Hét kihívója is akadt Gitanas Nauseda köztársasági elnöknek, aki 2019 után idén újabb öt évre szeretné irányítani Litvániát. A választások egyértelmű favoritja Nauseda, ennek ellenére nem beszélhetünk tét nélküli versenyről: ugyan az államfő kiléte vélhetően nem lesz veszélyben, de az eredmények az idén esedékes EP- és parlamenti választások mellett Ukrajna sorsát is befolyásolhatják a jövőben.
Május 12-én, vasárnap tartanak elnökválasztást Litvániában, aminek a legnagyobb esélyese a pozíciót 2019-ben megszerző független, magát konzervatívnak valló, ám inkább centristának mondható Gitanas Nauseda, aki vélhetően – ha nem is ezen a héten, de két hét múlva, a második fordulóban – újabb öt évre költözhet be az elnöki palotába.
Azonban a mindössze 2,8 millió lakossal rendelkező, korábban a Szovjetunióhoz tartozó Litvánián túlmutat a mostani választás,
Litvánia ugyanis GDP-arányosan az egyik legtöbb támogatást nyújtja Ukrajnának.
2022 és 2024 között évente az ország GDP-jének 1,39 százalékának megfelelő segítséget adott Kijevnek, amivel az EU-n belül dobogós Észtország és Dánia után, mivel a közös uniós segítségnyújtás mellett még biletariális úton a GDP-je 1,22 százalékát juttatta a honvédő háborút vívó Ukrajnának.
Az orosz invázió kezdete óta ráadásul a térség felértékelődött, hiszen a balti és északi államok már jóval a háború előtt figyelmeztettek az Oroszország jelentette veszélyre,
a mostani választás egyik kiemelt témája pedig szintén az ukrajnai háború, mivel az utóbbi időben Ukrajnában a kezdeményezést átvevő orosz csapatok haladnak előre, ami miatt az északi államok már régóta nagyobb és hatékonyabb segítséget követelnek uniós szinten Kijevnek.
Litvániában, ellentétben Magyarországgal, a köztársasági elnöknek nagyobb hatalma van a félprezidenciális kormányforma miatt, reprezentációs funkcióján kívül valódi beleszólása van az ország ügyeinek alakulásába, de leginkább a külpolitikai orientációjában.
Nauseda egy igazi atlantista, EU-barát politikus, aki elnökként többek között elérte, hogy több NATO-csapat állomásozzon az ukrajnai háborúban közvetve résztvevő Belarusszal szomszédos Litvániában, ezenkívül menedékjogot adott a 2020-as belarusz elnökválasztás után hazáját elhagyni kényszerülő belarusz ellenzéki vezetőnek, Szvjatlana Cihanouszkajának.
Az inkumbens államfő képviseli az országot az EU-csúcsokon, ahol mindig az ukrán támogatások növelése mellett érvel,
ráadásul Litvánia NATO-ban betöltött szerepe is nőtt a háború következtében.
Szimbolikus, hogy a háború kitörése után, 2023-ban a katonai szervezet évenkénti csúcsát épp az ország fővárosában, Vilniusban rendezték, ahol Nauseda amellett érvelt, nem vitás, hogy Kijev NATO-tag lesz, az egyetlen megválaszolandó kérdés a mikor. Nemrég pedig azzal került címlapokra a nyugati sajtóban, hogy NATO-katonákat küldene Ukrajnába, hogy az ukrán katonákat a jelenleginél jóval gyorsabban lehessen kiképezni.
Első helye az elnökválasztás első fordulójában nincs veszélyben, hiszen az ideológiailag nehezen meghatározható világnézete miatt népszerű – ugyan magát konzervatívnak vallja –, de gazdasági kérdésekben például liberális, szociális kérdésekben pedig mikor jobbközép, mikor inkább balközép álláspontot képvisel.
Kritikusai egyébként épp azt róják fel Nausedának sokszor, hogy politikusként is inkább közgazdászként gondolkozik, politikai cselekvését is gazdasági szemlélete határozza meg.
Pozíciójából fakadóan emiatt kampánya is eddigi eredményeinek hangsúlyozására épül, népszerűségét pedig jól mutatja, hogy hiába vallja magát konzervatívnak, a Szocialista Párt jelölt hiányában őt támogatja, amivel a politikai teret balközéptől jobbközépig lefedi.
Emiatt a választás igazi tétje nem is az, hogy Nauseda megnyeri-e azt vagy sem,
mivel a legfőbb kérdés, hogy Nauseda mellett melyik jelölt fog továbbjutni a második fordulóba, ahol vélhetően majd alulmarad vele szemben.
Nausedán kívül még heten indulnak el a választáson, annak ellenére, hogy a jelöltállítás határidejéig összesen tizenöten jelezték, hogy megmérettetik magukat, azonban végül csak tizenketten álltak neki az aláírásgyűjtésnek, akik közül kilencnek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást, azonban egy jelölt a leadási határidő másnapján bejelentette visszalépését egy másik jelölt, a koronavírus-járvány alatti lezárások ellenzésével népszerűséget szerző populista ügyvéd, Ignas Végélé javára.
Ugyan nyolc név szerepel majd a szavazólapon,
de Nauseda kihívójaként fellépni csak két jelöltnek van esélye: a már említett Ignas Végélé mellett a jobbközép miniszterelnöknek, Ingrida Simonytének.
Közülük a kormányfőnek van több vesztenivalója. Simonyté kereszténydemokrata és liberális pártokból álló kabinetét ugyanis sok kritika éri, a miniszterelnök pártjának, a jobbközép-kereszténydemokrata Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokratáknak (TS–LKD) pedig fontos lenne, ha a júniusi EP- és az ősszel esedékes parlamenti választások előtt valamilyen eredményt fel tudna mutatni a választói támogatás folyamatos elvesztése helyett – ha Simonyté még a második fordulóba se jutna be, az nehéz helyzetbe hozná a jobbközép pártot.
