A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek – írja az MTI.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő kijelentette, hogy Ukrajnának már a nyáron meg kell kapnia nyugati partnereitől néhány F–16-os repülőgépet, de Németország ilyenekkel nem rendelkezik.
Nincs értelme különböző típusú vadászgépeket átadni Ukrajnának. Még ha a vadászgépek kívülről hasonlónak is tűnnek, kezelésük nagyon is eltérő, és hosszú kiképzést igényel
– mondta.
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az ARD német televíziónak vasárnap adott interjújában további katonai segítséget követelt Ukrajna számára a német kormánytól. Szerinte Ukrajnának az infrastruktúra, az áram- és vízellátás és a kórházak ellen egyre nagyobb számban zajló orosz rakétatámadások miatt nagy szüksége van vadászgépekre, mivel a légvédelmet önmagukban nem képesek ellátni a földi elhárító rendszerek.
Merz emlékeztetett arra, hogy több nyugati országban már döntöttek a vadászrepülőgépek szállításáról Ukrajnának. „Nekünk, németeknek nem szabad lemaradnunk” – fűzte hozzá.
Hebestreit hétfőn rámutatott, hogy Merz javaslata nem új, és a CDU-elnöknek tudnia kellene, hogy Németország nem tud ilyen típusú repülőgépeket szállítani Ukrajnának.
Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F–16-osokat. Dánia eddig 19, Norvégia hat, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Az első F–16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását már megkezdték a kijevi vezetésnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F–16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.
Vasárnap éjjel erős robbanás történt Odesszában – írja az Ukrajinszka Pravda. Oleh Kiper, a terület katonai közigazgatásának vezetője megerősítette a híreket.
Az odesszai lakosok és a helyi média is beszámolt a robbanásról, Kiper azt kérte a helyiektől, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg az oltási munkálatok zajlanak. A beszámolók szerint légiriadó alatt történt a támadás.
Az ukrán „békeformula” tíz pontjának végrehajtását Ukrajna a világ országainak Oroszországra gyakorolt kollektív nyomása révén kívánja előmozdítani, függetlenül attól, hogy Moszkva mit tervez – jelentette ki az ukrán elnöki hivatal.
Az újságírók arról érdeklődtek az elnöki hivatalnál, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hogyan szeretné rákényszeríteni Oroszországot, hogy részt vegyen a következő békecsúcson, ha Oroszország figyelmen kívül hagyja ezt a kezdeményezést, és bejelentette, hogy nem vesz részt a második csúcstalálkozón – írja a Jevropejszka Pravda.
Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője válaszában elmondta, hogy Kijev az első csúcstalálkozó eredményeinek továbbfejlesztését tervezi, és utalt arra, hogy ez Oroszország reakciójától függetlenül fog történni.
„Folytatni fogjuk ezt a munkát, de nem kizárólag ezen a három témán (élelmiszer, nukleáris biztonság, foglyok és deportált gyermekek visszatérése – a szerk.), mert a békeformulának 10 pontja van. Kidolgozunk egy útitervet, egy béketervet, amely összhangban lesz a formula konkrét pontjaival (...), majd a nemzetközi közösség nevében azok az országok, amelyeknek kommunikációs csatornáik vannak Oroszországgal, közvetíteni fogják ezeket az álláspontokat Oroszország felé” – fejtette ki Zsovkva.
Ez nemcsak Ukrajna hangja lesz, hanem a világ többségének a hangja is. Ennek kollektív nyomásgyakorlásnak kell lennie. Oroszországnak fel kell hagynia az ultimátumok és az egyoldalú feltételek nyelvén való beszéddel, meg kell hallgatnia a nemzetközi közösséget és a többség hangját
– tette hozzá.
