A Financial Times azt írta, hogy a NATO európai uniós országainak védelmi költségvetéseiben összesen 56 milliárd euró hiány van éves szinten.
Mindez egy kutatásból derült ki, amelyet a német Ifo gazdaságkutató-intézet végzett. Az intézet a lappal közölte, az európai NATO-országoknak ennyivel kellene többet költeniük védelmi célokra ahhoz, hogy megfeleljenek annak az alapvető szabálynak, mely szerint minden NATO-tagállamnak a GDP legalább 2 százalékát védelmi célokra kell fordítania.
Mint a lap írta, jellemzően olyan országok vannak elmaradva ettől a céltól, amelyekben nagy az államadósság és a költségvetési hiány (példaként Olaszországot, Spanyolországot és Belgiumot említették). Az államadósság és a hiány mellett ráadásul a lassuló gazdasági növekedés is súlyosbítja a problémát, valamint az is, hogy az Európai Unió új pénzügyi szabályozásai 2025-től szigorítanak a tagállami költségvetéseknél (szintén a hiány és az államadósság vonatkozásában), és további megszorításokat eredményezhetnek több államban is.
Az elmaradó országok nehezebben tudnak felzárkózni ezek miatt. Az Ifo mindemellett azt is elismerte, hogy számszerűsítve Németország van a legjobban elmaradva a védelmi költésekben:
nekik még évi 14 milliárd euróval többet kellene költeniük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2 százalékos célkitűzésnek.
Bár azt is elismerték, hogy a berlini kormány az utóbbi egy évtizedben megfelezte a lemaradását, és a tervek szerint az idei év végére elérhetik a 2 százalékot. A spanyoloknál 11 milliárd euró, az olaszoknál 10,8 milliárd, a belgáknál pedig 4,6 milliárd hiányzik a cél eléréséhez.
Az európai országok elmaradása azért is problémás, mert eközben az Egyesült Államok túlteljesíti a célt. Míg az uniós országok 361 milliárd eurót költöttek, azzal szemben az amerikaiak több mint ennek a dupláját fordították védelmi célokra a tavaly (amivel a teljes, 1,2 billió eurónyi NATO-s védelmi költségvetés kétharmada volt az övék). Emiatt fenyegetőzött Donald Trump republikánus elnökjelölt is azzal pár hete, hogy nem védik meg Európát.
Pár nappal ezelőtt dróncsapások történtek több orosz olajfinomító ellen. A Szamarai területen szombat hajnalban újabb dróntámadás ért két üzemet. Dmitrij Azarov, a régió kormányzója azt mondta, a szizranyi olajfinomítót el is találták a drónok, és ki is gyulladt.
A lángok 500 négyzetméterre terjedtek ki, és még reggel is zajlott a tűzoltás. A másik, Novokujbisevszk közelében található finomítót ugyancsak dróntámadás érte. A kormányzó szerint ott még időben sikerült megállítani a támadást.
Az Unian ukrán hírügynökség úgy tudja, a támadás mögött az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) áll. Mint írták, az SBU célja, hogy a merényletekkel gyengítsék az orosz gazdaságot.
Az ENSZ több mint ötven tagállama, köztük az Európai Unió valamennyi tagországa közös nyilatkozatban ítélte el, hogy Oroszország Ukrajna megszállt területein is megtartja az elnökválasztást – adta hírül az MTI Ukrajna állandó ENSZ-képviseletének közleményét.
A nyilatkozat aláírói az ukrán képviselet által közzétett szöveg szerint „a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország jogellenes kísérletét arra, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elnökválasztást rendezzen″.
„Egy másik ENSZ-tagállam területén annak beleegyezése nélkül választásokat tartani a szuverenitás és a területi integritás elvének kirívó figyelmen kívül hagyása. Az ilyen választásoknak nincs nemzetközi jogi hatályuk″ – hangsúlyozták.
Ismételten felszólították a világ országait, hogy ne ismerjenek el semmilyen változtatást a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa, valamint Donyeck, Herszon, Luhanszk, illetve Zaporizzsja ukrán megyék státusában.
„Követeljük, hogy az Oroszországi Föderáció tartózkodjon jogellenes választások megtartásától Ukrajna ideiglenesen megszállt területein″ – tették hozzá a nyilatkozat aláírói, hangsúlyozva, hogy változatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
Fokozódott a feszültség a NATO és Oroszország között, miután Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön.
Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök
– jelentette ki, amellyel kapcsolatban Putyin is megszólalt, és jelezte, Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Emmanuel Macron után újabb ország beszélt arról, hogy a Nyugatnak csapatokat kellene küldenie Ukrajnába. Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint, ha Ukrajnában romlik a helyzet, úgy a nyugati országoknak, köztük az Egyesült Államoknak sem szabad elvetniük azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába – írja a Politico cikke.
Elina Valtonen hozzátette, Finnország álláspontja változatlan, így jelenleg nem tervezik, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Kedves olvasóink!
Kezdődik az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!