Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Economistnak adott interjújában azt mondta, hogy Magyarország álláspontja a NATO-tevékenységekben való részvétellel kapcsolatban „nem rombolja le a szövetség egységét”.
Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki Kossuth rádiós interjújában beszélt arról, hogy Magyarország felülvizsgálhatja NATO-kötelezettségeit azért, hogy bizonyos akciókban megtagadhassák a részvételt.
A NATO-nál közösen, konszenzuson alapuló döntéseket hozunk. Mindannyian követjük az alapító szerződést, a washingtoni szerződést, és évtizedek óta bebizonyítottuk, hogy ezt országspecifikus módon is meg tudjuk valósítani. Így biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk oldani, hogy ne ássák alá a szövetség egységét
– mondta Stoltenberg a műsorvezetőnek arra a kérdésére válaszolva, hogy Orbán nyilatkozata milyen veszélyt jelenthet a NATO-ra.
Orbán Viktor pénteken arról számolt be, hogy a jogászok most azon dolgoznak, hogy Magyarország – miközben a NATO tagja marad – ne vegyen részt a szövetség területén kívüli tevékenységekben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előzőleg azt is leszögezte, hogy Magyarország öt évig nem vesz részt a Stoltenberg által Ukrajna számára javasolt, 100 milliárd dolláros új alap begyűjtésében.
Az NATO főtitkárai általában nem támadják a szövetség legnagyobb és legfontosabb tagországának politikáját. Jens Stoltenberg azonban – akinek tízéves vezetői megbízatása a végéhez közeledik – most ezt is megtette.
A The Economistnak adott interjújában felszólította az Ukrajnának fegyvert szállító NATO-szövetségeseket, hogy szüntessék meg a tilalmat, miszerint a fegyvereket oroszországi katonai célpontok elleni támadásra használják. Stoltenberg egyértelmű, bár meg nem nevezett célpontja az a Joe Biden amerikai elnök által fenntartott politika volt, amely meghatározza, hogy Ukrajna mit támadhat és mit nem támadhat az amerikaiak által szállított rendszerekkel.
A főtitkár azonban különbséget tett aközött, hogy Ukrajnának lehetővé teszi, hogy oroszországi célpontokat támadjon adományozott rendszerekkel, és aközött, hogy a NATO közvetlenül részt vegyen a konfliktusban. Elődje, Anders Fogh Rasmussen május 14-én arra szólított fel, hogy a kelet-európai NATO-országok számára engedélyezzék, hogy földről indított légvédelmi eszközökkel lőjék le az Ukrajnára irányuló orosz rakétákat és drónokat. Jens Stoltenberg elutasította ezt az elképzelést:
Nem leszünk részesei a konfliktusnak
− mondta. Hozzátette: még ha a háború jól is alakul Ukrajna számára, valószínűleg még évekig nem lesz a NATO tagja. A szövetségben a döntéseket egyhangú szavazással hozzák meg. Ukrajna számára nehéz lesz minden tag politikai igényét kielégíteni: a szövetség többi tagja a szövetség 5. cikke értelmében köteles lenne Ukrajna védelmére kelni, ha megtámadnák.
Az interjúban Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot, hogy a kibertámadások elérhetik az 5-ös cikkely küszöbét, ha komolyak.
Ha van egy nagyságrend… akkor kiválthatjuk az 5-ös cikkelyt, és válaszolhatunk a kibertérben, de más területeken is, hogy megvédjük a NATO szövetségeseit
− fogalmazott. A teljes interjú alább meghallgatható:
(Borítókép: Jens Stoltenberg 2023. július 12-én. Fotó. Sean Gallup / Getty Images)