Egyre több repedés és egyre mélyebb válság jelenik meg a Jog és Igazságosság (PiS) vezette jobboldali lengyel pártszövetségben, miközben a PiS-en belül többen elkezdtek felkészülni a pártvezér Jaroslaw Kaczynski utáni időkre. Az utóbbi hetekben a PiS-szel közösen induló szélsőjobboldali Szuverén Lengyelország lendült támadásba a pártszövetség vezetőivel szemben. Miközben a belpolitikai helyzet épp Kaczynskiéknak kedvezne, addig a nyilvánosság a lengyel jobboldal lelkéért folytatott harccal foglalkozik.
A tavaly októberi választási vereség, majd decemberben ellenzéki párttá válása óta rég volt politikailag ilyen jó helyzetben az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szoros szövetséget ápoló jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és a vele választási szövetségben induló, a Jaroslaw Kaczynski pártjánál jobbra álló pártok:
Így régóta először kerülhetett védekező helyett támadó helyzetbe a PiS, miközben a Pegasus kémszoftver használata miatt lassan gyűlnek a viharfelhők a pártszövetséget vezető Kaczynski feje felett.
Ugyanakkor a PiS vezette lengyel Egyesült Jobboldal ehelyett épp a belső harcaival van elfoglalva.
Még március közepén állt bele páros lábbal Mateusz Morawiecki egykori miniszterelnökbe Patryk Jaki, a PiS-szel szövetségben induló, a párthoz képest jobbra álló szélsőjobboldali-nacionalista Szuverén Lengyelország (SP) elnökhelyettese és EP-képviselője.
Az áprilisi önkormányzati választásokra kampányoló Jaki a pártja szimpatizánsai körében többek között azzal vádolta meg Morawieckit és a PiS vezetését, hogy az elhibázott politikájuk miatt lett oda a pártszövetség többsége a Szejmben, és kerültek ellenzékbe nyolc év után. Továbbá azt is felrótta az egykori kormányfőnek, hogy olvasata szerint túl megengedő volt az Európai Bizottság környezetvédelmi javaslataival szemben, amivel szerinte ártott a lengyel gazdáknak.
A Szuverén Lengyelország elnökhelyettese pontosan úgy fogalmazott, hogy
az összes sz*rt valaki aláírta az Európai Unióban
– ezzel egyértelműen Morawieckire utalva, aki miniszterelnökként Lengyelországot képviselte az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.
Jaki vádjaira először a PiS-kormány egykori szóvivője, Piotr Müller reagált, aki szerint Jaki ferdít az ennél jóval árnyaltabb valóságról, emellett azzal vádolta meg kollégáját, azt hiszi magáról, hogy túlnőtte Kaczynski pártelnököt, Mateusz Morawiecki egykori miniszterelnököt és Andrzej Duda köztársasági elnököt. Emiatt arra kérte, aggályait a megfelelő belső fórumokon vesse fel.
A vitába később további PiS-es és SP-s képviselő is beszállt, de még a megszólított Morawiecki, sőt maga Duda államfő is reagált a velük szemben megfogalmazott vádakra.
Ugyanakkor a vita nem Morawiecki és a PiS túlzottan EU-barát politikájáról szól – ami eleve sosem volt az –, hanem ennél sokkal mélyebb konfliktusok húzódnak meg a háttérben.
A PiS-ben és a lengyel jobboldalon pedig a válságok egyre jobban mélyülnek.
Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a lengyel politika jobboldalán már sokan elkezdtek helyezkedni, mivel úgy számolnak, hogy az egész felnőtt élete során politikával foglalkozó, jelenleg 74 éves Jaroslaw Kaczynski a következő, legkésőbb 2027 novemberében tartandó parlamenti választás előtti tisztújításon nem indul újra a pártelnöki versenyben, nyugdíjba megy, és visszavonul a macskái közé – részben a mostani belső konfliktusok miatt a pártvezér épp azt állítja, hogy esze ágában sincs még otthagyni a politikát.
Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a PiS-en és a PiS-szel szövetséges pártokban ne indult volna el a pozícionálás és a belső harc a jobboldal leendő vezetéséért – ráadásul ez épp a közvélemény szeme láttára történik.
Az októberi választások után a PiS tagságában sokan úgy látták, a vereségért a párt vezetése és a kampányban előretolt Kaczynski a felelős. A kampány során ugyanis látványos volt, hogy Kaczynski a 2010-es évekhez képest már jóval fáradtabb és enerváltabb beszédekre képes, már nem tudja úgy felpezsdíteni a tömeget, mint fénykorában.
