Egy ukrajnai erőmű elleni orosz támadás miatt 100 ezer ember maradt áram nélkül az északnyugati Szumi régióban – számoltunk be róla nemrég. Az Ukrenergo országos hálózatüzemeltető később közölte, hogy a támadások következtében az Oroszországgal határos Szumi városában és annak régiójában lekapcsolták az áramellátást. Az energetikai létesítményen kívül áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés – írja a BBC.
Oroszország továbbra is folyamatosan támadja az energetikai létesítményeket Ukrajna-szerte, gyakran hosszabb áramszünetekbe sodorva az országot, ahol az emberek nyári forróságban, folyó víz, légkondicionáló berendezés vagy életmentő orvosi felszerelés nélkül kénytelenek elviselni a tikkasztó nyári körülményeket.
Csak az elmúlt három hónapban Ukrajna kilenc gigawattnyi termelőkapacitást veszített – közölte az Ukrenergo nemzeti energetikai vállalat –, az összes hőerőművét elvesztette az ellenséges támadások miatt, és az összes vízerőművet drónok vagy rakétatámadások rongálták meg.
A nemzeti hálózatüzemeltető szerint ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy egész Hollandiát ellássa energiával a fogyasztási csúcsidőszakokban, és több mint egyharmada annak a kapacitásnak, amellyel Ukrajna rendelkezett, mielőtt 2022 februárjában megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
Lengyelország többletáramot irányított át Ukrajnának, hogy segítsen megbirkózni az orosz csapásokkal, de az Ukrenergo egész napra áramkimaradásokat ütemezett be országszerte, mivel a hazai termelés és az áramimport nem tudta fedezni a hiányt.
Maria Caturian, az Ukrenergo munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy sokan haragszanak a vállalatára, amiért ilyen gyakran, ilyen hosszú ideig és ilyen sok ügyfelet érintő áramkimaradások vannak. De szerinte nincs más lehetőség.
Háborúban állunk. Az energiaszektor az orosz terroristák egyik fő célja. És nyilvánvaló, hogy miért: az egész életünk, az egész civilizációnk az elektromosságra épül. Ez az ár, amit a szabadságért fizetünk
– mondja.
A Krím félszigeten tartózkodó orosz katonák elkobozták a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál ukrán győztesének, Szuszana Dzsamalagyinovának – művésznevén Jamala – házát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az énekesnő felháborodottan számolt be az esetről az Instagramon.
Ebben a pillanatban elveszik azt, amiért a szüleim éltek. Amiért olyan keményen megdolgoztak, hogy a saját kezükkel, vérükkel és verejtékükkel felépítsék. Nem is tőlem vették el, hanem a szüleimtől
– írta a krími tatár származású ukrán énekesnő.
Jamala elmondása szerint senki sem lakott a házban, azt a szomszédok gondozták, akiktől a megszálló hatóságok pénteken elvették a kulcsokat.
„Először találtak egy papírt (az elkobzásról – a szerk.). Két héttel ezelőtt »újságírók« jöttek, és elkezdték filmezni a házat. Aztán tegnapelőtt jött valaki, és azt mondta, hogy mindent jogi erőre emelnek. Aztán jöttek és elvették a kulcsokat a szomszédoktól. Még csak el sem kellett törniük semmit. Ma pedig jöttek és leírták az ingatlant. Ma már elmondhatjuk, hogy elvették a házat” – írta megtörten Jamala.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította azokat a Donald Trump-féle amerikai javaslatokat, melyek szerint „Ukrajnát területek átadására vagy jövőbeli NATO-tagságának feladására kell kényszeríteni ahhoz, hogy az orosz agresszió véget érjen”.
Nem lehet Minszk–3. Semmi jele annak, hogy Putyin kész a békéről tárgyalni
– fogalmazott az Unian ukrán hírportál szerint a főtitkár, emlékeztetve a két ország között 2014-ben és 2015-ben kötött minszki megállapodásokra. A megegyezések célja akkor az volt, hogy megállítsák Oroszország 2014-es ukrajnai invázióját.
Mint ismeretes, Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktusokat robbantott ki Kelet-Ukrajnában.
Annak ellenére, hogy megpróbál elhatárolódni a Kremltől, a francia jobboldali populisták vezetője, Marine Le Pen megfogadta, hogy megakadályozza a francia csapatok Ukrajnába küldését, ha pártja nyer a vasárnapi parlamenti választáson – írja az Unian.
Ha Emmanuel Macron csapatokat akar küldeni Ukrajnába, de a miniszterelnök ellene van, akkor nem lesznek csapatok Ukrajnában. A miniszterelnöké a végső szó
– mondta Le Pen.
Le Pen azt is megígérte, hogy azonnal visszavonja Kijevtől azt az engedélyt, hogy Oroszország területére francia rakétákkal csapjon be. Szerinte az egyetlen „vörös vonal” Ukrajnával kapcsolatban az, hogy „Franciaországot a konfliktus cinkosává változtassák azzal, hogy nagy hatótávolságú francia rakétákat használnak orosz területen lévő célpontok ellen”.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a végéhez közeledhet, mivel a világ „nagyjai” véget akarnak vetni neki – véli Jaroszlav Hricak történész, az Ukrán Katolikus Egyetem professzora az Unian szerint.
Manapság egyre gyakrabban jelennek meg a háború befejezésének olyan forgatókönyvei, amelyek Ukrajna területveszteségével járnak. És már maga a sok forgatókönyv megjelenése is arra utal, hogy a háború a végéhez közeledhet, mert a főbb szereplőknek érdeke fűződik a háború befejezéséhez
– fogalmazott Hricak.
Szerinte a fő kérdés az, hogy Vlagyimir Putyin „orosz diktátor” véget akar-e vetni a háborúnak. Erre a kérdésre azonban jelenleg nincs válasz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!