Emmanuel Macron francia elnök egy újabb interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető olyan forgatókönyv, mely szerint a Nyugatnak csapatokat kell küldenie.
Az államfő még február végén beszélt arról, hogy akár csapatokat is küldhetnek Ukrajnába. A francia védelmi miniszter utóbb tisztázta, hogy harcoló szárazföldi csapatokat még nem küldtek Ukrajnába, kiképzőként vagy aknamentesítési célokra viszont már érkeztek francia szakemberek az országba.
Macron egy repülőn, a német kancellárral és lengyel miniszterelnökkel folytatott találkozóról visszatérve adott interjút a Le Parisien című lapnak. Az AFP hírügynökség szerint azt mondta, nem zárható ki, hogy előbb-utóbb szükség lesz valamilyen nyugati szárazföldi műveletre Ukrajnában.
Lehet, egy bizonyos ponton – nem szeretném, ha így lenne, és nem én kezdeményezem – szükségünk lesz valamilyen szárazföldi műveletekre az orosz erőkkel szemben
– mondta Macron.
Pár nappal ezelőtt dróncsapások történtek több orosz olajfinomító ellen. A Szamarai területen szombat hajnalban újabb dróntámadás ért két üzemet. Dmitrij Azarov, a régió kormányzója azt mondta, a szizranyi olajfinomítót el is találták a drónok, és ki is gyulladt.
A lángok 500 négyzetméterre terjedtek ki, és még reggel is zajlott a tűzoltás. A másik, Novokujbisevszk közelében található finomítót ugyancsak dróntámadás érte. A kormányzó szerint ott még időben sikerült megállítani a támadást.
Az Unian ukrán hírügynökség úgy tudja, a támadás mögött az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) áll. Mint írták, az SBU célja, hogy a merényletekkel gyengítsék az orosz gazdaságot.
Az ENSZ több mint ötven tagállama, köztük az Európai Unió valamennyi tagországa közös nyilatkozatban ítélte el, hogy Oroszország Ukrajna megszállt területein is megtartja az elnökválasztást – adta hírül az MTI Ukrajna állandó ENSZ-képviseletének közleményét.
A nyilatkozat aláírói az ukrán képviselet által közzétett szöveg szerint „a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország jogellenes kísérletét arra, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elnökválasztást rendezzen″.
„Egy másik ENSZ-tagállam területén annak beleegyezése nélkül választásokat tartani a szuverenitás és a területi integritás elvének kirívó figyelmen kívül hagyása. Az ilyen választásoknak nincs nemzetközi jogi hatályuk″ – hangsúlyozták.
Ismételten felszólították a világ országait, hogy ne ismerjenek el semmilyen változtatást a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa, valamint Donyeck, Herszon, Luhanszk, illetve Zaporizzsja ukrán megyék státusában.
„Követeljük, hogy az Oroszországi Föderáció tartózkodjon jogellenes választások megtartásától Ukrajna ideiglenesen megszállt területein″ – tették hozzá a nyilatkozat aláírói, hangsúlyozva, hogy változatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
Fokozódott a feszültség a NATO és Oroszország között, miután Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön.
Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök
– jelentette ki, amellyel kapcsolatban Putyin is megszólalt, és jelezte, Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Emmanuel Macron után újabb ország beszélt arról, hogy a Nyugatnak csapatokat kellene küldenie Ukrajnába. Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint, ha Ukrajnában romlik a helyzet, úgy a nyugati országoknak, köztük az Egyesült Államoknak sem szabad elvetniük azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába – írja a Politico cikke.
Elina Valtonen hozzátette, Finnország álláspontja változatlan, így jelenleg nem tervezik, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Kedves olvasóink!
Kezdődik az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!