A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb, március 15-i jelentésében azt írta: az orosz hadsereg jelenleg igyekszik destabilizálni az ukrán erők védvonalait,
és ezzel vélhetően egy újabb orosz offenzívát készítenek elő 2024 nyarára.
Mint írták, véleményük szerint 2024 tavaszán még ezek a destabilizációs kísérletek fognak folytatódni. Az orosz erők állandóan kisebb-nagyobb támadásokat indítanak azért, hogy megakadályozzák az ukránokat a védelmi vonal megszilárdításában.
Ez elsősorban Avgyijivka térségében látható, ahol mindent megtesznek azért, hogy minél nyugatabbra tolják ki a frontvonalat. Bár az ukrán erőknek sikerült lassítaniuk az orosz előrenyomulást, továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak az utánpótlás hiánya miatt.
Az ISW azt is megjegyezte: a következő hónapokban a Nyugatról érkező támogatásoknak kulcsszerepe lesz abban, hogy Ukrajna meg tudja-e tartani a most ellenőrzött területeit, és vissza tudja-e verni az újabb orosz támadásokat.
Moszkvai idő szerint 22 óráig 36,11 százalékos volt a részvétel a szavazás első napján – közölte a RIA Novosztyi az orosz Központi Választási Bizottság adataira hivatkozva.
Az oroszoknak vasárnap estig van lehetőségük leadniuk a szavazatukat. A 2018-as választáson 67 százalék feletti volt a részvétel, de akkor csak egy nap volt a voksolásra.
Mint írtuk, egy több mint húsz országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését csaknem két évvel a háború kitörése után. Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.
Nikos Dendias görög külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország támogatja Ukrajnát, így részt vesznek a Litvánia által indított aknamentesítési akcióban – írja az Eurointegration.
Litvánia védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas köszönetet mondott Görögországnak, hozzátéve, hogy „közösen kell jelezniük rendíthetetlen eltökéltségüket Ukrajna támogatásának folytatására”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bízik benne, hogy a NATO nem avatkozik bele az Ukrajnai háborúba, valamint hogy Franciaország nem küld hadsereget segítségül – írja a RBC Ukraine.
Oroszországgal háborúzni egy harmadik világháború kockázatát jelenti
– fejtette ki Tajani. Az olasz külügyminiszter Emmanuel Macron szavaira reagált, aki korábban azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön. „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök” – jelentette ki.
A bejelentéssel kapcsolatban Putyin is megszólalt, hozzátéve, hogy Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!