezek pótlásaként kapnak a németektől Taurusokat. A lap szerint ez valójában Baerbock ötlete lehetett, csak nem akarta ő kimondani elsőként a nyilvánosság előtt (mindenesetre nem sokkal később a német külügyminiszter azt mondta Cameron szavaira reagálva, hogy ez is egy opció, nyitottak lennének egy ilyen megegyezésre).
A Der Spiegel szerint Baerbock ezzel párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a Taurusokat is átadják végül Ukrajnának, de úgy, hogy ne lépjék át az Olaf Scholz által húzott „vörös vonalat” (a kancellár többek közt attól fél, hogy az ukránok Moszvkát is lőhetnék egy ilyen fegyverrel). Az egyik ezzel kapcsolatos elképzelés az lenne, hogy a Taurusokat először átadják a briteknek, akik aztán továbbítják Ukrajnának a fegyvert, de úgy, hogy a rakéták telepítése és potenciális célpontjaik felett megtartanak bizonyos szintű ellenőrzést.
Moszkvai idő szerint 22 óráig 36,11 százalékos volt a részvétel a szavazás első napján – közölte a RIA Novosztyi az orosz Központi Választási Bizottság adataira hivatkozva.
Az oroszoknak vasárnap estig van lehetőségük leadniuk a szavazatukat. A 2018-as választáson 67 százalék feletti volt a részvétel, de akkor csak egy nap volt a voksolásra.
Mint írtuk, egy több mint húsz országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését csaknem két évvel a háború kitörése után. Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.
Nikos Dendias görög külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország támogatja Ukrajnát, így részt vesznek a Litvánia által indított aknamentesítési akcióban – írja az Eurointegration.
Litvánia védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas köszönetet mondott Görögországnak, hozzátéve, hogy „közösen kell jelezniük rendíthetetlen eltökéltségüket Ukrajna támogatásának folytatására”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bízik benne, hogy a NATO nem avatkozik bele az Ukrajnai háborúba, valamint hogy Franciaország nem küld hadsereget segítségül – írja a RBC Ukraine.
Oroszországgal háborúzni egy harmadik világháború kockázatát jelenti
– fejtette ki Tajani. Az olasz külügyminiszter Emmanuel Macron szavaira reagált, aki korábban azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön. „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök” – jelentette ki.
A bejelentéssel kapcsolatban Putyin is megszólalt, hozzátéve, hogy Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!