Az Oroszország által július 11-én este egy, Ukrajna elleni támadáskor indított Sahíd drón belépett a belorusz légtérbe, és legalább egy órán keresztül tartózkodott ott – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elemzők szerint a drón az ukrajnai Csernyihivi terület felől Lojiv falu közelében lépett be Belaruszba, ahol északnyugati irányba tartott, de van még egy fontos tényező.
A drón Belaruszba való belépéséről szóló első információk megjelenésekor már több mint egy órája a levegőben volt a belorusz légierő egyik Mi–24-es helikoptere, amely 19 óra körül szállt fel a Macsuliscsi repülőtérről, és egy Baranovicsi vadászgép is, amely még korábban – 18:30 körül – szállt fel.
Ez legalábbis arra utal, hogy a belorusz légvédelmi erők jóval azelőtt rögzítették a Sahíd belorusz látogatását, hogy az erről szóló információk megjelentek volna a Telegram csatornákon, és maga a drón is korábban – 19 óra körül – lépett be. Ráadásul az első nyilvános jelentések idején a belorusz légierő vadászgépe felszállt Gomel körzetéből, majd nem sokkal később egy helikopter is elindult Macsuliscsi felé.
A lap szerint lehetséges, hogy a belorusz csapatok tisztában voltak a közelgő manőverekkel, és ellenőrizték a légteret Belarusz területe felett arra az esetre, ha az egyik Sahíd nem tervezett magatartást tanúsítana.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!