A finn hatóságok arról számoltak be, hogy az elmúlt héten megnőtt a GPS-„meghibásodások” száma. Szerintük a légi és tengeri GPS- és radarrendszerek meghibásodásainak többsége Oroszországból származik – írja az Ukrajinszka Pravda.
A finn közlekedési és kommunikációs ügynökség, a Traficom július 11-én az Iltalehti című finn újságnak elmondta, hogy az elmúlt héten megszaporodtak a GPS „meghibásodások”, hivatkozva egy konkrét incidensre a Finn-öbölben július 10-11-én éjszaka.
Egy finn hajózási pilóta jelentette az X-en, hogy az éjszaka folyamán súlyos GPS- és radarhibákat tapasztalt. A révkalauz videót tett közzé a radar meghibásodásáról, és arról számolt be, hogy az Orrangrund révátkelőhely és Hamina kikötője közötti útvonal 90 százalékán nem volt elérhető a GPS.
A Finn-öbölben egyre gyakoribb GPS- és radarzavarokról szóló jelentések összhangban vannak a balti államokat és Európa más részeit érintő orosz beavatkozásokról szóló jelentésekkel.
A Kalinyingrádból kiinduló orosz zavarás a feltételezések szerint korábban megzavarta a Grant Shapps akkori brit védelmi minisztert szállító repülőgép GPS-ét is, a finn Finnair légitársaságot pedig több finnországi járat törlésére kényszerítette.
A balti államokbeli GPS-zavarás miatt a Finnair kénytelen volt törölni az észtországi Tartuba tartó járatokat, amíg a Tartu repülőtér be nem vezette a repülőtérre érkező repülőgépek GPS-mentes megközelítési rendszerét.
A GPS nyilvánvaló oroszországi zavarása valószínűleg része Oroszország növekvő, közvetlenül a NATO-országokat célzó hibrid hadjáratának, amelynek célja valószínűleg az Ukrajna támogatásának és a NATO egységének az aláásása.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!