A brazil hatóságok ismét vádat emeltek a korábbi elnök, Jair Bolsonaro ellen, ugyanis a vád szerint a Szaúd-Arábiától hivatali idején ajándékba kapott drága órákat és gyémántokat a saját meggazdagodására használta fel és sajátjaként adta el őket, holott azt nem személyesen ő, hanem az ország kapta ajándékba. Bolsonarónak nem ez az első ügye a bírósággal, és szakértők szerint nem is az utolsó.
A brazil szövetségi rendőrség pénzmosás és bűnszövetségben való részvétel miatt vádat emelt Jair Bolsonaro volt elnök ellen a szélsőjobboldali vezető Szaúd-Arábiából hivatali ideje alatt kapott, be nem jelentett gyémántokkal kapcsolatban – közölte egy, a vádakat ismerő forrás. Egy másik forrás megerősítette a vádemelést, bár azt nem, hogy milyen konkrét bűncselekmények miatt. Mindkét tisztviselő névtelenséget kérve beszélt, mert nem volt felhatalmazásuk arra, hogy nyilvánosan szóljanak az ügyről – írta meg a Time.
A brazil legfelsőbb bíróság még nem kapta meg a vádiratot tartalmazó rendőrségi jelentést. Amint megkapja, az ország főügyésze, Paulo Gonet elemezni fogja a dokumentumot, és eldönti, hogy vádat emel-e és bíróság elé állítja-e Bolsonarót. Ez Bolsonaro második vádemelése a hivatalból való távozása óta, miután májusban egy másik vádat emeltek ellene a Covid–19 oltási bizonyítványának állítólagos meghamisítása miatt. Ez a vádemelés azonban drámaian megnöveli a megosztó exvezető jogi fenyegetettségét, amelyet ellenfelei üdvözölnek, míg támogatói politikai üldözésként ítélnek el.
Bolsonaro nem nyilatkozott, de ő és ügyvédjei korábban tagadták, hogy bármi rosszat tettek volna ezekben az ügyekben, valamint a volt elnökkel kapcsolatos más vizsgálatokban is tagadólag nyilatkoztak. Az egyik vizsgálat a 2023. január 8-án a fővárosban, Brazíliavárosban kirobbant felkelés szításában való esetleges részvételét firtatja, amelynek célja utódja hatalomból való kiszorítása volt.
Tavaly a szövetségi rendőrség azzal vádolta meg Bolsonarót, hogy gyémánt ékszereket próbált becsempészni, állítólag 3 millió dollár értékben, és két luxusórát is eladott.
A rendőrség augusztusban közölte, hogy Bolsonaro készpénzhez jutott két luxusóra közel 70 ezer dolláros eladásából, amelyet Szaúd-Arábiából kapott ajándékba. Brazília megköveteli a külföldről repülővel érkező állampolgáraitól, hogy az 1000 dollárnál nagyobb értékű árukat bejelentsék, és az e feletti összeg után az érték 50 százalékának megfelelő adót fizessenek.
Az ékszerek adómentesek lettek volna, ha Szaúd-Arábiából Brazíliának szánt ajándék lett volna, de nem Bolsonaróé, hogy megtartsa magának. Inkább az elnöki gyűjteménybe került volna.
A vizsgálat kimutatta, hogy Mauro Cid, Bolsonaro korábbi segédtisztje, aki állítólag meghamisította a Covid–19 nyilvántartását, 2022 júniusában egy Rolex órát és egy Patek Philippe órát adott el egy amerikai üzletnek összesen 68 ezer dollárért. Ezeket a szaúd-arábiai kormány ajándékozta 2019-ben. Cid később vádalkut kötött a hatóságokkal, és mindezt megerősítette.
Flávio Bolsonaro, a volt elnök legidősebb fia, aki jelenleg szenátor, a csütörtöki vádemelés után az X-en azt mondta, hogy az apja elleni üldözés „szemérmetlen és szégyentelen”.