Ráadásul Kaczynski a beszédeivel kizárólag a párt bázisszavazóit célozta, új választókat, pláne fiatalokat nem képes megszólítani, ami mellé egy rossz, mindössze Donald Tusk lejáratására épülő kampánystratégia párosult.
Emiatt a PiS-en belül is többen elégedetlenek Kaczynskival és a pártvezetéssel, és október óta többen is a pártvezér utáni időkre készülnek.
Mateusz Morawiecki nyíltan kijelentette, ő szívesen lenne a PiS vezetője, ugyanakkor leszögezte, hogy amíg Kaczynski úgy érzi, képes vezetni a pártot és egyesíteni a jobboldalt, addig a párt arca és ökle ő.
Mellette a 2025-ben lejáró köztársasági elnöki mandátuma utáni időkre tervező Andrzej Duda is belekezdett egy csendes kampányba maga mellett. Tavaly kabinetfőnökének nevezte ki a politikai intrikákban jártas Marcin Mastalereket, aki már korábban is kritizálta Kaczynskit. Ráadásul azzal, hogy a választás után Morawieckit kérte fel kormányalakításra annak ellenére, hogy biztos volt, hogy kormányát nem fogja megszavazni a szejm, az államfő gyengítette az egyik potenciális utódot.
A párton belül további lehetséges utódként merül fel Morawiecki miniszterelnöki elődje, Beata Szydlo, valamint a jelenleg PiS-frakcióvezető, korábbi védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak – utóbbi ráadásul Kaczynski bizalmát is élvezi, mivel ő maga jelölte ki a frakció vezetésére.
Míg Morawiecki és Duda mindketten a párt konzervatív, kereszténydemokrata csoportjához tartoznak, addig Blaszczak a Kaczynski fémjelezte centrista-jobbközép csoportnak a tagja, míg Szydlo a párt radikálisabb, kemény vonalas euroszkeptikus, rendkívül vallásos szárnyát képviseli.
Az eddig csak színfalak mögött zajló, csendes pártelnöki versennyel párhuzamosan a párton belül is vannak feszültségek és problémák:
a PiS támogatottsága a kormánypártok rossz politikai helyzete ellenére nemhogy nem nő, még csökken is.
Ennek oka, hogy az októberi választások után a PiS olyan harcokba állt bele, amikről biztos volt, hogy el fogja veszíteni: ilyen volt először Morawiecki kormányalakítási kísérlete, ami már az elejétől kezdve halálra volt ítélve; majd pedig a lengyel közmédia, a TVP ügye, illetve a hatalommal való visszaélése miatt elítélt két politikusuk körüli botrány sem őket segítette – a TVP kapcsán a PiS-szavazókon kívül a lengyelek túlnyomó többsége eleve úgy véli, a kormányváltás előtt TVPiS-nek csúfolt hírcsatorna sokkal kiegyensúlyozottabb lett.
Ugyanakkor immáron nem kizárólag a párton belül, hanem a pártszövetségen belül is támadják az érezhetően meggyengült Kaczynskiékat.
A Szuverén Lengyelország egyik beszédtémája épp az, hogy a PiS pártvezetése nem vállalta a felelősséget az októberi vereségért
– ugyanakkor e kijelentéseket Kaczynski helyett leginkább Morawieckinek címezik, mivel miniszterelnök-jelöltként Kaczynski mellett ő volt a kampány egyik arca.
A jelenleg egészségügyi okok miatt a Szuverén Lengyelország pártelnökét, Zbigniew Ziobrót helyettesítő Jaki és más képviselőik egyrészt PiS-es kollégáikhoz hasonlóan frusztráltak, amiért a pártszövetség az április 7-i önkormányzati választásokat, majd pedig a júniusi EP-választásokat is vélhetően elveszti.
Másrészt a szélsőjobboldali párt a PiS vezetőinek pillanatnyi gyengesége miatt úgy látja, eljött az idő, hogy ha az egész pártszövetség vezetését nem is vennék át, de mindenképp nagyobb befolyást szerezzenek afelett.
Az októberi választáson ugyanis míg a PiS frakciója csökkent, addig Ziobróék szinte ugyanannyi képviselővel vesznek részt a szejm munkájában, ami szintén segíti azon narratívájukat, hogy a PiS vezetése felett eljárt az idő.
A jelenlegi belharcokat a jövőben további érdekes események követhetik: a Szuverén Lengyelország például azzal is megvádolta Morawieckit és Dudát, hogy egy közös párt létrehozásán ügyködnek – amit mindketten tagadnak –, miközben valahogy Kaczynski is próbálná rendezni a sorait.
(Borítókép: Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor 2022. június 1-jén. Fotó: Nurphoto / Getty Images)