Vasárnap délután az orosz csapatok Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a Szumi területen található Bilopillja városát, amelynek következtében legalább három ember megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A város polgármestere, Jurij Zarko szerint az oroszok a városközpontot vették célba, eddigi információk szerint összesen 18 légicsapást hajtottak végre. A támadásban családi házak és többszintes épületek rongálódtak meg, de egy iskola és egy pékség is súlyos károkat szenvedett el.
Legalább három sebesültünk is van, különböző súlyosságú sérülésekkel. Nincsenek életveszélyben
– mondta a polgármester.
A Szumi terület ügyészsége arról számolt be, hogy az előzetes adatok szerint 17 órától mintegy 30 percen keresztül lőtték a város lakónegyedeit Grad típusú rakéta-sorozatvetővel.
Az ügyészség két sebesültről számolt be, egyikük egy 54 éves civil férfi. Közleményük szerint egy többemeletes épületben, továbbá magánházakban, garázsokban és villanyvezetékekben keletkeztek károk.
Oroszország drónok elleni hangtompító puskákat adott ki az olajraktárak biztonsági őreinek, hogy megvédjék a létesítményeket a dróntámadásoktól – írja a Fokusz. Jurij Butuszov újságíró azonban felhívta a figyelmet, hogy hiába költött Oroszország több millió rubelt a puskák vásárlására, az őrök képtelenek azokat szakszerűen használni. A világhálón terjedő felvételek alaposan megnevettették a közösségimédia-platformok felhasználóit.
Az orosz leleményesség akcióban. Az Orosz Föderáció drónok elleni hangtompító puskákat adott ki az olajraktárak őreinek. A „mesterlövésznek” meg kellett volna mentenie az olajraktárat, hiszen több millió rubelt költöttek a fegyverek beszerzésére. Azonban, mint látjuk, a lövész csak próbálja megérteni, hogyan működik (a puska – a szerk.), miközben az ukrán drónok továbbra is támadják az oroszországi olajraktárakat
– fogalmazott az újságíró.
A közzétett felvételeken, amelyeket az olajraktárak megfigyelőkamerái rögzítettek, jól látszik, hogy az őrök mennyire ügyetlenül próbálják ártalmatlanítani az ukrán drónokat. Egyértelmű, hogy nem tudják, hogyan kell használni ezeket a fegyvereket, és összevissza lövöldöznek velük, miközben egyetlen drónt sem találnak el.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7371 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8583 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az ukrán elnöki hivatal továbbra is reméli, Ukrajna a közeljövőben engedélyt kap az Egyesült Államoktól arra, hogy az általuk adományozott fegyverekkel ne csak a határ menti területekre, hanem Oroszország mélyén található célpontokra is csapást mérhessen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a kérdéssel kapcsolatos munka már jóval a NATO-csúcstalálkozó előtt megkezdődött, és azóta már történt némi előrelépés.
Az Egyesült Államokkal különböző szinteken dolgozunk együtt – a védelmi minisztériummal, a Nemzetbiztonsági Tanáccsal, a Fehér Házzal –, ezen az úton haladunk, és reméljük, hogy a közeljövőben megszületik ez a döntés. Szükségünk van rá. De ne spekuláljunk a sajtóban ezzel a nagyon fontos döntéssel kapcsolatban. Az ukrán vezetés dolgozik rajta, és meg is fogjuk csinálni
– mondta Ihor Zsovkva, a hivatal helyettes vezetője, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok a múltban minden fontos döntést csendben hozott meg, és ez ebben a kérdésben sem lesz másképp. Szerinte „egyértelmű egyetértés van a felek között”.
Az ukrán fél érveiről kérdezve megjegyezte, hogy Ukrajna hangsúlyozza, hogy meg kell védeni magát az ismert helyekről indított rakétatámadások ellen. Arra a kérdésre, hogy szerinte sikerül-e megoldást találni, Zsovkva azt válaszolta, hogy „minden bizonnyal lesz előrelépés, ahogyan a múltban is történt más kérdésekben, amelyeket tárgyaltunk”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!