Joe Biden amerikai elnök felszólalásával megkezdődött a 2024-es NATO-csúcstalálkozó. A 81 éves politikus keddi beszédét a világ a feszült geopolitikai környezetben, aggodalommal figyelte. Azonban az államfő igyekezett erőt és összetartást mutatni a Washington D. C.-ben összegyűlt szövetségeseknek, valamint egy konkrétumot már be is jelentett Ukrajnával kapcsolatban.
Az aggodalom egyik oka az volt, hogy Joe Biden június végén katasztrofális teljesítményt nyújtott a kihívója, Donald Trump elleni választási vitán, ezzel pedig táptalajt szolgáltatott azoknak a pletykáknak, amelyek szerint idős kora miatt mentálisan alkalmatlan az Egyesült Államok vezetésére. Az elnöknek ezért bizonyítania kellett, hogy a vitaszereplése csak egy rossz nap, és az állítólagos megfázásának eredménye volt.
A Washingtonban összegyűlt NATO-országok állam- és kormányfői kedden pedig valóban egy egészen más Joe Bident láthattak a színpadon.
Az elnök nem keverte össze a szavakat, (mint ahogyan azt gyakran teszi beszédei során), igyekezett világosan és erőteljesen fogalmazni. A nyitóbeszéd egyszerre szólt az amerikai választóknak – az Egyesült Államokban ugyanis választási kampány zajlik –, a NATO és nem NATO-szövetséges országoknak, a politikai ellenfeleknek és a Nyugat globális hegemóniáját megkérdőjelezni kívánó feltörekvő hatalmak vezetőinek (vagyis Hszi Csin-ping kínai elnöknek és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek).
Joe Biden rövid történelemórával kezdte beszédét. Felemlegette az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének történetét a tengelyhatalmak legyőzésétől a hidegháborún és a délszláv háborún keresztül egészen Finnország és Svédország közelmúltbeli csatlakozásáig. A NATO-t egyértelműen úgy határozta meg, mint ami 75 éve a demokrácia védelmi szövetsége. Azt is hangsúlyozta, hogy
ma a NATO erősebb, mint valaha. 32 nemzet ereje egyesül benne.
Az elnök megragadta az alkalmat, hogy többször, burkoltan üzenjen az amerikai választóknak is, valamint odaszóljon republikánus riválisának, Donald Trumpnak. A korábbi jobboldali elnök ugyanis a kampányban többször is hangoztatta, hogy az európai partnerek az ő fenyegetésének hatására kezdtek el több pénzt fordítani a honvédelemre. Ezzel szemben a demokrata elnök kijelentette:
2020-ban, amikor elnökké választottak, csak 9 NATO-ország költötte a GDP-jének 2 százalékát védelemre. Ebben az évben viszont már 23 szövetségesünk is legalább 2 százalékot költ katonai célokra, néhányan még ennél is többet, és azok az országok, amelyek eddig még nem érték el ezt a mérföldkövet, hamarosan el fogják.
Joe Biden az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének éves csúcstalálkozóján mondott nyitóbeszédében a sikeres skandináviai bővítések és a védelmi kiadások emelésének kapcsán egyértelmű üzenetet címzett Vlagyimir Putyin elnök felé is:
Ez a figyelemre méltó fejlődés bizonyíték, hogy az elkötelezettségünk széles és mély. Készek, hajlandók és képesek vagyunk elrettenteni az agressziót. Megvédünk minden négyzetcentiméternyi NATO-területet, legyen az szárazföld, tenger, levegő, a kibertér vagy éppen az űr.
Az elnök az európai szövetségeseket is igyekezett megnyugtatni – a kontinens vezető politikusainak körében ugyanis egyfajta pánikhangulat van, mert az elnöki versenyben jelenleg esélyesebbnek tartott Donald Trump többször is olyan kijelentést tett, hogy egy esetleges orosz támadás esetén nem fogja megvédeni az európai szövetségeseket. A demokrata Biden ezzel szemben felemlegette, hogy a 2001.szeptember 11-i terrortámadás után a szövetségesek hűséges barátokként támogatták az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban, amit sohasem fognak elfelejteni.
Természetesen az elnök leginkább Ukrajnáról beszélt, ugyanis az ukrán–orosz háború az idei NATO-csúcs főtémája. Biden a beszéd ezen részét úgy kezdte, hogy „az autokraták felforgatták a világ rendjét, amit a NATO közel 80 évig képes volt fenntartani”. Majd a 81 éves politikus határozottan kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát el akarja foglalni, és célja elpusztítani az ukrán kultúrát, majd azon véleményét is hangoztatta, hogy szerinte Moszkva nem fog megállni Ukrajnánál.
Azonban Joe Biden leszögezte: „Ukrajna meg tudja és meg is fogja állítani Putyint. Oroszország nem fog győzni. Ukrajna fog győzni.”
Megemlítette azt is, hogy 350 ezer orosz katona már biztosan meghalt a harcokban, közel egymillió orosz civil pedig már elmenekült Putyin elnök egyre keményebb rezsimje elől.
Biden elnök a beszéde ezen pontján konkrét bejelentést is tett: teljesítik Kijev kérését, és új légvédelmi rendszereket szállítanak Ukrajnának. Az Egyesült Államok és négy NATO-szövetséges ország – Hollandia, Németország, Olaszország, Románia – idén négy Patriot légvédelmi rendszert és a hozzájuk tartozó alkatrészeket, valamint egy SAMP/T föld-levegő rakétarendszert küld az Oroszországgal szemben honvédő háborút vívó keleti szomszédunknak. Illetve
Az elkövetkező hónapokban Washington és partnerei további tucatnyi taktikai légvédelmi rendszert szállítanak Ukrajna biztonságának megerősítésére, és várhatóan az év folyamán még hasonló bejelentéseket tesznek
– állítja a Politico című brüsszeli lap.
Az amerikai elnök első nyilvános szereplését tehát sikerrel vette, a fő üzeneteit sikerült elmondani. Azonban ezen a héten Biden minden mozdulatát és mondatát mikroszkóppal fogják vizsgálni a kritikusok és az aggódó támogatók. Az amerikai elnöknek pedig sűrű programja lesz, beleértve a zsúfolt szerdai napot és egy sajtótájékoztatót csütörtökön, amikor minden bizonnyal majd a korával és mentális éberségével kapcsolatos kérdésekkel is szembe kell néznie.
(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a NATO 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen 2024. július 9-én. Fotó: Kay Nietfeld / dpa / Getty Images)