Egy friss kutatás szerint az amerikaiak többsége pártolja a NATO-t, azonban a katonai szövetséggel kapcsolatos tudásuk már hiányos. Elmondták ugyanakkor a véleményüket Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Ennek alkalmából a Pew Research Center amerikai agytröszt közvélemény-kutatást készített arról, hogy az amerikaiak hogyan ítélik meg
valamint arról, hogy milyen ismereteik vannak a NATO-ról.
A felmérés szerint az amerikaiak 58 százalékának van pozitív véleménye a NATO-ról, ez azonban az egy évvel ezelőttihez képest négy százalékpontos visszaesést jelent. A politikai táborok között nagy a különbség a szövetség megítélésében, hiszen a demokraták szimpatizánsai 75 százalékban, míg a republikánusok csupán 43 százalékban támogatják a NATO-t.
Ezzel összefüggésben az amerikai agytröszt vizsgálta az Ukrajnának szánt támogatások megítélését is. 2022-ben, a háború kitörésének évében a válaszadók 42 százaléka szerint a segély mértéke nem volt elégséges, 32 százalék éppen megfelelőnek, 7 százalék pedig túl soknak ítélte.
Ehhez képest 2024-ben már teljesen megváltoztak az arányok: 24 százalék szerint még mindig túl kevés az Ukrajnának nyújtott támogatás, 25 százalék szerint pont megfelelő, ugyanakkor már 31 százalék nyilatkozik úgy, hogy eltúlzott mértékűek a segélyek.
Az arányok a politikai táborokban az alábbiak:
Demokratákkal szimpatizálók
Republikánusokkal szimpatizálók
Érdekesek a világhatalmakkal kapcsolatos amerikai vélemények is. A megkérdezettek 71 százaléka szerint Kína erősödik, míg 48 százalék ugyanezt igaznak tartja Oroszországra is. A NATO tekintélyében alapvetően stagnálást érzékelnek, és ami a leginkább kirívó, hogy az amerikaiak 54 százaléka szerint az USA gyengül.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban már az amerikaiak 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aggódnak a lehetséges orosz győzelem és Ukrajna elfoglalása miatt. A demokraták között ez az arány 55, a republikánusoknál 35 százalék.
Nagyot ugrott azoknak az aránya is, akik szerint Oroszország a régióban más államokra is fenyegetést jelent. A 2022-es 41 százalékhoz képest hét százalékpontos a növekedés, idén már
48 százalék nyilatkozott úgy, aggódik amiatt, hogy az oroszok más országokat is megtámadhatnak a régióban.
Ugyanakkor megosztottak a vélemények arról, hogy az ukránok hadviselése pozitív hatással van-e az Egyesült Államok biztonsága szempontjából. 36-36 százalék mondta azt, hogy pozitív, illetve negatív a hatás amerikai nemzetbiztonsági szempontból, míg 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincs különösebb hatása.
Ezzel kapcsolatos kérdéseket egyébként már korábbi kutatásaiban is vizsgált a Pew Research Center, és az általános következtetés az volt, hogy a megkérdezettek szerint az amerikai érdekek szempontjából az Izrael–Hamász-háború nagyobb prioritást élvez az orosz–ukrán konfliktusnál.
A transzatlanti szövetségesekről és az USA–Európa-kapcsolatok tekintetében a megkérdezettek kifejezetten pozitívan nyilatkoztak. Az Egyesült Királyságról 70, Franciaországról és Németországról 64-64 százalék nyilatkozott elismerően, emellett 90 százalékuk emelte ki, hogy a biztonsági, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagyon fontosak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.
Egyébként a felmérés szerint ebben a kérdéskörben a republikánusokkal és a demokratákkal szimpatizálók között is konszenzus van. Érdekesség, hogy a három említett transzatlanti szövetségessel kapcsolatban az az általános vélemény, hogy nagyjából stagnál a befolyásuk, ugyanakkor többek szerint gyengülnek, mint akik szerint erősödnek ezek az országok.
Ennek fényében talán nem meglepő, hogy
a megkérdezettek közel fele szerint az USA európai szövetségeseinek növelni kéne a védelmi kiadásaikat,
míg csak 18 százalékuk tartja megfelelő mértékűnek, és 8 százalék a kívánatosnál magasabb szintűnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. A felmérés szerint az amerikaiak közel fele (48 százalék) bízik valamilyen szinten Zelenszkijben, ami viszont nyolc százalékpontos visszaesés a 2023-as adattal összevetve. Ehhez képest a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem bízik az ukrán elnökben.
A politikai különbségek ebben a kérdéskörben is megosztottságot eredményeznek. Míg a republikánusok között 34 százalék bízik és 55 százalék nem bízik meg Zelenszkijben, addig a demokratáknál ez pont fordított, ott 65 százalék nyilatkozott pozitívan, és csupán 24 százalék negatívan az ukrán elnökről.
Vlagyimir Putyinnal szemben azonban már konszenzus van a két oldal között.
A megkérdezettek 88 százaléka utasítja el az orosz elnököt, ez az arány a republikánusok között 86, a demokratáknál pedig 91 százalék. Emellett a felmérés szerint az amerikaiak 61 százaléka tartja Oroszországot ellenségnek, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest kilenc százalékpontos a visszaesés ebben a kérdésben.
A Pew Research Center a kérdéskörben egyébként globálisan is készített kutatást, amelyből kiderült, hogy Magyarországon Zelenszkijnek és Putyinnak is nagy az elutasítottsága, a felmérés szerint pedig itthon leginkább a NATO-ban bíznak.
A kutatás során egy, a NATO-val kapcsolatos, három kérdésből álló kvízt is kitöltöttek a megkérdezettek. A demokratákkal és a republikánusokkal szimpatizálók között nagyon hasonló volt a helyesen válaszolók aránya. Összességében
a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt mindhárom kérdésre helyesen, 31 százalékuk pedig egyikre sem.
A felmérés alapján az amerikaiak 56 százaléka tudta helyesen beazonosítani, hogy a NATO tagja észak-amerikai, valamint európai országok. 51 százalékuk tudta a helyes választ arra a kérdésre, hogy a NATO fő alapelve a tagállamok biztonságának garantálása.
A harmadik kérdésre tudtak a legkisebb arányban, 41 százalékban helyes választ adni. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek többsége – hibásan – Ukrajnát NATO-tagállamként azonosította be.
(Borítókép: Gyakorlat Csehországban 2024. május 10-én. Fotó: Lukas Kabon / Anadolu via Getty Images)