Oroszország is kifejtette véleményét Orbán Viktor moszkvai látogatásáról, amely szerintük egy olyan tett, amelyet egyik EU-vezető sem tudott volna jobban kivitelezni. Dicsérték a magyar kormányfőt, mert nemcsak elmondta Európa álláspontját az ukrajnai háborúról, hanem érdekelte az is, hogy Putyin miként látja a békét, a tűzszünetet és a háború utáni világot. Moszkva szerint nincs jobb közvetítő nagyhatalmak között, mint Orbán Viktor.
Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök pénteken a Kremlben tárgyalt, amiről mi is beszámoltunk az Indexen. Érdemes megjegyezni, hogy a találkozót nem jelentették be előre – ahogyan a magyar kormányfő kijevi vizitjét is fű alatt szervezték. A fő téma az ukrán válság volt, és azt, hogy miről született döntés Orbán és Putyin 14. találkozásán, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség ismertette most egy anyagban.
Mint írták, az utolsó pillanatig nem volt világos, hogy Orbán Moszkvába repül-e, a Kreml sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta (vagy akarta) egészen péntekig, a találkozó előtti órákig a hírt. A hivatalos tájékoztatás csak délben jelent meg, néhány perccel azelőtt, hogy a Budapestről érkező gép leszállt volna Vnukovóban. Orbán Viktor a repülőtérről egy orosz Aurusszal utazott – tudjuk, hogy Putyin kedvenc limuzinját is ők készítették, ráadásul Kim Dzsongun gyűjteményében is sorakozik belőle nem egy, Putyin jóvoltából.
A megbeszélések bővített formátumban indultak, miután orosz részről az elnök mellett részt vettek rajtuk segítői, Jurij Uzsakov és Vlagyimir Medinszkij, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter. Magyar részről pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója voltak jelen.
Az orosz hírügynökség szerint már ez is jelzésértékű, ugyanis Lavrov és Uzsakov általában jelen szokott lenni az ilyen eseményeken, de Medinszkij már más tészta.
Ő volt az, aki két évvel ezelőtt az orosz delegációt vezette az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon, amelyek Belaruszban és Törökországban zajlottak. Akkor, áprilisban még egy béketervezetet is kidolgoztak és elfogadtak, amelyet Kijev végül „nyugati szövetségesei utasítására” elvetett. Ennek ellenére Putyin azt nyilatkozta akkoriban az Asztanában tartott SCO Plus találkozón felszólalva, hogy a Kijev által elutasított isztambuli megállapodások még mindig „az asztalon vannak”.
Mint emlékeztettek, Orbán Kijevben azt javasolta Zelenszkijnek, hogy fontoljon meg egy „sürgős tűzszünetet”, hogy elindulhasson a párbeszéd Oroszországgal, de Zelenszkijnek nemigen tetszett ez a javaslat.
Megértette az álláspontomat, felvázolta a lehetséges határait, és majd meglátjuk, hogyan tudjuk folytatni
– mondta később a magyar miniszterelnök a Die Weltwochénak adott interjújában. De már a kijevi találkozó után Zelenszkij hivatalvezetője, Andrij Jermak viszont – akit az orosz orgánum szerint a nyugati és ukrán média gyakran az elnöki hivatal szürke eminenciásának nevez – kijelentette, hogy Kijev nem hajlandó területi engedményekre és kompromisszumokra Oroszországgal.
Ha a kijevi út elnyerte Brüsszel tetszését, akkor Orbán következő lépését felháborodás fogadta – erről Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese is egész élesen fejtette ki véleményét nemrég. Orbán moszkvai látogatását az uniós vezetők és prominens vezetők egyöntetűen elítélték. Kivéve egyet – Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt –, aki szerint a magyar miniszterelnök mindent előre egyeztetett a szövetséggel.
Tudom, hogy nemrég Kijevben járt, és most azért érkezett ide, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet minden árnyalatát megvitassuk. Állok rendelkezésére
– ezzel fordult Putyin Orbánhoz a RIA Novosztyi beszámolója szerint. Mint írták, az elnök emlékeztetett az orosz külügyminisztériumban tartott júniusi beszédére, amelyben felvázolta „a lehetséges békés rendezéssel kapcsolatos álláspontokat.” „Készen állok arra, hogy megvitassam önnel a gondolataimat, cserébe számítok arra, hogy megismertet az önök álláspontjával és az európai partnerek álláspontjával is” – mondta Putyin.
Ez nem az első találkozónk az elmúlt évtizedben, ez már a tizennegyedik. De ez a mostani különlegesebb, mint az előzőek
– mondta erre Orbán Viktor, hozzátéve, hogy egyre kevesebb olyan állam van, amelyik a konfliktus mindkét oldalával képes tárgyalni. „Hamarosan valószínűleg Magyarország lesz az egyetlen ilyen Európában” – vetítette előre a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor ugyanezt ismételte meg a háromórás megbeszélést követő sajtóértekezleten, kiemelve, hogy a találkozóra „olyan időszakban került sor, amikor Európának nagy szüksége van a békére”. A béke pedig „nem jön el magától, meg kell érte dolgozni. Három fontos kérdésben szerettem volna a véleményeket meghallgatni: a békekezdeményezésekről, a tűzszünet és a béketárgyalások következetességéről, valamint a háború utáni Európa jövőképéről” – mondta a kormányfő.
Az álláspontok messze vannak egymástól
– összegzett végül.
