„Ukrajna tovább harcolhat Oroszország ellen – de a kívánt »győzelem« lehet, hogy elérhetetlen” – ezzel a címmel közölt cikket a CNBC pénteken.
Ebben kifejtették, hogy Kijev most kapott egy újabb, 61 milliárd dolláros támogatást, ami rövid távon sokat segíthet,
hosszú távra tekintve azonban egyre több elemző kérdőjelezi meg, hogy mit is jelenthet az a „győzelem”, amelyet Ukrajna el akar érni.
„Bár az Egyesült Államok megújított katonai támogatásával valószínűleg el fogják kerülni az esetleges katonai vereséget 2024-ben, az elmúlt hónapok világosan megmutatták, milyen veszélyeket rejt Kijev (túlzott) függősége az amerikai katonai segélyektől” – idézte a lap Andrius Tursát, a Teneo tanácsadócég közép- és kelet-európai ügyekben járatos szakértőjét. Hozzátette:
Kijev és szövetségesei között sincs közös elképzelés arról, hogy mit jelent az ukrán »győzelem«, és milyen lépésekre és forrásokra lenne szükség ennek eléréséhez.
„Hivatalosan Kijev továbbra is azt tűzi ki célul, hogy felszabadítsa a 2014 óta megszállt összes területet, de kevesen tartják ezt reálisnak rövid és középtávon” – mondta Tursa, aki azt is megjegyezte, hogy szerinte az idei év későbbi felében napirendre kerülhetnek egyéb rendezési elképzelések is, miután „folyamatosan nő az ukrán népességben azok aránya, akik hajlandóak lennének megfontolni a területi engedményeket is az ellenségeskedés beszüntetése, a béke fejében”.
A CNBC szerint több másik elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy „őszinte” párbeszédre van szükség azzal kapcsolatban, hogy mit is jelenthet a győzelem, és hogy milyen engedményeket lehet tenni egy békéért, fegyverszünetért cserébe.
Szeretném látni a megszállt területek felszabadítását, de ez nagyon nehéz, legalábbis ebben a pillanatban. Tehát erről beszélnünk kell a partnereinkkel, és meg kell lennie ennek az egységnek a partnereinkkel
– mondta Olekszandr Musijenko kijevi katonai szakértő, a Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője.
Megjegyezte azt is, hogy az újabb amerikai támogatás után az ukrán vezetésnek nincs szándékában a háború olyan lezárásáról tárgyalni, amely nem egy győzelemmel történik, de őszinteségre van szükség mind az ukrán néppel, mind a nyugatiakkal szemben. Szerinte elképzelhető, hogy a következő hónapokban délen, a herszoni és zaporizzsjai régiókban sikerült kifárasztani és visszaszorítani az oroszokat, és ha így lesz, akkor mindkét fél nyitott lehet egy fegyverszünetre. Szerinte ez esetben erőegyensúly jönne létre a felek közt, ami egy törékeny, de tartós fegyverszünethez vezethetne.
Az ukránoknak nem lesz annyi erejük, hogy a nemzetközi határ szerint felszabadítsák a régi területeket, az oroszoknak pedig nem lesz annyi erejük, hogy újabb területeket foglaljanak el
– mondta, hozzátéve: Ukrajna soha nem fogja a megszállt területeket Oroszországhoz tartozónak elismerni, de a tűzszünet időt adna az országnak, amely így megőrizhetné a függetlenségét, szuverenitását is. És idővel szerinte bekövetkezhetne egy Kelet- és Nyugat-Németország példájához hasonló újraegyesülés, ezt ki tudnák várni, és szerinte ez az a forgatókönyv, amire reálisan számíthatnak.
Oroszország és Ukrajna elesett katonák holttesteit cseréltre ki pénteken – írja a The Kyiv Independent.
Az ügyben eljáró ukrán hatóság azt közölte, hogy 140 katona holttestét kapták vissza, akiknak nagy többsége (112 fő) a Donyecki területen harcolt. 20-an Luhanszkban, 5-en Szumiban, 2-en Zaporizzsjában, 1 fő pedig Herszonban esett el.
Az azonosítás után a védők holttestét átadjuk a családjuknak, hogy méltó módon eltemessék őket
– tették hozzá a közleményben.
A The Kyiv Independent azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi ilyen csere március 29-én volt, és akkor 121 katona holtteste került vissza az ukrán félhez. Az ukrán elnök februárban azt mondta, hogy 31 ezer katonájuk halt meg a háborúban, de a valós szám sokak szerint ennél jóval magasabb lehet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!