Az egyetlen jó hír, hogy a világon tavaly „csupán” 16 országban hajtottak végre halálos ítéletet. Ez – az előző évekhez képest – történelmi mélypontnak felel meg. Egy évvel korábban, 2022-ben még húsz országban regisztráltak végrehajtott halálbüntetést.
A kivégzettek száma gyorsan emelkedett: a 16 országban csupán egy év alatt több embert végeztek ki, mint az eltelt csaknem egy évtized alatt – emlékeztetett a Frankfurter Rundschau. A lap az Amnesty International jelentését idézte, amely 1153 tavaly végrehajtott halálbüntetést sorol fel, miközben egy évvel korábban 883 kivégzést regisztráltak. A szám azonban messze nem pontos: a civil szervezet szerint Kínában 2023-ban „több ezer embert ítéltek halálra, és végeztek ki”. A 21. század első évében például napok alatt negyven drogkereskedőt végeztek ki a drogellenes küzdelem jegyében. A rekorder tíz évvel később szintén Kína volt, ahol ezrével hajtották végre a legsúlyosabb büntetést.
A hivatalos rekordot abban az évtizedben 2015-ben regisztrálták
1634 végrehajtott halálos ítélettel.
Az Amnestynek azonban csak az ismert és publikált kivégzésekre van rálátása. A valós életben sokkal több embert akasztottak fel, állítottak kivégzőosztag elé, vagy kaptak méreginjekciót.
„A kínai hatóságok ismét több kivégzést hajtottak végre, mint a világ többi részén együttvéve” – áll a civil szervezet tanulmányában. A Kínai Népköztársaság hivatalosan csak néhány halálos ítéletről számol be kizárólag akkor, ha elrettentő hatásúnak tartja.
Az év elején például halálbüntetésre ítélték Yang Hengjun ausztrál demokráciapárti írót, az ítélet végrehajtását azonban két évre felfüggesztették. Csaknem öt éve vették őrizetbe kémkedés vádjával. Az ausztrál kormány úgy tudja, amennyiben Yang két évig nem követ el semmilyen súlyosabb bűncselekményt, a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatják.
Bár a kínai rezsim minden lehetséges eszközzel megkísérli eltitkolni a számokat és a személyazonosságokat, nyilvánvaló, hogy a halálbüntetéssel a megfélemlítés eszközeként nagymértékben visszaélnek
– állítja Renata Alt, a Bundestag Emberi Jogi Bizottságának elnöke.
A halálbüntetésekről és a kivégzésekről Észak-Korea és Vietnám sem tesz közzé hivatalos statisztikát. Ez utóbbi Lan Truong My esetében kivételt tett. A Van Thinh Phat ingatlancég elnök asszonyát azért ítélték halálra, mert a vádirat szerint 304 trillió vietnámi dongot, az ország tavalyelőtti GDP-jének csaknem három százalékát sikkasztotta el. Ezzel az ő nevéhez kötődik Vietnám történetének legnagyobb pénzügyi csalása.
A hivatalos statisztika szerint a legtöbb kivégzést tavaly Iránban hajtották végre – szám szerint 853-at, majdnem kétszer többet, mint egy évvel korábban. Az év elején például kivégeztek egy férfit azzal a váddal, hogy a tavalyelőtti kormányellenes tiltakozásokon megölt egy rendőrt, egy másikat pedig megsebesített. Az emberi jogi szervezetek azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a vádlottból kínzással kényszerítették ki a vallomást.
Iránban gyakoriak a kábítószerhez kötődő bűncselekmények miatt kirótt halálos ítéletek.
A hivatalos adatok szerint a tavalyi kivégzések csaknem háromnegyedét Iránban hajtották végre. A gyászos listán Szaúd-Arábia a második, a kivégzések 15 százalékos arányával. A vahabita királyságban még mindig előfordul a hagyományos lefejezés.
A legsúlyosabb büntetés azonban nem csak az autokráciák ismérve. Halálbüntetést szabnak ki és hajtanak végre például az Egyesült Államokban és Japánban is. Az ázsiai szigetországban a bíróság nemrég elutasította egy férfi keresetét, aki szóvá tette, hogy a halálraítélteket csak órákkal a kivégzés előtt tájékoztatják a kivégzésről.
Egyben az eljárást „lelki tortúrának” nevezte.
Európában tavaly nem hajtottak végre halálos ítéletet. A halálbüntetés csak Belaruszban engedélyezett, míg Oroszországban a végrehajtást felfüggesztették.
(Borítókép: Halálkamra a Dél-Ohiói Büntetés-végrehajtási Intézetben 2001. augusztus 29-én. Fotó: Mike Simons / Getty Images)