Az új amerikai katonai segélyprogram jóváhagyása óta Ukrajna már több sürgős fegyverszállítást is kapott, de a következő szállítmányok késhetnek – írja a The New York Times alapján az Unian.
A lap szerint múlt vasárnap és hétfőn Ukrajna páncéltörő fegyvereket, rakétákat és tüzérségi lövedéket tartalmazó szállítmányokat kapott. Kedden újabb szállítmány érkezett Lengyelországba Spanyolországból a Patriot rendszerekhez való elfogórakétákból. Ezek hamarosan az ukrán frontra kerülnek – mondta egy magas rangú spanyol tisztviselő.
Az Egyesült Államoknak és más NATO-szövetségeseknek azonban nehéz lesz tartaniuk ezt a tempót a The New York Times szerint.
„Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország által ígért fegyverekből hónapokba telhet, mire elég jelentős mennyiség érkezik ahhoz, hogy megerősítsék Ukrajna védelmét a harctéren” – írta a lap nyugati tisztviselőkre hivatkozva.
Az új amerikai katonai segélyprogram jóváhagyása óta Ukrajna már több sürgős fegyverszállítást is kapott, de a következő szállítmányok késhetnek – írja a The New York Times alapján az Unian.
A lap szerint múlt vasárnap és hétfőn Ukrajna páncéltörő fegyvereket, rakétákat és tüzérségi lövedéket tartalmazó szállítmányokat kapott. Kedden újabb szállítmány érkezett Lengyelországba Spanyolországból a Patriot rendszerekhez való elfogórakétákból. Ezek hamarosan az ukrán frontra kerülnek – mondta egy magas rangú spanyol tisztviselő.
Az Egyesült Államoknak és más NATO-szövetségeseknek azonban nehéz lesz tartaniuk ezt a tempót a The New York Times szerint.
„Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország által ígért fegyverekből hónapokba telhet, mire elég jelentős mennyiség érkezik ahhoz, hogy megerősítsék Ukrajna védelmét a harctéren” – írta a lap nyugati tisztviselőkre hivatkozva.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5624 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 3920 megsemmisült, 481-ben károk keletkeztek, 220-at a személyzete otthagyott a harctéren, 1003-at pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 797 tank van. A harckocsik közül 539 megsemmisült, emellett 68 megsérült, 59-et magára hagytak a harctéren, 130-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A terrorfenyegetettség elleni küzdelemben és a migráció kezelésében való együttműködésről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emomali Rahmon tádzsik elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megállapodtak, hogy javítják az együttműködés mechanizmusait az érintett minisztériumok és szolgálatok vonalán.
Az elnökök hangot adtak meggyőződésüknek, miszerint közös összefogással vissza tudják szorítani „bizonyos erők” kísérleteit arra vonatkozóan, hogy mesterségesen kiélezzék a helyzetet az Oroszországba érkező migráns munkavállalók körül.
A két vezető megállapodott leendő találkozóinak menetrendjéről is. Putyin meghívta Rahmont, hogy vegyen részt a győzelem napja alkalmából Moszkvában tervezett eseményeken a Független Államok Közösségét alkotó országok államfőinek informális találkozóján – írja az MTI.
Robbanások zaja rázta meg szombat hajnalban az oroszok által annektált Krím félszigetet. A zajokat Dzsankoja, Jevpatorija, Pervomajszkij, Krasznoperekopszk és más településeken is lehetett hallani – közölte a 24 Kanal.
Az orosz Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy állítólag az összes rakétát elhárították. Az orosz források eddig 15–17 ballisztikus rakéta kilövéséről beszéltek, állításuk szerint mindegyiket kivédték.
Az orosz források szerint szerint nagyjából 2 óra 4 perckor leállították a krími híd forgalmát. Körülbelül 2 óra 17 perckor nyitották meg újra.
A rakétatámadás „sikertelensége” ellenére az orosz Telegram-csatornák felszólították az embereket, hogy ne közelítsék meg a fel nem robbant kazettákat. Arra is felszólították őket, hogy hívják a 112-es segélyhívó számot, és a katasztrófaelhárítók kiérkezéséig kerüljék el a helyszínek 200 méteres körzetét.
Az ukrán hatóságok eddig nem kommentálták a helyzetet.
Vlagyimir Putyin május 2-án több orosz parancsnoknak is altábornagyi rangot adományozott.
Az orosz elnök altábornaggyá léptette elő Oleg Luhanszkijt, a Keleti Hadseregcsoport parancsnokhelyettesét, Vitalij Podlesznyijt, a 68-ik hadtest parancsnokát és Fanil Szarvarovot, az orosz vezérkar műveleti kiképzési osztályának vezetőjét – közölte a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna az Oroszországgal vívott háború új szakasza előtt áll, az orosz hadsereg jelenleg offenzívája kiterjesztésére készül – írja az Unian. Véleményét a határőrökhöz intézett beszédében fejtette ki Hmelnickijbe tett utazásakor.
Ma van a háború 800. napja. Ez egy rendkívül nehéz és kemény út, amelyen államunknak végig kellett mennie, és az az út, amelyet még meg kell tenni ahhoz, hogy a háborút tisztességes feltételekkel, Ukrajna feltételei szerint fejezzük be. Ukrajna most a háború új szakasza előtt áll. A megszállók a támadó akciók kiterjesztésére készülnek
– állapította meg az ukrán elnök.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukránoknak, a katonáknak, az államnak és a partnereknek mindent meg kell tenniük az orosz támadási terv meghiúsítása érdekében, és be kell bizonyítani, hogy az orosz erők akármit tesznek, nem sikerül elérniük céljaikat, bármilyen aljasan is viselkednek.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a március 29-i frissítés szerint 51 679 volt, ebből 3400 tiszt, közülük 395 főtiszt, vagyis alezredes vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést. Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a háború eleje óta valószínűleg sokkal magasabb.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a Kínában destruktív szektaként, Oroszországban pedig nemkívánatos szervezetként nyilvántartott Falunkung mozgalom ellen illegális tevékenység folytatása miatt – közölte pénteken az SZK sajtószolgálatára hivatkozva az MTI.
A tájékoztatás szerint 2020 júliusától 2023 októberéig egy nő által vezetett csoport illegálisan szervezett Falunkung-akciókat, melyek keretében szélsőséges irodalomnak bélyegzett irodalmat gyűjtött. Ilyen volt a mozgalom alapítója, Li Hong-cse könyve, a Csuan Falun.
Az orosz hatóságok őrizetbe vették a Falunkung szekta négy követőjét. A gyanúsítottak lakásait átkutatták.
A mozgalmat 1992-ben alapította Li Hong-cse testnevelő tanár, és 1996-ra már több millió hívet szerzett. Kína Li Hong-csét azzal vádolja, hogy államcsínyt akart végrehajtani, így a férfi az Egyesült Államokba menekült. Oroszországban 2020-ban nyilvánították nemkívánatos szervezetnek a Falunkung hét külföldi szervezetét.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5605 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5411 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják.
David Cameron brit külügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az általa biztosított új, 3 milliárd dolláros segélycsomagban szereplő fegyverekkel orosz területen lévő célpontokat támadjon –írja a The Washington Post.
Cameron megjegyzései éles fordulatot jelentenek Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában.
Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól és a konfliktusba való további belekeveredéstől. Ukrajna saját fegyverrendszereit, például nagy hatótávolságú önmegsemmisítő drónokat használt arra, hogy kritikus infrastruktúrát támadjon mélyen Oroszországon belül.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!