Bolsonaro mellett a rendőrség 10 másik személy ellen emelt vádat, köztük Cid és két ügyvédje, Frederick Wassef és Fábio Wajngarten ellen az egyik forrás szerint. Wassef egy nyilatkozatában azt mondta, hogy nem fér hozzá a nyomozás zárójelentéséhez, és elítélte a sajtónak történő szelektív kiszivárogtatásokat egy olyan nyomozásról, amely elvileg titkosan folyik.
Mindezt kizárólag azért teszem, hogy Jair Bolsonaro védelmében gyakoroljam a jogot
– írta. Az X-en Wajngarten azt mondta, hogy a rendőrség nem talált rá utaló bizonyítékot. „A szövetségi rendőrség tudja, hogy semmi közöm ahhoz, amit vizsgálnak, de mégis meg akarnak büntetni, mert rendíthetetlenül és folyamatosan védelmet nyújtok Bolsonaro volt elnöknek” – mondta.
Bolsonaro megőrizte politikai bázisának szilárd hűségét, amit a februári tiltakozás is jelez, amikor becslések szerint 185 ezer ember torlaszolta el Sao Paulo főutcáját, hogy tiltakozzon a volt elnök által politikai üldözésnek nevezett ügy ellen. Kritikusai, különösen riválisa, Luiz Inácio Lula da Silva elnök politikai pártjának tagjai, a vizsgálatok minden egyes előrelépését éljenezték, és többször követelték a volt elnök letartóztatását.
A 69 éves volt hadseregkapitány politikai karrierjét a brazil katonai diktatúra elkötelezett szószólójaként kezdte, és közel három évtizeden át volt törvényhozó. Amikor 2018-ban először pályázott az elnökségre, széles körben elutasították, mint kívülállót és túlságosan radikálisan konzervatívot. Az elemzőket azonban meglepte döntő győzelmével, ami nem kis részben annak volt köszönhető, hogy a több száz politikust és vezetőt behálózó, kiterjedt korrupciós vizsgálatot követő években becsületes állampolgárként mutatkozott be.
Bolsonaro a hivatalban töltött első napjai óta sértegette ellenfeleit, miközben megosztó politikájával, a Legfelsőbb Bíróság elleni támadásaival és a világjárvány idején az egészségügyi korlátozások aláásására tett erőfeszítéseivel gyűjtött magának kritikusokat. Brazília 1985-ös demokráciába való visszatérése óta a legszorosabb eredményt elérve veszítette el újraválasztási kampányát.
Carlos Melo, a Sao Pauló-i Insper Egyetem politológus professzora úgy véli, hogy a brazil legfelsőbb bíróság és a Bolsonaro ellen indított több vizsgálatot felügyelő Alexandre de Moraes bíró nem fogja megkockáztatni, hogy a volt elnököt börtönbe küldjék vagy más kemény intézkedéseket vezessenek be idő előtt. A cél szerinte az, hogy elkerüljék a szélsőjobboldali vezető támogatóinak felbujtását, és így politikailag érzékenyebbé tegyék az ellene indított ügyeket.
Ez a polgármester-választások éve. Moraes és bírótársai tudják, hogy egy ilyen évben még nehezebb lenne vádat emelni egy volt elnök ellen, aki továbbra is népszerű ember. Ez a vádirat a kirakós játék egy újabb darabja. Egy újabb problémát ad Bolsonarónak. Lesz még több is
– mondta Melo.
Tavaly Brazília legfelsőbb választási bírósága úgy döntött, hogy Bolsonaro visszaélt elnöki jogköreivel 2022-es újraválasztási kampánya során, ami miatt 2030-ig nem vehet részt semmilyen választáson. Az ügy középpontjában egy találkozó állt, amelynek során Bolsonaro a kormány munkatársait, az állami televíziós csatornát és a brazíliai elnöki palotát használta fel arra, hogy külföldi nagyköveteknek azt mondja, hogy az ország elektronikus szavazási rendszere manipulált.
Bolsonaro a hétvégén várhatóan találkozik Javier Milei argentin elnökkel egy konzervatív konferencián a Brazília déli részén fekvő Balneario Camboriuban.
(Borítókép: Jair Bolsonaro 2024. március 25-én. Fotó: Amanda Perobelli / File Photo / REUTERS)