Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij megérti azokat a férfiakat, akik nem akarnak harcolni, de hangsúlyozta a mozgósítás szükségességét – számolt be az Unian.
Ahogy a The Guardian kiemelte, Zelenszkij számára jelenleg a legnehezebb kérdés a mozgósítás. A háború első szakaszában ukránok százezrei mentek önként a frontra, de ez a személyi állomány azóta többnyire kimerült.
A mozgósítással kapcsolatos kérdés hallatán Zelenszkij „összeráncolta a homlokát, és formálisabb lett, mint az interjú más pillanataiban”. Felidézte egy ukrán nő történetét, akivel előző nap Portugáliában találkozott. A nő elmesélte, hogyan halt meg férje a fronton, megkérdezte tőle, mi lesz most, amikor olyan kevés a hazafias önkéntes a háború első napjaihoz képest.
Őszintén megmondtam neki: »Mindent meg kell tennünk a háború mielőbbi befejezése érdekében. És nagyon sajnálom, hogy elvesztetted a férjedet. Ő egy hős, és határozottan nem csak neked hős, hanem mindannyiunknak. De nem mondhatjuk, hogy csak eleinte voltak hazafiak. Mert ha nincs több hazafi a fronton, akkor Putyin miért nem foglalt el minket?«
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy megérti azokat az embereket, akik nem akarnak harcolni, de megemlítve azokat, akik már harcolnak, kiemelte, hogy mozgósításra van szükség.
Néha vannak olyan esetek, mint amilyeneket említett. Vannak, akik nem akarnak részt venni a háborúban. Vannak, akik félnek. És én azt gondolom, hogy ők emberek. Mindannyian emberek vagyunk. De nem lehet azt mondani, hogy most mindenki menekül, korábban pedig nem szöktek meg. Nem, ez nem így van
– mondta.
A The Guardian megjegyezte, hogy Zelenszkij reakciója hosszú és átgondolt válasz volt, de megválaszolatlanul hagyta azt a nehéz kérdést, hogy meddig tud még Ukrajna harcolni egy olyan hadsereggel, amely egyre inkább mozgósított csapatokból áll, nem pedig önkéntesekből.
Csaknem négy hónappal a legutóbbi, Oroszország és Ukrajna közötti fogolycsere után az Egyesült Arab Emírségek közvetített Kijev és Moszkva között egy újabbat. Összesen 150 katona, 75 ukrán és ugyanennyi orosz hadifogoly térhetett haza – írja az Euronews.
Az ukrán szabadulók többsége közlegény, öt nő van köztük. Többen sebesültek, rokkantak és súlyos betegek.
Januárban az ukrán légierő lelőtt egy orosz katonai szállítógépet, amelyen 65 ukrán hadifoglyot vittek a pár nappal későbbre tervezett fogolycserére.
Az orosz védelmi minisztérium eközben bejelentette, hogy a megállapodásnak megfelelően megérkeztek Oroszországba azok az orosz hadifoglyok, akiket cserébe elengedett az ukrán hadvezetés.
Az ukrajnai háború kezdete óta már több mint 50 fogolycserét bonyolítottak le, amelyek során háromezernél is több, fogságba esett ukrán és ugyanennyi orosz katona szabadult.
Magyarország területére 2024. május 31-én az ukrán–magyar határszakaszon 6453 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7088 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával üdvözölte az Egyesült Államok közelmúltbeli döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy még inkább meg tudja védeni magát az orosz támadásokkal szemben – írja az Interfax.
Ez egy időszerű lépés a helyes irányba. Megvitattuk a további Patriot-rendszerek Ukrajnába történő szállítása érdekében tett legújabb lépéseket. Zelenszkij és Biden elnök csapata minden szinten azon dolgozik, hogy ez a kérdés minél hamarabb megoldódjon
– foglalta össze a külügyminiszter az X-en a megbeszélés részleteit.
Dmitro Kuleba szerint figyelmet fordítottak a közelgő svájci békecsúcs és a washingtoni NATO-csúcs előkészületeire is.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy péntek reggel megkapta az amerikai engedélyt az amerikai fegyverek korlátozott alkalmazására orosz területen.
Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy Berlin lehetővé tette Ukrajnának, hogy német fegyvereket használjon az oroszországi katonai létesítmények ellen, mivel az ország alkalmazkodott az új háborús körülményekhez. Ennek ellenére Németország nem szállít Ukrajnának Taurus cirkálórakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Boris Pistorius hangsúlyozta, helyes döntésnek tartja, hogy Kijev német fegyverekkel csaphat le bizonyos katonai létesítményekre Oroszország területén.
„Mindig is ezt tettük az ukrajnai háború kezdete óta, amelyet Putyin folytat Ukrajna ellen. Alkalmazkodtunk a helyzethez” – mondta a moldovai kollégájával, Anatolij Noszatival folytatott megbeszélésen a védelmi miniszter.
Pistorius megjegyezte ugyanakkor, hogy Németország nem fogja megújítani a tárgyalásokat Ukrajna német Taurus cirkálórakétákkal való ellátásáról.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, különösen az Oroszország területén található katonai létesítményekre mért csapások révén.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!