Az évtizedek óta leghalálosabb oroszországi terrortámadással vádolt négy férfi kínzását bemutató videók széles körben elterjedtek, ami elemzők szerint az orosz állam növekvő toleranciájának jele a nyilvános erőszakkal szemben.
Az évtizedek óta leghalálosabb oroszországi terrortámadás elkövetésével vádolt négy férfi vasárnap este bekötözve és összeverve jelent meg egy moszkvai bíróságon. Egyikük részben levágott fülét letakarva lépett be. Egy másik egy narancssárga kerekesszékben ült, bal szeme kidülledt, kórházi köpenye szétnyílt, ölében katéter volt − írja elemzésében a The New York Times.
A világon sokan, köztük az oroszok is, már tudták, mi történt velük. Szombat óta a közösségi médiában széles körben keringtek a kihallgatás közben megkínzott férfiakról készült videók, amit elemzők nyilvánvaló megtorlásnak neveztek a koncertterem elleni múlt pénteki támadásért, amelynek elkövetésével őket vádolják, és amely legalább 139 ember halálát okozta, és további 180-at megsebesített.
Az egyik legfelkavaróbb videón az egyik vádlott, Szajdakrami M. Radzsabalizoda látható, akinek levágták a fülének egy részét, majd a szájába dugták. Az interneten terjedő fényképen egy másik vádlott, Samszidin Fariduni nemi szervéhez kapcsolt akkumulátor látható.
Hogy a videók hogyan kezdtek el terjedni, az nem volt azonnal világos, de a nacionalista, háborúpárti Telegram-csatornákon jelentek meg, amelyeket az orosz biztonsági szolgálatokhoz közel állónak tartanak.
Bár a legdurvább felvételeket nem mutatták be az állami televízióban, a vádlottakkal szembeni brutális bánásmódot világossá tették. Elemzők szerint az orosz hatóságok döntése, hogy ezt a bíróságon ilyen nyilvánosan tették, ami korábban még szinte soha nem történt meg, figyelmeztetés volt a potenciális terroristák számára.
Oroszország közelmúltbeli történetében a kínzásokról készült videókat nem mutatták be az állami televízióban
− mondta Olga Szadovszkaja, a Kínzás Elleni Bizottság, egy orosz emberi jogi szervezet munkatársa.
A videók terjesztésének két szándéka volt. Először is, hogy megmutassák azoknak az embereknek, akik újabb terrortámadást tervezhetnek, mi történhet velük, másodszor pedig, hogy megmutassák a társadalomnak, hogy bosszút állnak mindazért, amit az emberek elszenvedtek ebben a terrortámadásban
− fogalmazott Szadovszkaja.
Ő és más elemzők szerint a megkínzottak kirívó bemutatása valami mást is demonstrált: azt, hogy az orosz társadalom milyen mértékben militarizálódott, és tolerálja az erőszakot az ukrajnai háború kezdete óta.
Ez annak a jele, hogy milyen messzire jutottunk a hadviselés új módszereinek elfogadásával
− mondta Andrej Szoldatov, az orosz biztonsági szolgálatok szakértője.
Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy a társadalmak tolerálják az erőszakot azokkal szemben, akiket a legsúlyosabb bűnelkövetőknek tartanak, beleértve a terroristákat, a sorozatgyilkosokat és a gyermekek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények elkövetőit.
Mindazonáltal Szadovszkaja szerint a televízióban sugárzott videók új mélypontot jelentenek az orosz állam számára.
Ezzel az állam és a hatóságok azt demonstrálják, hogy az erőszak elfogadható, és normalizálják a kínvallatást
− mondta.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn nem volt hajlandó kommentálni a kínzási vádakat. Dmitrij A. Medvegyev volt elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, azonban azt mondta: „jól tették, amit tettek, akik elfogták őket”.
Megöljük őket? Meg kellene. És meg is fogjuk. De fontosabb, hogy mindenkit megöljünk, aki részt vett a támadásban. Mindenkit: azokat, akik fizettek, azokat, akik szimpatizáltak, azokat, akik segítettek
− írta hétfőn a Telegramban.
Ivan Pavlov ügyvéd, aki nehéz nemzetbiztonsági ügyekben látott el védelmet, mielőtt kénytelen volt elmenekülni Oroszországból, azt mondta, hogy a kínzást már régóta alkalmazzák terrorizmussal kapcsolatos és gyilkossági ügyekben, többnyire a közvélemény szeme elől elrejtve. Ha a kínzásokról szóló hírek egyszer átszivárognak a börtönökbe, akkor − mondta − a többi ember megtudja, hogy ha terrorizmussal vádolnak, akkor a különleges erők megkínoznak. Tehát ez úgy megelőzésként működik.
