A rendfenntartók azonosították azt az ukrán katonát, akit az oroszok Donyeck térségében lefejeztek – írja az Unian Andrej Kosztin ukrán főügyész jelentése alapján.
A főügyész azt közölte, hogy egyelőre nem adhatják meg a katona pontos személyazonosságát, mert folyamatban van a vizsgálat és az adatok végleges megerősítése.
Hozzátette, hogy az ukrán védő lefejezéséért esetlegesen felelős orosz parancsnokokat is azonosították. Jelenleg egy sor intézkedést hajtanak végre az információk ellenőrzésére.
Ez a tény újabb megerősítése annak, hogy a nemzetközi jog és az egyetemes erkölcs teljes figyelmen kívül hagyása a terrorország, Oroszország állampolitikája
– vélekedett Kosztin.
Andrej Kosztin ukrán főügyész június 18-án számolt be arról, hogy az oroszok lefejeztek egy ukrán katonát Donyeck térségében. Tájékoztatása szerint orosz parancsnokok adtak utasítást arra, hogy ne ejtsék fogságba az ukrán katonákat, hanem embertelen kegyetlenséggel – lefejezéssel – öljék meg őket.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség (NATO) főtitkára szerint aggasztó, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – írja az MTI.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, ezek az országok pedig mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. Ennek véget kell vetni
– mondta.
Az oroszországi mozgósítás 2022. szeptemberi bejelentése óta 10 025 büntetőügy érkezett a katonai bíróságokra a szolgálat megtagadása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egységből való jogosulatlan távozás miatt 9059, parancsmegtagadás miatt 627, dezertálás miatt 339 ügyet indítottak. A vádlottak száma ezekben az ügyekben 10 085 fő, közülük 8594-et már elítéltek.
A 2022. őszi mozgósítás bejelentéséig az orosz hadseregben gyakorlatilag nem indult büntetőeljárás a szolgálat megtagadása miatt.
Csak 2024 májusában pedig 929 büntetőügy került a bíróságok elé. Ebből 844 esetben volt szó engedély nélküli eltávozásról, 43 esetben parancsmegtagadásról, 42 esetben pedig dezertálásról. Április végén a bíróságok naponta 34-35 ítéletet hoztak ilyen ügyekben. Az ilyen ügyekben a bírák leggyakrabban felfüggesztett ítéleteket hoznak, amelyek lehetővé teszik a parancsnokság számára, hogy a katonákat visszaküldje a frontra.
A Donyeck megyei Torecknél és New Yorknál is áttörést értek el az orosz csapatok kedden – írta a Sztrana.
Ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, Toreck irányába komoly tüzérségi előkészületek zajlanak. Az orosz erők öt támadási akciót készítettek elő a térségben, tették hozzá.
A lap arra is emlékeztet, hogy Konsztantyin Maszkovics ukrán katonai szakértő szerint az orosz hadsereg jelenlegi célja, hogy bekerítsék a torecki területet.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól – aki az Egyesült Államokból érkezett – származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!