Norvégia idén 7 milliárd koronával (megközelítőleg 232 milliárd forinttal) növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023–2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad.
Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára
– jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez egyben Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt.
A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai célokra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti, több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel.
A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának komoly haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
Az ukrán nemzetközi szállítmányozók szövetsége arról számolt be, hogy az Ukrajnába visszatérő fuvarozókat a kárpátaljai terület toborzóközpont munkatársai erőszakkal viszik el a hadkiegészítő parancsnokságra – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Azt is megírták, hogy a sofőröknek először felkínálják, hogy menjenek el a toborzóközpontba, de ha ezt visszautasítják, erővel viszik őket, és a katonai orvosi vizsgálat után a kiképzőközpontba kerülnek.
A fuvaros azt mondta, nem szeretne bemenni a toborzóközpontba, erre gyakorlatilag erőszakkal belökték a kocsiba. Elvitték a helyszínre, ahol a katonai orvosi vizsgálaton átesett, aláírta a mozgósítási papírokat, és onnan egyenesen egy Rivne közelében lévő gyakorlótérre került
– mondta az egyik szállítócég tulajdonosa, Vitalij Szavcsuk.
Az ukrán nemzetközi szállítmányozók szövetségének elnöke, Leonyid Kosztyucsenko elmondta, hogy szeretnék a védelmi miniszterrel és az infrastrukturális miniszterrel megoldást találni a problémára.
Nem szabad, hogy az utakról sofőröket vigyenek el, az út szélén hagyva a rakományt és a járművet. Az embernek tudnia kell, hogy ha útra kel, hazaér-e vagy sem
– mondta.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!