Ausztráliában kémkedéssel vádoltak meg egy orosz származású házaspárt – írja az MTI a helyi hatóságok alapján.
A nő, aki az ausztrál hadsereg információs rendszertechnikusa volt, értesülések szerint védelmi anyagokhoz akart hozzáférni, hogy orosz tisztviselőknek adja át őket.
Az ausztrál szövetségi rendőrség szerint a házaspár mindkét tagja ausztrál állampolgár, és Ausztrália nemzetbiztonságával kapcsolatos anyagokhoz próbáltak hozzáférni, de egyelőre nem azonosítottak semmilyen jelentős érzékeny információt, amelyet sikerült volna megszerezniük.
Azt állítjuk, azzal a szándékkal kutatták fel ezeket az információkat, hogy átadják az orosz hatóságoknak
– mondta el Reece Kershaw rendőrfőnök sajtótájékoztatóján. Azt egyelőre vizsgálják, hogy átadtak-e bármilyen információt az orosz hírszerzésnek.
A rendőrség szerint a 40 éves nő Oroszországba utazott, és utasította Ausztráliában élő férjét, hogy jelentkezzen be a hivatalos fiókjába, hogy hozzáférjen a védelmi anyagokhoz.
A házaspárt kémkedés bűncselekményének előkészületével vádolják, amiért legfeljebb 15 év börtönbüntetés szabható ki. Jelenleg előzetes letartóztatásban vannak.
A házaspár több mint 10 éve él Ausztráliában, a nő 2016-ban, a férje pedig 2020-ban kapta meg az ausztrál állampolgárságot.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!