Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – szerda délelőtti budapesti látogatása és Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatója után – Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO védelmi minisztereinek találkozóján.
„Arra számítok, hogy ezen a találkozón a miniszterek jóváhagyják azt a tervet, hogy a NATO irányítsa az Ukrajnának nyújtandó biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálását. Ez a washingtoni csúcstalálkozón Ukrajnának nyújtott csomagunk egyik kulcseleme, a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalással együtt
Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szövetségesek évente 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. Ezt a támogatási szintet minimumként fenn kell tartanunk, méghozzá addig, amíg szükséges
– fogalmazott Jens Stoltenberg, aki azt is leszögezte: a NATO célja az agresszor elrettentése és a béke fenntartása.
Később egy újságírói kérdésre válaszolva – amely arra vonatkozott, hogy mivel fogja a jövőben a NATO segíteni Ukrajnát, és miként lehet fenntartani a támogatás mértékét – a főtitkár arról is beszélt, hogy sok tagállam nem teljesítette azt, amit vállalt, és az Egyesült Államokban is hat hónapig vitatkoztak a kongresszusban az Ukrajnának szánt újabb forrásokról.
Úgy vélekedett, hogy ha a tagállami felajánlásokat „nem önkéntes hozzájárulásokká, hanem NATO-kötelezettségvállalásokká alakítjuk, akkor természetesen szilárdabbá, megbízhatóbbá válik [a támogatás]” (erre a NATO július közepi, washingtoni csúcstalálkozóján adódhat lehetőség).
Mindezen okok miatt úgy vélem, hogy egy erősebb NATO-szerep segít Ukrajnának abban, hogy megkapja a szükséges kiszámíthatóságot.
– fogalmazott Jens Stolbenberg.
A NATO-főtitkárt a budapesti látogatásáról is kérdezték, válaszában leszögezte: produktív volt a megbeszélése Orbán Viktorral. Azt is hozzátette:
Abban is teljesen biztos vagyok, hogy Magyarország egyet fog érteni azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket a [washingtoni] NATO-csúcstalálkozón teszünk, és amelyek tükrözik a NATO alapvető értékeit és céljait, beleértve azt, hogy a NATO védelmi szövetségként védi a szövetségeseket, és megőrzi a békét.
A NATO ukrajnai missziójával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország nem vesz részt ezekben a NATO-törekvésekben. Kijelentettem, hogy elfogadom ezt az álláspontot […] Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy természetesen betartják a régebbi NATO-kötelezettségeket, és a NATO közös költségvetését továbbra is a megállapított költségmegosztásoknak megfelelően finanszírozzák. És abban is egyetértett, hogy Magyarország nem fogja blokkolni más NATO-szövetségesek döntését arról, hogy átvegyék a vezető szerepet a kiképzés és a biztonsági segítségnyújtás biztosításában, és nem fogja blokkolni a szövetségesek pénzügyi kötelezettségvállalásairól szóló döntéseket sem”.
A G7-ek megállapodtak abban, hogy az év végéig 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből – közölte a francia elnökség június 12-én.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint június 11-én bejelentették, hogy a G7-ek a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával alapot hoznak létre Ukrajna támogatására.
Az alapot állítólag egy nemzetközi szervezet – mint például a Világbank – keretében hozzák létre, a hozzájárulások pedig rendkívüli hitelek formájában érkeznek majd.
Miközben a nyugati országok 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont befagyasztottak, csak az ezekből az alapokból származó bevételhez, mintegy 3,2 milliárd dollárhoz férhetnek hozzá évente. Egy olyan alap létrehozásával, amelynek hiteleit ebből a bevételből kell visszafizetni, az országok ezen az összegen túl azonnali támogatást nyújthatnak Ukrajnának.
A francia tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy „ha valamilyen oknál fogva, ha az orosz vagyontárgyak befagyasztását feloldják, vagy az orosz vagyonból származó bevételek nem elegendőek a hitel finanszírozására, akkor át kell gondolnunk, hogyan osszuk meg a hitel terhét”.
Szeptembertől csak akkor részesülhetnek a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból az ukrán menekültek, ha gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek – erősítette meg szerdán Joanna Mucha lengyel oktatásügyi miniszterhelyettes.
Lengyelországban egy gyermek után havi 800 zloty (mintegy 73 ezer forint) támogatás jár. A járulék iskolalátogatáshoz kötése egyik eleme a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosításának. A jogszabályt a parlament mindkét háza már jóváhagyta, Andrzej Duda elnök pedig hétfőn aláírta.
A miniszterhelyettes elmondta, a Lengyelországban tartózkodó, de iskolába nem járó ukrán gyermekek számát 75 ezerre becsülik. Megítélése szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az anyák gyors hazatérésre számítanak, több tízezer tanuló pedig feltehetőleg távoktatás formájában az ukrán oktatási rendszerben vesz részt, az ő képzésük viszont ellenőrizhetetlen.
Joanna Muchaaz MTI szerint azt is közölte: az iskolalátogatási kötelezettségről egyeztettek az ukrán féllel, Ukrajnában szeptembertől megszüntetik a távoktatást.
Hat olyan orosz állampolgárt tartóztattak le, akiknek feltételezhetően terrorkapcsolatai vannak az Iszlám Állammal. Az őrizetbe vételre egy Los Angelesre, New Yorkra és Philadelphiára kiterjedő, összehangolt akció során került sor – írja a New York Post.
A Bevándorlásügyi és Vámhatóságtól származó források szerint a letartóztatásokra múlt héten került sor, miután az FBI felvette velük a kapcsolatot, és figyelmeztette őket. Mint közölték, valamennyi letartóztatott Tádzsikisztánból származik.
Egy másik forrás szerint két további személyt, akik ugyanahhoz a csoporthoz tartoztak, szintén letartóztattak, miután hónapokig megfigyelték őket.
A nyomozás során lehallgatásra is sor került, amelyből kiderült, hogy az egyik most letartóztatott személy bombákról beszélt. A lehallgatott célszemélyt korábban a szövetségi hatóságok egy jövő évre kitűzött bírósági tárgyalás időpontjával szabadon engedték a déli határon, de azóta kiderült, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal.
Magyarország területére 2024. június 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 6292 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az Oroszországgal közösen a nem hadászati atomfegyverekkel végrehajtott hadgyakorlatok megmutatták, hogy a belorusz fegyveres erők felkészültek különleges atomfegyver alkalmazására – közölte Pavel Muravejka vezérőrnagy, vezérkari főnök az MTI szerint.
A tábornok hangsúlyozta, hogy az ilyen kiképzések, illetve a nem hadászati atomfegyverekkel kapcsolatos fontos kérdések kidolgozása a felkészültség és a potenciál növelésének egyik módja. Mint mondta, elemzik az eredményeket, de máris biztonsággal kijelentheti, hogy
a belorusz fegyveres erők alegységei és szakaszai felkészültek a különleges atomfegyver alkalmazására.
A tábornok kijelentéseit a belorusz védelmi minisztérium sajtószolgálata idézte. A vezérőrnagy elmondta, hogy a hadgyakorlatban az Iszkander rakétarendszerek és a légierő vettek részt.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megkezdődött a nem stratégiai atomfegyverekkel végzett hadgyakorlat második szakasza, amelynek során közösen felkészítik az orosz és belorusz fegyveres erőket a nem stratégiai atomfegyverek harci bevetésére.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!