Pavlov szerint a vasárnapi bírósági meghallgatások azért voltak szokatlanok, mert a kínzásokat szemérmetlenül mutatták be.
Korábban elrejtették a nagyközönség elől, de most már nem, mert a nagyközönség elfogadja az erőszakot. Ez már nem valami rendkívül elítélendő dolog a közvélemény számára a háború miatt
– mondta.
Oroszország már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, azonban az orosz alkotmány tiltja a kínzást. Az Egyesült Nemzetek kínzás elleni egyezményének is tagja.
Mivel a kínzás mind a nemzetközi jog szerint, mind számos országban bűncselekménynek minősül, a védőügyvédek általában arra törekednek, hogy a kínzás során szerzett tanúvallomásokat elvetessék, mivel azok közismerten megbízhatatlanok − mondta Scott Roehm, a minnesotai székhelyű, világszerte aktív Center for Victims of Torture (Központ a Kínzás Áldozataiért) globális politikáért és érdekérvényesítésért felelős igazgatója.
Az a fekete-fehér jogi megállapítás, miszerint a kínzás bűncselekmény, amely a nemzetközi emberi jogi törvények egyik alapvető eleme, a szeptember 11-i terrortámadások után került nyomás alá az Egyesült Államokban − jegyezte meg Roehm. Így a guantánamói ügyekkel foglalkozó katonai bizottságoknak figyelembe kellett venniük, hogy a bizonyítékok egy részét kínzás által szerezték meg.
A kínzásokat végzők nem töltenek sok időt azzal, hogy végiggondolják tetteik következményeit. Úgy gondolom, hogy a kínzók gondolkodásmódja gyakran egy jó adag bosszúvágy és egy teljesen téves, tudatlan feltételezés keveréke, miszerint kínzással rá lehet venni valakit arra, hogy vallomást tegyen, és ez a vallomás felhasználható az elítéléséhez.
Különösen egy olyan támadás után, mint amilyen a moszkvai volt
− mondta Roehm.
Oroszországban a szélsőségesek elleni perek általában zártak, ahogy a vasárnapi tárgyalások többsége is, így nem lehet tudni, hogy a védőügyvédek milyen mértékben tiltakoztak a gyakorlat ellen. Pavlov szerint ezt a legtöbb orosz bíró valószínűleg minden esetben figyelmen kívül hagyná, mert előre tudják, hogy mit várnak el tőlük a vádlottak elítélését illetően.
A bíró a 19 éves Muhammadszobir Z. Fajzov ügyében, aki időnként alig volt magánál, szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a vádlott egy kerekesszékben, nyitott kórházi köpenyben ült, ölében egy műanyag edénnyel, amelyben a katéteréből származó vizelet volt. Az egyetlen alkalom, amikor a bíró ezt tudomásul vette, az volt, hogy a tárgyalás lezárásakor elrendelte, hogy két, Fajzovot kísérő orvost távolítsanak el a tárgyalóteremből a közönség többi tagjával együtt − olvasható a Mediazona független orosz hírportál beszámolójában.
Pavlov megjegyezte, hogy a megvert gyanúsítottak vasárnapi szemérmetlen mutogatása különösen kirívó volt.
Ezek persze szomorú körülmények, de látványosságot csináltak a tárgyalásból
− mondta
Szoldatov, a biztonsági szolgálatok szakértője szerint a kínzás és az arra adott hivatalos válasz a hadseregnek azt jelezte, hogy a kegyetlen erőszakot most már elfogadják és bátorítják.
Szerinte a kínzásokról készült videók közzétételével a hatóságok „a megfélemlítés üzenetét küldik mindenkinek, aki nem a Kreml oldalán áll − és egyértelmű üzenetet küldenek a hadseregnek és a biztonsági szolgálatoknak, hogy egy oldalon állnak”.
Ruszlan Saveddinov ellenzéki aktivista és oknyomozó újságíró, a múlt hónapban egy orosz börtönben meghalt Alekszej Navalnij munkatársa felszólította az oroszokat, hogy ítéljék el mind a terroristákat, mind a velük szemben alkalmazott kínzásokat.
Fontos kimondani: a kínzás nem normális. A kínzásnak mint jelenségnek nem szabadna léteznie. A zsaruk és az állam ma megkínoznak egy terroristát, jóváhagyást látnak erre a módszerre, holnap pedig megkínoznak egy aktivistát, újságírót, bárki mást. Nem ismernek más módszert
− tweetelte vasárnap.
(Borítókép: A Crocus City Hall elleni halálos terrortámadás egyik gyanúsítottját látják, mielőtt megjelenik a Basmanny kerületi bíróságon, Moszkvában 2024. március 24-én. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images)