Kína elnöke, Hszi Csin-ping Tajvan korábbi elnökével, Ma Jing-csiu-val találkozott Pekingben. A kínai elnök kijelentette: a Tajvani-szoros két oldalán élő emberek elválaszthatatlanok. Megdicsérte Tajvan korábbi vezetőjét, amiért ellenzi a sziget függetlenségét, valamint részvétét fejezte ki a Tajvant egy héttel ezelőtt sújtó halálos földrengés miatt. A tajvani exelnök hangsúlyozta a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát, mondván, ha háború tör ki, az „elviselhetetlen terhet” okoz mindkét félnek.
Hszi Csin-ping kínai elnök a korábbi tajvani vezetővel, Ma Jing-csiu-val Pekingben tartott találkozóján azt mondta, hogy a Tajvani-szoros két oldalán élő emberek elválaszthatatlanok, és megdicsérte Tajvan korábbi vezetőjét, amiért ellenzi a sziget függetlenségét – írja a Kyodo News japán hírportál a kínai és tajvani médiára hivatkozva.
Tajvan januárban megválasztott elnökének, Laj Csing-te-nek – akit Kína a függetlenség szószólójának tekint – május 20-i beiktatását megelőzően, második alkalommal – a 2015-ös szingapúri, történelmi jelentőségű szorosközi csúcstalálkozót követően – került sor a kínai elnök és a korábbi tajvani vezető tárgyalására.
Ma Jing-csiu a kínai kommunista állammal megengedőbb politikát folytató tajvani ellenzéki Nacionalista Párt, más néven a Kuomintang (KMT) politikusa, ami párbeszédet szorgalmaz a szárazfölddel. A szigetországot két cikluson keresztül, 2008 és 2016 között vezette. Az exelnök a kínai elnököt 16 másodperces kézfogással, és a kölcsönösen használt „Mr.” jelzővel tisztelte meg mostani találkozójuk alkalmával.
A kínai fővárosban, Pekingben, a Nép Nagytermében tartott nyitóbeszédében Hszi nagyra értékelte Ma támogatását a szoroson átnyúló kapcsolatok békés fejlesztésében, és azt mondta, hogy a szoros mindkét oldalán élő honfitársak ugyanahhoz a kínai nemzethez tartoznak.
Nincs olyan erő, amely elválaszthatna minket
– tette hozzá Kína elnöke.
Kijelentését figyelmeztetésként szánta a Tajvant kormányzó, függetlenségre hajló Demokratikus Haladó Párt (DPP) számára, amelyet Laj és az Egyesült Államok közösen irányít, és amely nem hivatalos kapcsolatok révén segíti a szigetet önvédelmi képességeinek fenntartásában.
Hszi azt mondta, hogy honfitársainak a Tajvani-szoros mindkét oldalán „határozottan szembe kell szállniuk a tajvani függetlenség szeparatista tevékenységeivel, és a külső erők beavatkozásával”.
A kínai vezető részvétét fejezte ki a Tajvant egy héttel ezelőtt sújtó halálos földrengés miatt is, amely 16 embert ölt meg, és több mint 1100-at megsebesített.
A tajvani exelnök hangsúlyozta a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát, mondván, ha háború tör ki, az „elviselhetetlen terhet” okoz mindkét félnek. „A kínai embereknek a Tajvani-szoros mindkét oldalán határozottan van elég bölcsességük ahhoz, hogy békésen kezeljék a szoroson átnyúló vitákat, és elkerüljék a konfliktust” – mondta.
Ma Jing-csiu 2023-ban az első volt tajvani vezető lett, aki a szárazföldre látogatott azóta, hogy a két fél 1949-ben polgárháború miatt szétvált. Április elseje óta tartózkodik a szárazföldön, ezúttal egy diákokból álló delegációt vezetett Kínában, és vasárnap érkezett Pekingbe, miután meglátogatta Kanton és Sanhszi tartományokat.
Előző, 2015-ös tárgyalásaik során Hszi és Ma abban állapodtak meg, hogy fenntartják az úgynevezett 1992-es konszenzust a Kínai Kommunista Párt és a KMT között:
egy íratlan megállapodást, miszerint csak egy Kína van, és ezt mindkét fél a maga módján értelmezheti. A DPP kormánya elutasítja ezt az elképzelést.
Peking Tajvant saját területének tekinti, és arra törekszik, hogy szükség esetén erőszakkal is magához vegye a demokratikusan irányított szigetet. A szoroson átnyúló kapcsolatok megromlottak, miután a DPP-s Caj Jing-ven váltotta Mát Tajvan elnöki székében. Kína kerülte a tárgyalásokat a DPP vezette kormánnyal, és fokozta a katonai nyomást a szigeten.
A tajvani média kezdetben arról számolt be, hogy Ma hétfőn tárgyalhat Hszivel, de később rámutatott annak lehetőségére, hogy elhalasztják az eseményt, nehogy egybeessen Joe Biden amerikai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök szerdai washingtoni csúcstalálkozójával.
Mind Japán, mind az Egyesült Államok megerősítette kapcsolatait – Kína növekvő katonai magabiztossága közepette az indiai-csendes-óceáni térségben – Tajvannal , annak ellenére, hogy nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolataik a térséggel.
(Borítókép: Hszi Csin-ping 2024. január 12-én. Fotó: Photonews / Getty Images)