Az Unian ukrán hírügynökség számolt be róla, hogy egy Erik névre hallgató orosz katona két ukrán ejőternyőst mentett ki az egyik ideiglenesen megszállt területen.
Az orosz katona egy interjúban mesélt arról, hogy azonnal elítélte Ukrajna teljes körű invázióját. Ezek után szerződést írt alá az orosz hadsereggel, ugyanis megértette, hogy még mindig fennáll a mozgósítás veszélye, és tudta, hogy a szerződéses katonák iránti bizalom jóval magasabb Oroszországban.
Így volt lehetősége kimenekíteni azt a két ukrán katonát, akit az oroszok a megszállt Luhanszki területen tartottak fogva. Erik orosz katonai ruhát lopott, amit elvitt az ukránoknak, akik így orosz katonának álcázták magukat, és így is el is tudtak menekülni.
Péntek hajnalban a helyi lakosok hatalmas dróntámadásról számoltak be az oroszországi Krasznodari határterületről, majd nem sokkal később videó jelent meg a világhálón, mely szerint a jejszki repülőtér lángokban áll. Az Ukrajinszka Pravda szerint az oroszok erről a reptérről is aktívan bombázták Ukrajnát.
Az ukrán dróntámadást követően az oroszországi Jejszk lakói a közösségi médiában azonnal robbanásokról számoltak be, valamint olyan felvételeket tettek közzé, melyeken erőteljes villanások láthatók az égen.
Ezenkívül a jelentések szerint több mint tíz robbanás történt Afipszkijben, valamint Jablonovszkban. A háborús Telegram-csatornák több mint 20 drón megsemmisüléséről számolnak be.
A Krasznodari határterület operatív stábja hivatalosan is bejelentette, hogy a terület több települését egyszerre érte hatalmas támadás. Közleményük szerint a Tyemrjuki, a Jejszki, valamint a Szeverszkajai járás is érintett a támadásban.
Civil lakossági áldozat, civil infrastruktúra megsemmisülése nem történt. Az operatív speciális szolgálatok a helyszínen dolgoznak. Az információk tisztázása folyamatban van
– áll a közleményben.
Nem sokkal később a krasznodari operatív stáb arról számolt be, hogy egy ukrán drón az ilszki olajfinomító területére esett Kubanyban. Az előzetes adatok szerint ketten sérültek meg a támadásban.
Az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára – számolt be az MTI szerint a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.
John Kirby szerint a Patriot légvédelmi rendszerekhez gyártott rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz.
A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.
A Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak nehéz, de elengedhetetlen döntést kellett hoznia, amikor átalakította a prioritási sorrendet a közeljövőre ütemezett eladásokat illetően más országok hadseregei számára. Azt nem közölte, hogy mely országoknak kell várniuk a megrendelt légvédelmi eszközökre, de megjegyezte, hogy a döntés nem érinti Tajvan szükségleteit a Kínával szembeni önvédelmi képességek fenntartásában.
John Kirby arról is beszámolt, hogy a szállítások átirányítása 16 hónapos időtartamra vonatkozik, és ez alatt az idő alatt Ukrajna elsőbbségi alapon jut az eszközökhöz, amint azok lekerülnek a gyártószalagról. Megállapítása szerint az így Ukrajnába jutó légvédelmi rakéták elegendő képességet jelentenek Ukrajna számára az említett időszakra.
A szállítások halasztása által érintett országok reakcióját a fehér házi illetékes „összességében megértőnek” írta le, hozzátéve, hogy „ők is tudják, milyen komoly szükséget szenved Ukrajna”.
John Kirby közlését megelőzően egyébiránt egy svájci lap, a Blick már írt arról, hogy az Egyesült Államok – a szerződéses kötelezettségeit mellőzve – leállt a svájci Patriotokhoz gyártott rakéták szállításával.
A lap szerint a svájci kormányzatnak összesen 340 millió dollár értékben van megrendelése PAC-3 típusú rakétákra, amelyek így késve fognak megérkezni.
A svájci békecsúcsot követően több állam visszavonta aláírását a zárónyilatkozatról – írja az ukrán sajtó.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint ez amiatt van, hogy a „svájci kollégák felvettek néhány olyan országot is az aláírók listájára, amelyek még nem erősítették meg egyetértésüket”. Ezt követően az említett országok kérték, hogy vegyék le őket a listáról.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy az aláírások visszavonásának hullámát először az orosz propaganda indította el.
Ukrajna és Kína valószínűleg folytatja a tárgyalásokat a háború befejezéséről, annak ellenére, hogy Peking elutasította a békecsúcson való részvételt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Megjegyezte, hogy mind Ukrajna, mind Svájc tárgyalásokat folytatott Kínával a békecsúcson való részvételről. A miniszter szerint azonban a döntő tényező, hogy Peking nem képviselteti magát a csúcstalálkozón, Oroszország távolmaradása volt.
De tudjuk, hogy Peking nagyon alaposan tanulmányozza a csúcstalálkozó eredményeit. Meggyőződésem, hogy továbbra is tárgyalni fogunk Kínával az ukrajnai háború befejezéséről
– fogalmazott Kuleba.
Az ukrán hatóságok konzultációkat folytatnak az Ukrajnából illegálisan az EU-ba távozott férfiak esetleges hazatéréséről – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában.
Konzultációkat folytatunk európai uniós kollégáinkkal. Természetesen minden uniós ország az Európai Bizottság törvényei és szabályai szerint jár el. Ezek a tárgyalások folytatódni fognak a polgáraink esetleges hazatéréséről, ha illegálisan lépték át a határt
– fogalmazott Klimenko, aki az interjúban megerősítette, hogy Brüsszel nem akarja kiadni azokat az ukránokat, akik illegálisan lépték át az uniós határt.
Ami a hadköteles korú férfiak számát illeti, akik a háború alatt külföldre próbáltak menekülni, Klimenko azt mondta, hogy ezek titkos adatok.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!