Simonyté szakpolitikai kérdésekben rendkívül hasonló álláspontot képvisel Nausedával: mindketten magukat konzervatívnak vallják, az egyetlen látványos különbség köztük a Kína, illetve az azonos neműek házassága kapcsán felvett politikai pozíciójuk. Míg Nauseda alapvetően próbálná normalizálni az utóbbi időben megromlott litván–kínai kapcsolatokat, addig Simonyté továbbra se lenne hajlandó a Tajvanon létrehozott litván konzulátus átnevezésére, a kormányfő és pártja pedig támogatná az azonos neműek házasságát, míg Nauseda a bejegyzett partneri viszony mellett érvel.
A kormányfőt pedig – aki egyébként a 2019-es elnökválasztáson elért második helyével szerzett hírnevet, majd lett egy év múlva a kormányra kerülő TS–LKD miniszterelnöke anélkül, hogy a pártba belépett volna – a közvélemény-kutatások jelenleg a harmadik helyre mérik: annak ellenére, hogy év elején még voltak olyan kutatások, amik biztos második helyre tették, Végélé kampányának berobbantásával lecsúszott a dobogó harmadik fokára.
Az egyébként ügyvédként és egyetemi oktatóként dolgozó Végélé már korábban is próbálkozott politikai karrierrel, azonban kisebb helyett lényegében semmilyen sikerrel. Sokak a koronavírus-járvány alatti lockdown-ellenes álláspontja után ismerték meg,
Végélé pedig a mostani választást lényegében arra használja ki, hogy azzal felépítse magát mint politikust, hogy azután vagy egy saját párt alapításával, vagy pedig egy pártba belépve vállalhasson majd politikai feladatokat.
Neki már lényegében a harmadik hely is győzelemmel érne fel, azonban a legnagyobb siker egyértelműen az lenne, ha bejutna a második fordulóba, hiszen akkor valóban felkerülne a litván politika térképére, bár a biztosnak mondható kétszámjegyű eredménye már így is jelzésértékű.
Kampányában Nauseda állam- és Simonyté kormányfőt ugyanannak a litván politikai elitnek a részeként festi le, ami ellen ő a nép ügyvédjeként fellépne. A két másik jelölthöz képest jóval konzervatívabb álláspontot képvisel: a járványkezelést az európai és amerikai szélsőjobbhoz hasonló érvkészlettel támadta, míg az azonos neműek kérdésében LMBTQ-ellenes, a kereszténység védelmét hangoztatja.
Emellett Végélé az Ukrajna támogatására és a litván hadsereg fejlesztésére fordított pénzek kapcsán is más álláspontot képvisel.
Az ukrajnai háború kapcsán a minél hamarabbi tűzszünetet szeretné elérni, míg például az államfő olykor felvetett ötleteit, hogy a NATO által előírt, a GDP két százaléka helyett annak a dupláját kéne honvédelemre költeni, gúnyosan kiparodizálja.
Ezenkívül a korrupcióval szembeni fellépést, átláthatóbb közbeszerzéseket és társadalmi igazságot ígér kampányában. A legutolsó felmérés a második helyre teszi, ugyanakkor 11,9 százalékpontos támogatottsága eltörpül Nauseda 30,4 százalékpontjához képest, ráadásul Simonytét hibahatáron belül, 10,1 százalékponttal mérik csak mögé.
Mint fentebb megjegyeztük, a mostani elnökválasztás mellett idén még lesz EP- és parlamenti választás is Litvániában, így a mostani elnökválasztás a független, párt nélküli Nauseda helyett valójában a litván pártokra lehet hatással,
aminek egyik nyertese a választáson egyébként jelöltet nem is állító Szocialista Párt lehet.
Annak ellenére, hogy a párt régóta vezeti a közvélemény-kutatásokat, erőforrásaikat inkább a másik két választásra tartogatják, és beálltak az ideológiailag tőlük távolabb lévő Nauseda mögé. Emiatt az elnökválasztás leginkább a kormányzó kereszténydemokratáknak fontos, hiszen ha miniszterelnökük be se jut a második fordulóba, az óriási arcélvesztés lenne a pártnak, míg a szocialisták takarózhatnak azzal, hogy ők a győztest támogatták – igaz, a párt ezzel egy baloldali alternatíva helyett nyíltan beállt egy neoliberális közgazdász mögé.
Míg a többi párt azért állított jelöltet, majd folytatnak viszonylag olcsó kampányokat, hogy a jelöltek televízióban és rádióban való ingyen szereplésükkel pártjaikat láthatóvá tegyék, és megpróbálják az EP- és a parlamenti választásokra megdobni egy kicsit a támogatottságukat.
Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, akkor két hét múlva a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül dönthetnek a litvánok, ki legyen az államfőjük.
Az elnökválasztással egy időben egyébként még egy kérdésben népszavazást fognak tartani. A szavazóknak arról kell dönteniük, hogy a parlament kidolgozzon-e egy alkotmánymódosítást, hogy engedélyezzék a külföldön élő litvánoknak a kettős állampolgárságot. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis aki egy másik ország állampolgárává válik, az automatikusan elveszti litván állampolgárságát – többek között ennek köszönhetően 1990 óta a 3,5 millióról 2,8 millióra csökkent a litvánok száma.
(Borítókép: Gitanas Nauseda 2022. március 15-én Londonban. Fotó: Justin Tallis / WPA Pool / Getty Images)