Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Oroszországot amiatt a 2015-ben hozott törvény miatt, amely lehetővé teszi a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek oroszországi tevékenységének betiltását – adta hírül az MTI.
Határozatában a strasbourgi székhelyű testület megállapította, hogy a nemkívánatos szervezetekről szóló törvény jelentős korlátozásokat von maga után az érintett szervezetek számára.
Az EJEB hangsúlyozta, hogy a törvény nem elég pontos a nem kormányzati szervezetek elítélendő magatartását illetően. Az indoklás szerint ráadásul homályos és pontatlan kifejezéseket használnak a nemkívánatosnak minősítést igazoló indokok meghatározására, valamint hogy
ezek a hiányosságok kiszámíthatatlanná tették a törvény alkalmazását.
Ezen túlmenően a bíróság arra is rámutatott, hogy a felperesek által indított bírósági eljárás nem nyújtott megfelelő biztosítékot a végrehajtó hatóságoknak e területen biztosított, szinte korlátlan mérlegelési jogkörével szemben.
Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseit
– mondta ki a testület.
Ugyancsak kedden az EJEB amiatt is elmarasztalta Oroszországot, amiért megtagadta a 2022-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial tudományos-kutató és ismeretterjesztő központtól a hozzáférést a szovjet elnyomásról szóló archívumokhoz.
A történelmi igazság keresése a szólásszabadsághoz való jog szerves része
– szögezte le a strasbourgi székhelyű bíróság sajtóközleményében.
Az ügy felperesei öt orosz állampolgár és a Memorial szervezet, akik azokhoz az orosz levéltári adatokhoz akartak hozzáférni, amelyeket a Szovjetunión belüli tömeges kivégzéséket és deportálásokat dokumentálták. A kérelmezőktől minden esetben megtagadták az információhoz való hozzáférést. Vagy hiányos tájékoztatást kaptak vagy megtiltották, hogy másolatot készítsenek az eredeti dokumentumokról.
A dokumentumokhoz való hozzáférés elutasítása az orosz hatóságok részéről sérti a tájékozódáshoz való jogot
– állapította meg az EJEB.
Oroszország már nem tagja az Európa Tanácsnak, amelynek intézményeihez az EJEB tartozik, de továbbra is elszámoltatható a tagsága megszűnése előtt elkövetett jogsértésekért.
Év végéig valószínűleg csak húsz pilótát sikerül kiképezni az F–16-os vadászgépek használatára – mondta Alexandra Ustinova, a Verhovna Rada fegyverekkel és lőszerekkel foglalkozó különbizottságának vezetője.
Egyelőre kevesebb képzett pilótánk lesz, mint vadászgépünk
– tette hozzá az Unian ukrán hírügynökség.
Mint ismeretes, Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia ígéretet tett arra, hogy több mint hatvan F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának. Az első gépek várhatóan 2024 végéig megérkeznek.
Irak és Jordánia után Ruanda is visszavonta aláírását a békecsúcsról szóló közös közleményről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A svájci külügyminisztérium honlapján június 17-én frissítették az aláírók listáját, de ezt követően az aláírók között már nem szerepelt Ruanda. A lista előző napi verziójában még az afrikai ország is szerepelt az aláírók között.
A lap ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ezzel egy időben megjelent a listán az Ökumenikus Patriarchátus is.
Mint ismert, a június 15–16-án Svájcban megrendezett békecsúcs résztvevői közös közleményt adtak ki az ukrajnai béke alapjairól. A békecsúcs zárónyilatkozatát 80 állam és négy szervezet írta alá, azonban Irak és Jordánia visszavonta aláírását, így 80-ról szinte azonnal 78-ra csökkent a dokumentumhoz csatlakozó országok száma.
Egy ukrán dróntámadás következtében kőolajtermékeket tartalmazó tartályok gyulladtak ki Oroszország Rosztovi területén található Azov városában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Azovban kőolajtermékeket tartalmazó tartályok gyulladtak ki egy dróntámadás következtében. Az előzetes adatok szerint nincs áldozat. A rendkívüli helyzetek minisztériumának egysége szervezte meg a nyílt tűz oltását
– írta a támadás után Vaszilij Golubjev, a terület kormányzója.
Később a minisztérium arról számolt be, hogy a tűz területe 5000 köbméter.„Tűzoltóautót küldtek a helyszínre. Az oltásban 73 szakember és 21 berendezés vett részt. Személyi sérülés nem történt” – áll a közleményükben.
Az éjjeli ukrán dróntámadásról egy korábbi videó is napvilágot látott:
Július 16-a után postai úton is kiküldhetőek lesznek a katonai behívók. Ekkor jár le ugyanis a hadkötelesek, sorkatonák és tartalékosok katonai nyilvántartási adatainak tisztázására előírt 60 napos határidő – írta a kiszo.net kárpátaljai hírportál.
Dmitro Lazutkin, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kommentálta az idézések jelenlegi hivatalos kézbesítési módjait, illetve azt, hogy mi változik július 16-a után, mely helyzetben tekintik kézbesítettnek az idézést.
„Az idézéseket július 16-a után ajánlott levélben küldik majd ki. Jelenleg a behívó akkor minősül kézbesítettnek, ha az illető személyesen írja alá azt”
– hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy június 18-tól QR-kód jelenik meg a Rezerv+ alkalmazásban, és ez a dokumentum teljesen megegyezik a papíralapú igazolással. Ugyanakkor az alkalmazásban egyelőre nem várható a behívó kiküldése.
22-re emelkedett a Poltava elleni orosz támadás következtében megsebesültek száma – írja az Interfax.
A sérültek között három gyermek is van.
Egy gyermek pedig kórházba került – közölte a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság (OVA) vezetője.
Úgy tudjuk, hogy 22 ember kért orvosi segítséget. Közülük hárman gyerekek, egy gyermek kórházba került. Nyolc felnőtt szintén fekvőbeteg-ellátásban részesül
– írta hétfőn a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajnának előnyben kellene lennie a drónok tekintetében, és ez így is lesz – írja az Ukrinform.
Elmondása szerint hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának ülésén külön megbeszélést folytattak a drónokról. Elmondása szerint az ülés résztvevői áttekintették az Ukrán Védelmi Erők minden egyes elemét, valamint beszámoló hangzott el a drónok harci eredményeiről.
A drónok az a technológiai komponens, amelyben előnyben kell lennünk. És ez így is lesz
– mondta. Hozzátette, hogy az ukránok már most is világelsőnek számítanak a drónok egyes típusaiban.
„Ez a partnereinkkel folytatott tárgyalásaink alatt is megmutatkozik. Sokan érdeklődnek a harcosaink már meglévő tapasztalatai és az Ukrajnában gyártott felszerelések iránt. Idővel minden bizonnyal minden partnerünknek segíteni fogunk abban, hogy a drónok fejlesztésével megerősítsék biztonságukat” – mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!