Az orosz vezető a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Moszkva mindig is nyitott volt a politikai és diplomáciai rendezésre. „A szemben álló fél részéről azonban nem hallunk hajlandóságról a probléma békés megoldására” – mondta Putyin.
A kijevi rezsim támogatói továbbra is arra használják Ukrajnát, hogy konfrontálódjanak Oroszországgal
– ismételte el sokszor hangoztatott feltevését az orosz elnök. „Oroszország a konfliktus teljes és végleges lezárása mellett van” – hangsúlyozta Putyin.
A RIA Novosztyi szerint az oroszok elnök azt is közölte, a feltételeik ismertek: az ukrán fegyveres erők teljes kivonása Donyeck, Luhanszk, Zaporozssja és Herszon régiókból. Megvitatták továbbá Oroszország Európával való kapcsolatainak kilátásait is, különös tekintettel a kontinens jövőbeli biztonsági architektúrájának elveire. Összességében „a megbeszélések időszerűek és hasznosak voltak” – állapította meg az orosz elnök.
A RIA Novosztyi egy másik, a találkozó margójára írt véleménycikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor még meg sem érkezett a Kremlbe, de Európa gyorsan elítélte oroszországi útját.
Emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament közölte: „A miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az EU Tanácsától arra, hogy Moszkvába látogasson. Az EU álláspontja kizárja az EU és Putyin elnök közötti hivatalos kapcsolatfelvételt. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” [itt elképzelhető, hogy az oroszok pontatlanok, ugyanis ez a nyilatkozat valójában az Európai Külügyi Szolgálattól származhatott inkább – a szerk.].
Hozzátették, hogy Orbánt elítélte Ursula von der Leyen, mondván, hogy „a megbékítés nem fogja megállítani Putyint”, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is figyelmeztette már a találkozó előtt. Az európai diplomácia leendő vezetője, Kaja Kallas észt miniszterelnök is nehezményezte, hogy Orbán „arra használja az uniós elnökséget, hogy zavart keltsen”, ugyanakkor biztos benne, hogy „az EU egységesen és egyértelműen kiáll Ukrajna mellett és az orosz agresszió ellen”.
Mint írták, Orbán Viktor azonnal kijelentette, hogy nem az Európai Unió vezetőjeként utazik Moszkvába. Orbán és Putyin személyes kapcsolata régóta tart, csaknem negyedszázada ismerik egymást, és az elmúlt években –amióta Orbán 2010-ben visszatért a miniszterelnöki székbe – több mint tízszer találkoztak (mi az Indexnél 13 találkozót számoltunk össze). Hozzáfűzték, hogy a mostani találkozón többek között a kétoldalú kapcsolatokról is szó esett, de érthető módon mindenkit az érdekelt, hogy mi hangzott el Ukrajnáról.
A RIA Novosztyi szerzője szerint Orbán Viktor nem egyszerűen az EU álláspontját ismertette Putyinnal – szerinte Moszkva már jól ismeri azt –, és nemcsak megismételte a konfliktus gyors megoldása melletti elkötelezettségét, hanem arról is megkérdezte az orosz elnököt, hogy mi a véleménye arról, hogy mi lesz a konfliktus befejezése után.
Márpedig Európát a jelek szerint éppen ez nem érdekli – számára az a fontos, hogy „megállítsa az orosz terjeszkedést”, amely Ukrajna után állítólag az EU és a NATO területére való átterjedéssel fenyeget.
Az orosz fél szerint a fő európai tézis – „segítünk Ukrajnának, hogy megvédjük a biztonságunkat” – nem illik össze azzal a ténnyel, hogy Oroszországnak nincsenek tervei Európa megtámadására. „Ha Putyin tényleg el akarja érni Varsót, akkor persze miért is tárgyalna vele Európa – segítenie kellene Ukrajnának, hogy győzzön a csatatéren. De mi van akkor, ha Putyin nem őrült, és nem fog hadat üzenni a NATO-nak (azaz megtámadni valamelyik tagországát, ami Moldova kivételével az összes velük és Ukrajnával határos ország)? Akkor az egész »háború az ukrán győzelemig« koncepció szétesik, kivéve persze, ha Európának az a célja, hogy Ukrajnát mint olyat elpusztítsa” – véli az orosz állami hírügynökség szerzője.
Végül úgy fogalmazott: „Európa jövője Oroszországtól függ, bármennyire is próbálják meggyőzni az európaiakat az ellenkezőjéről”, és egyedül Orbán az a személy az európai vezetők közül, aki ezt érti, valamint hajlandó is róla beszélni. A szerző szerint Európa vezetői ezért dühösek rá, és félnek attól is, hogy az ő beleszólásuk nélkül is lehet béke Ukrajnában.
Végső soron Orbán az egyetlen európai vezető, aki az elmúlt négy hónapban nemcsak Zelenszkijjel, hanem Hszi Csin-pinggel, Putyinnal és Trumppal (vagyis azzal a személlyel, aki néhány hónap múlva az Egyesült Államok élén áll majd) is találkozott. Vagyis egyszerűen nincs jobb közvetítő a (nagyhatalmak közötti) tárgyalásokhoz – amihez Európának tényleg nem sok köze volt
– zárta eszmefuttatását az orosz állami hírügynökség szerzője.
Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2024. július 5-én. Fotó: Sputnik / Valeriy Sharifulin / Pool / REUTERS)