Dánia meghosszabbítja a kötelező katonai szolgálat tartamát, és az egyenjogúság jegyében kiterjeszti a nőkre is. A fegyveres erők állománya a hatmilliós országban nem mondható félelmetesnek.
Mindkét nem esetében az eddigi négyről tizenegy hónapra növekszik majd a szolgálati idő – jelentette be a dán miniszterelnök. „Nem azért fegyverkezünk fel, mert háborút akarunk. Ellenkezőleg, azért fegyverkezünk fel újra, mert el akarjuk kerülni” – fogalmazott Mette Frederiksen, magyarázatul pedig hozzátette, hogy a kormány kiterjeszti a „teljes egyenlőséget a nemek között”. A hivatalos adatok szerint Dániában kilencezer hivatásos katona szolgál – az alapkiképzésben részt vevő 4700 mellett. Ez utóbbiak számát növelné a kormány háromszázzal, hogy a hadkötelesek száma elérje az ötezret – jelentette az ABC News.
Az ország a NATO-szövetség tagja, és Ukrajna elkötelezett támogatója az orosz invázió kezdete óta. Nemrégiben jelentette be 16., összesen 336 milliós csomagját, alig hetekkel azok után, hogy februárban 247 millió dollár értékű katonai segélyt küldött a megtámadott országnak.
Oroszország nem jelent veszélyt Dániára
– hangoztatta Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter, és hozzátette: a dán katonák nem is fognak olyan térségbe kerülni, ahol ilyen kockázatnak lennének kitéve.
Minden 18 év feletti, az alkalmasságnak megfelelő férfi eddig behívót kapott a nagyjából négy hónapig tartó szolgálatra. Az önkéntesek körében azonban akkora volt a túljelentkezés, hogy a sorkatonák számát sorsolással kellett eldönteni – azaz nem került minden fiatal állományba.
Tavaly 4717 hadköteles szerepelt a nyilvántartásban. Az állomány valamivel több mint egynegyedét már akkor is a katonai szolgálatra önként jelentkező nők alkották. A szolgálat tartamának meghosszabbítása és a nőkre történő kiterjesztése törvénymódosítást igényel.
Ez jövőre várható, és 2026-ban lép hatályba – véli Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
Az európai biztonságpolitikai helyzet „egyre súlyosabb, és ezt szem előtt tartjuk a jövő védelmének tervezésében” – mondta a védelmi tárca vezetője. Lund Poulsen szerint a toborzást „tágabb alapokra kell helyezni”, és ki kell terjeszteni mindkét nemre, ami „sokoldalúbb és teljesebb védelmet szavatol”.
A terv szerint a sorkatonák öt hónapos alapkiképzésben vesznek részt, további hat hónapot pedig hadműveleti szolgálatban töltenek, kiegészítő képzéssel.
A két évszázados semlegességét feladó, a NATO-hoz az idén csatlakozó szomszédos Svédország a biztonsági helyzet romlására hivatkozva már 2017-ben kezdeményezte a nők és a férfiak katonai képzését.
Stockholm 2010-ben törölte el a kötelező katonai szolgálatot, mert az önkéntesek teljesítették a védelmi igényeket. A svéd nők soha korábban nem szolgáltak a seregben.
Ezzel szemben Norvégiában 2013-ban iktatták törvénybe a mindkét nemre vonatkozó katonai sorozást.
Jóllehet Andrej Plenković horvát kormányfő hónapokkal ezelőtt még kizártnak tartotta a sorkötelezettség visszaállítását, egy újabb fordulat után kiderült: jövőre mégis indul, csak sorkatonaság helyett kötelező katonai alapképzésnek nevezik, és három hónapig tart.
A vezérkar és a védelmi miniszter meggyőző érvei szerint vissza kell állítani a kötelező katonai szolgálatot Szerbiában, ehhez azonban pénzügyi, logisztikai és egyéb feltételeknek is teljesülnie kell – jelentette ki nemrég a szerb államfő. A javaslatot májusban mérlegeli a katonai vezetéssel, és ha támogató döntés születik, beterjesztik a törvényhozásnak – mondta Aleksandar Vucsics. A védelmi minisztérium azonban már viszonylag részletesen összefoglalta elképzelését: a sorkatonai képzés négy hónapig tartana, és minden, a nagykorúságát elérő fiatalember számára kötelező lenne.
A legtöbb európai NATO-tag – hat ország kivételével – megszüntette a sorkötelezettséget, majd az ukrajnai háború kitörése után néhol felmerült a visszaállítás ötlete. Ez azonban politikai vitákat gerjesztett. Olaf Scholz német kancellár például kereken elutasította védelmi miniszterének a kötelező katonai szolgálat ismételt bevezetésére irányuló javaslatát.
Franciaországban mérlegelik, hogy kötelezővé teszik a jelenlegi „könnyített katonai szolgálatot”, amelynek során a fiatalok a haza érdekében egy hónapig „önkénteskedhetnek”. Ha elfogadják a javaslatot, a harminc napot katonai létesítményekben kellene leszolgálniuk.
Hollandiában és Romániában fontolóra vették, Svédországhoz hasonlóan Litvániában pedig visszaállították a sorkötelezettséget.
A sorkatonaság bevezetését egyelőre nem tervezi a kormány – ez volt a lényege a magyar védelmi miniszter novemberi értékelésének.
A harcászati kiképzésen továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való csatlakozás önkéntes
– jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
(Borítókép: A Bundeswehr „Hochsauerlandmarsch” versenyének dán résztvevői futnak az erdőben 2019. április 6-án. Fotó: Caroline Seidel / picture alliance / Getty Images)