Március 22-én, pénteken este a moszkvai Crocus City Hall bevásárlóközpontban lövöldözés történt, amelynek előzetes jelentések szerint legalább 133 halálos áldozata van. Az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet. A támadásról Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Bendarzsevszkij Anton lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy sokkolta Oroszországot a támadás, majd arra emlékeztetett, hogy „ilyen súlyos merénylet civilek ellen régóta nem történt Moszkvában, ahol 2011-ben, a Domogyedovó repülőtéren volt merénylet, valamint 2010-ben a moszkvai metróban volt robbantásos támadás. Szentpéterváron 2017-ben robbantottak.
A kétezres évek elején gyakoribbak voltak a szélsőséges vagy szeparatista merényletek, gyakorlatilag minden évben történt valami, például 2002-ben elfoglaltak egy moszkvai színházat, túszokat ejtettek, akik közül sokan meghaltak. 2004-ben volt az egyik legsúlyosabb támadás, egy beszláni iskolát foglaltak el, több százan meghaltak. A kisebb támadások, például buszmegállók elleni merényletek vagy lakóházak felrobbantása ennél is gyakoribbak voltak, ezek jelentős részben a csecsen háborúk és a szeparatizmus hozadékai voltak”.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint miközben tíz-húsz évvel ezelőtt folyamatos volt a veszélyérzet, mostanra megfeledkezhettek erről az oroszok.
A korábbi merényletek rendkívül komoly biztonsági intézkedéseket hoztak, például a plázákban biztonsági őrök ellenőrizték a csomagokat, fémdetektoros kapukat állítottak fel, a vasútállomásokon és a buszpályaudvarokon olyan ellenőrzéseket vezettek be, mint a repülőtereken. Valószínűleg ez a szintű kontroll az évek alatt lazulhatott. A mostani merénylet szemtanúi elmondták, hogy voltak fémdetektoros kapuk, de nem működtek, a biztonsági személyzet szúrópróbaszerűen ellenőrzött, a vészkijáratok egy része nem működött.
Korábban arról írtunk, hogy az Egyesült Államok oroszországi nagykövetsége a koncerthelyszíneket érintő terrorveszélyre figyelmeztetett. Bendarzsevszkij Anton ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „az ilyen információátadások legtöbbször a háttérben zajlanak, hogy ne okozzanak pánikot, és még időben el tudják fogni a merényletre készülőket. A két állam közti rossz kapcsolatok miatt nem biztos, hogy rendelkezésre álltak a közvetlen csatornák, ezért üzenhettek nyilvánosan. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat Telegramon azt állította, hogy nem kaptak olyan konkrét információkat, amelyek alapján azonosítani tudták volna a veszélyt. Az amerikai hírszerzés egyébként az Ukrajna elleni támadásra is hónapokkal korábban figyelmeztetett”.
Bendarzsevszkij Anton a támadás következményeire vonatkozó kérdésünkre úgy vélekedett, hogy „eszköz lehet az orosz hatóságok kezében a szigorításokra és még több megfigyelésre. Európában is láttunk példát rendkívüli helyzetekben szigorú intézkedésekre, például a koronavírus-járvány idején egyéni szabadságjogok korlátozására. Oroszországban komoly kamerarendszerek működnek, amelyek képesek az emberek azonosítására, Alekszej Navalnij temetése után ezek alapján kerestek meg és bizonyos okokra hivatkozva tartóztattak le embereket”.
Az Oeconomus igazgatója másik lehetséges következmények nevezte, hogy újabb eszkalációs hullám irányulhat Ukrajnával szemben.
Ez csak egy forgatókönyv, nem biztos, hogy megtörténik, de orosz részről próbálják Ukrajna irányába terelni a moszkvai merénylet ügyét. A hírek szerint elfogták a támadás elkövetőit, az Iszlám Állam pedig vállalta a merényletet, viszont bizonyos orosz döntéshozók próbálják összekapcsolni ezt Ukrajnával, azt állítva, hogy a gyanúsítottak Ukrajnába próbáltak átszökni, így menekülve a felelősségre vonás alól.
Bendarzsevszkij Anton ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy „az elnökválasztás legitimációs bázisán egyébként is folytathatják, akár még erőteljesebbé is tehetik a háborút, vagy ahogy az orosz vezetés nevezi, a különleges katonai műveletet. Levegőben lóg a további mobilizáció kérdése, vagy bizonyos nyugati cégek orosz államosítása, a hadigazdaság irányába való mozdulás. Egy ilyen merénylet újabb okot adhat ezekre a lépésekre”.
(Borítókép: Orosz rendfenntartók őrködnek az égő Crocus városháza koncerthelyszín közelében, Moszkvában, Oroszországban, 2024. március 22-én. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)