A Kanári-szigeteken tízezrek követelték a turisták számának korlátozását. A látogatók száma évente hatszor nagyobb az ott élőknél. Az idegenforgalom ugyan jelentős bevételi forrás, nem kívánt mellékhatása azonban a többi között a megemelt lakhatási költségek.
A rendőrség szerint húsz-, a szervezők szerint ötvenezren sürgették a turizmus stratégiájának felülvizsgálatát. Kisebb demonstrációkon Madridban és Barcelonában is melléjük álltak a környezetvédők arra hivatkozva, hogy a tömegturizmus modellje hátrányosan befolyásolja a helyi lakosság életet – jelentette a Deutsche Welle.
Elvárják, hogy a hatóságok – legalább átmenetileg – korlátozzák az érkező turisták számát abban a reményben, hogy ez csillapítja a rövid távú lakásbérlés iránti igényeket és visszafogja a szállodaépítkezés lendületét, amely alaposan megnöveli a helyiek lakhatási költségeit.
A demonstrálók a külföldiek ingatlanvásárlásának korlátozását is követelték. Azt szeretnék, hogy a lakosság nagyobb beleszólást kapjon az általa ellenőrizetlen és környezetkárosítónak tartott ingatlanfejlesztésekbe.
A múlt héten az Elárverezett Kanári-szigetek elnevezésű civil szervezet több tagja „határozatlan tartamú” éhségsztrájkkal tiltakozott két nagy luxusingatlan építése ellen Tenerife déli részén.
A térségben egyébként március elején vészhelyzetet hirdettek, miután az aszály következtében kiürülni kezdtek a víztározók. A vízhiány hónapokig, sőt akár évekig is fennállhat.
Az idegenforgalom a szigetek gazdaságának lételeme. Az Afrika nyugati partjainál elterülő hét nagyobb és több kisebb sziget alkotta szigetcsoport GDP-jének 35 százaléka a turizmusból származik, az ott élő lakosság 40 százaléka pedig ebben az iparágban dolgozik.
Csak tavaly 14 millió ember látogatott a Kanári-szigetekre, jobbára az Egyesült Királyságból, Németországból és Hollandiából. A turisták egyhetede, körülbelül kétmillió hazai, ők Spanyolország szárazföldi részéről érkeztek a szigetekre.
Nagyjából ennyire, egészen pontosan 2,2 millióra tehető a helyi lakosság száma.
Nem a turizmust ellenezzük
– magyarázta a demonstrálók egyike. Rosario Correo társai nevében is azt kéri: változtassák meg a modellt, amely lehetővé teszi a „turizmus korlátlan növekedését”.
A követelések a jelek szerint nem találnak süket fülekre. Várhatóan még az idén elfogadják a rövid távú bérlemények szabályozásának szigorítását.
A turisták nem csak a Kanári-szigeteken okoznak bosszúságot. A Várkert Bazár átadása után többször is felújításra szorult. Velencében kezdetben sorompókkal próbálták „gyéríteni” a turisták sáskajárását, később pedig napijegyet kellett vásárolni a lagúnák és a Szent Márk tér megtekintéséhez.
A fontosabb Kanári-szigeteken – Tenerifén, Lanzarotén, Gran Canarián, Fuerteventurán és La Palmában – egyidejűleg tiltakoztak a helyiek.
„Nem akarjuk szigetünk halálát”, „Stop hotels!” és a „Kanári-szigetek nem eladó” feliratú transzparensekkel vonultak ezrek az utcákon.
Nem a turisták ellen hadakozunk, hanem egy előnytelen idegenforgalmi modell ellen, amely módosításra szorul – idézett a Sky News egy tüntetőt Tenerife fővárosában, Santa Cruzban.
Egyöntetűen arra kérték a helyi hatóságokat: ideiglenesen korlátozzák a látogatók számát, hogy enyhítsék a szigetek környezetére, infrastruktúrájára és lakáshelyzetére nehezedő nyomást. Abban csak reménykednek, hogy javaslataik csillapítják a külföldiek ingatlanvásárlási lázát.
A Kanári-szigeteknek vannak határai, az emberek türelme pedig fogytán van
– mondta Antonio Bullon, az egyik tenerifei tüntető, aki szerint a romboló modell kimeríti az erőforrásokat és ingataggá teszi a gazdaságot.
Nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ellenkező esetben a szállodák korlátozás nélkül terjeszkednek
– reagált már a tüntetés előtt a szigetek elnöke. Fernando Clavijo elismerte: ellenőrzésekre van szükség, hogy a Kanári-szigetek Spanyolország vezető turisztikai helye maradjon.
(Borítókép: Több ezer ember tüntet az idegenforgalmi politika ellen a spanyolországi Tenerife Kanári-szigeteken 2024. április 20-án. Fotó: Andres Gutierrez / Anadolu / Getty Images)